Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Osman Péter: A kockázatitőke-típusú finanszírozásról

4 Dr. Osman Péter A magántőke A fogalmi pontosság kedvéért ki kell emelnünk, hogy a leg­utóbbi néhány évben a magántőke (private equity) fogalma vált használatossá a kockázati töke és vele a tőkepiac vilá­gában, követve a kockázatitőke-iparág strukturálódását. Pontos, zárt definíciónk a magántőkére sincs - amint a koc­kázati tőkére sem -, és e fogalom használatában is megjele­nik jelentését illetően némi ingadozás. Jelentős mértékben annak a befektetési tevékenységnek a jelölésére használják, amelyet korábban kockázati tőkeként említettek, követke­zetes szóhasználat szerint pedig egy nagyobb halmazt jelöl, amely a kockázati tőkét is magában foglalja. Alapvető tények a kockázati tőkéről A kockázati tőkéről a tisztánlátás érdekében mindenekelőtt idézzünk fel néhány jellemző tényt. A gazdaságban a kockázati tőke és annak sajátos tevé­kenysége, a kockázati finanszírozás a jó növekedési képes­ségű vállalkozások - s köztük a megújulásra, változtatásra, fejlesztésre támaszkodó vállalkozások - finanszírozásának nagy hatású eszközrendszere. Éppen ezért az árutermelés valamennyi területén kiemelkedően fontos szerepet játsz­hat a fejlesztés előmozdításában, a versenyképes vállalko­zások létrehozásában, majd azok bővítésében, de szintúgy a vállalatok feljavitásában is, és mindezzel a gazdaság fejlő­désében. Ezt a szerepét célszerű kiaknázni a gazdaságfej­lesztés eszköztárában is. Minden olyan országban, ahol fejlett a tőkepiac, és annak részeként elegendően fejlett a kockázatitőke-iparág, a jó növekedési képességű kisebb cégek számára a kockázati tőke jelenti a külső forrásból származó, tőke típusú finan­szírozás legfontosabb forrását. Ezen belül, mind több gaz­daságilag magasan fejlett országban, a kisebb technoló­giaalapú cégek számára elérhető kockázati tőke kínálatá­ban igen számottevő részt képviselnek az üzleti angyalok. Az üzleti angyalok a tőkepiacon megjelenő magánsze­mélyek, akik vállalkozásoknak adnak kockázati típusú fi­nanszírozást, és ahhoz kapcsolódóan rendszerint személye­sen is bekapcsolódnak a vállalkozás stratégiai irányításába — és szükség szerint annak működtetésébe - annak érdeké­ben, hogy előmozdítsák annak fejlődését és növekedését. Sajátos elnevezésük az angolszász szakirodalomból szár­mazik (business angel). Főszabályként befektetéseiket és egyéb közreműködésüket üzleti alapon és konstrukcióban nyújtják a szóban forgó vállalkozásnak. A kockázati tőke vállalkozásfinanszírozó szerepe a nem­zetgazdaság szempontjából akkor igazán hasznos, ha ma­gánmegtakarításokat gyűjt, és azokat fekteti be vállalkozá­sokba, tehát a magánszektor befektetésre szolgáló pénzét konvertálja működő tőkévé, és növeli ezzel a gazdaság működőtőke-állományát. A kockázati tőke olyan, mint a kötél: nem lehet tolni, csak húzni. Nem tudjuk ráerőltetni, hogy oda fektessen be, ahová magától nem tenné. Ha azt akarjuk elérni, hogy a kockázati tőke oda fektessen be pénzt, ahová a mi érdeke­ink- érdemben természetesen a nemzetgazdaság fejlődésé­hez, erősödéséhez fűződő érdekek —kívánják, ennek egyet­len lehetséges útja-módja van: olyan pozitív feltételeket, ösztönzőket teremteni a kockázati tőke számára, hogy saját érdekei mentén tegye oda a befektetését, ahová az nekünk kell. Kényszeríteni viszont ezt nem lehet. Most már vég­képp nem, hiszen a mai globalizált, szabadon átjárható tő­kepiacon a szorítás elől egyszerűen máshová megy a pénzé­vel, ahol kedvezőbbek számára a befektetési lehetőségek. Mint minden cég, a kockázati tőke is arra törekszik, hogy minél jobb hatékonysággal használja fel az erőforrásait. A számára ez azt is jelenti, hogy nem kifizetődő elapróznia a befektetéseit, nem érdemes befektetési célpontként túl ki­csiny cégekkel foglalkoznia. Ennek okaiból itt azt emeljük ki, hogy egy kicsiny cégbe történő befektetés a kockázati tőke számára nem jár lényegesen kevesebb munkával, mint hajóval nagyobbá fektet be, viszont a kicsi cégen elérhető hozam nagysága - tehát nem a befektetett tőkéhez viszonyí­tott aránya—sokkal kisebb. Világszerte érvényes, nálunk is, hogy a kockázatitőke-cégek ezért, méretgazdaságossági megfontolásból, befektetéseikkel többnyire inkább csak ki­vételesen mennek egy bizonyos méretküszöb alá. Ez termé­szetesen azt is jelenti, hogy a kicsiny cégek általában nem tudnak tőlük befektetést kapni, ezért azonban dőreség a kockázati tőkét hibáztatni. Nem kockázatkereső, hanem fejlesztőtőke A kockázati tőke és vele a kockázati tőkés elnevezések való­jában nagyon is rosszak, mert téves képzeteket keltenek a vállalkozásfinanszírozásnak e fajtájáról és az azt nyújtó pi­aci szereplőkről. A „kockázati” jelző a hozzá nem értők je­lentős részének a hazárdjátékot idézi, ám e piaci szereplők céljainak, tevékenységének semmi közük ahhoz. A kocká­zati tőke fontosságát üzleti szerepének két alapvető jellem­zője adja mind a nemzetgazdaság, mind pedig a külső, tőke­típusú finanszírozást kereső cégek számára, és ezek egyér­telműen a vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepéhez kö­tődnek, amelyben a kockázatvállalás csak egy szükségkép­pen felvállalt eszköz.- Fejlesztésbe, a cégek feljavításába, erős növekedési pá­lyára állításába, az ehhez szükséges fejlesztésekbe fektet be, azaz üzleti érdekeltsége mindenekelőtt abban áll, hogy erőteljesen növekedjék a befektetésével működő cég gazdasági ereje, képessége a nagy teljesítmények el­érésére, s mindezzel annak tényleges, valamint várható jövedelemtermelő képessége. Ezt igyekszik is minden eszközével, a maga számára ésszerűen felvállalható köz­reműködésével előmozdítani.- A tőkebefektetést a cégeknek olyan üzleti konstrukció­ban adja, amelynek révén kisebb-nagyobb részben átvál­lalja tőlük a fejlesztés/növekedés megvalósításának szükségszerű bizonytalanságával járó kockázatot. A cé­gek számára a kockázati tőkétől kapott finanszírozásnak éppen az a legfontosabb jellemzője, hogy ezt a pénzt nem kell úgy visszafizetni, mint egy hitelt. A kockázati tőke nekik olyan finanszírozást ad, amelynek keretében osz­tozik mind a cég nyereségében, mind esetleges vesztesé­gében. Ezzel olyanok számára is lehetővé teszi a jelentős fejlődés, növekedés - és ennek eszközeként jelentős fej­lesztések — megvalósítását, amelyekben ugyan megvan ennek képessége, de e nélkül nem tudták volna viselni, illetve felvállalni az ebben rejlő kockázatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents