Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 83 rolja ezt a szabadalmat, hanem annak oltalmi köre annyira tág, hogy emiatt a szabadalom érvénytelen is. A bíró az igénypontok értelmezése kapcsán a szabadalmi leíráshoz folyamodott. Harrington bíró a tanúkihallgatás segítségével arra a következtetésre jutott, hogy a feltaláló csupán egyféle módon szándékozott felszabadítani a gyógyszert, nevezetesen „ozmotikus nyomásrendszer” segítségével. A Novopharm gyógyszer-engedélyezési kérelmében „hidrogél-eljárás” volt leírva, amely a bíró és az összes szakértő szerint teljesen eltérő volt attól a rendszertől, amelyet a szabadalomban leírtak. Ennek következtében a Novopharm nem bitorolta a Biovail második szabadalmát. A bíróság azonban azt is megállapította, hogy ha az igénypontokat tágabban értelmeznék, vagyis a Novopharm „hidrogél-eljárását” alkalmazni lehetne a Biovail „ozmotikus eljárásában”, akkor a Biovail második szabadalma lenne érvénytelen „túlzó igénylés” miatt. Harrington bíró a döntésben megállapítja: „Ha a feltaláló többet igényel a kelleténél, mindent elveszit. Határvonalait világosan kell megszabnia ahhoz, hogy a szükséges figyelmeztetést adja, és nem szabad bekerítenie semmi olyan tulajdont, amely nem a sajátja.... A szabadalom leírása nem tanít semmit a gyógyszernek egy hidrogél-eljárás - vagyis a Novopharm által használt eljárás — útján történő elnyújtott felszabadításáról.” A fentiek következtében a bíróság elutasította a Biovail tiltóirat kiadása iránti kérelmét. Bár a döntés a NOC-eljárás részleteire vonatkozik, a szabadalmi szakemberek számára igen érdekes a Legfelsőbb Bíróság tanításainak szoros követése a bíróság által. A szabadalom igénypontjainak megszerkesztése rendkívül nagy jelentőségű, és a kanadai bíróságok nem fognak habozni, hogy egy szabadalmat érvénytelennek tekintsenek, ha igénypontjainak oltalmi köre túlságosan tág. 14. Katar Az integrált áramkörök oltalmára vonatkozó új törvény 2005. június 1-jén lépett hatályba. Az ilyen tárgyú oltalom lajstromozására vonatkozó kérelmeket a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumon belül erre a célra külön szervezett hivatalnál kell benyújtani. Az új törvény összhangban van Katar kormányának azon törekvésével, hogy a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó törvényeket összhangba hozzák a TRIPS-egyezmény előírásaival. 15. Kirgizisztán A közismert védjegyeket az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatalnál kell lajstromoztatni. Egy ilyen védjegynek nagyfokú megkülönböztető jelleggel kell rendelkeznie, és Kirgizisztánban a megfelelő áruk kapcsán a fogyasztók számára általánosan ismertnek kell lennie. A közismertként elismert védjegyek a rendes védjegyekhez viszonyítva fokozott oltalomban részesülnek. Ennek megfelelően ha egy lajstromozott védjegy ütközik egy közismert védjeggyel, az elsőbbség napjától függetlenül nagy valószínűséggel a közismert védjegy oltalma marad fenn, és az ütköző védjegyet törlik. A közismert védjegyek oltalma nem csupán azokra az árukra terjed ki, amelyekkel kapcsolatban a védjegy közismertté vált, hanem minden árura és szolgáltatásra. A közismert védjegyek további előnye, hogy nem igénylik a lajstromozás időszakonkénti megújítását. A közismert védjegy csak akkor veszítheti el közismert jellegét, ha bizonyítják, hogy már nem elégíti ki a közismert védjegyekkel szemben támasztott követelményeket. Ilyen döntést megfelelő vizsgálat és bizonyítás után csak a Fellebbezési Tanács hozhat. 16. Líbia 2005. június 15-én Líbia letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a PCT 2005. szeptember 15-én vált Líbiára nézve hatályossá, és így a 2005. szeptember 15-én vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések önműködően magukban foglalják Líbia megjelölését. Líbiát a PCT II. fejezete is köti, és az ilyen nemzetközi bejelentések kapcsán benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmekben Líbia is önműködően kiválasztott országnak minősül. 17. Litvánia A) Litvániában 2004. december 15-én a minták lajstromozására vonatkozó új rendelet lépett hatályba, amelynek alapján a 6/2002 sz. közösségi rendelet előírásait kell alkalmazni olyan esetekben, amikor a Litván Szabadalmi Hivatalon keresztül nyújtanak be egy közösségi minta lajstromozására irányuló kérelmet. Az ilyen kérelmeket a hivatal a Közösségi Védjegyhivatalhoz (OHIM) továbbítja, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Litvániában a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó, 2004/48/EC sz. európai irányelvet is törvénybe akarják iktatni annak érdekében, hogy elősegítsék a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartását. B) Az alkoholos italokat importáló litván Filipopolis Ltd. cég borokat importált, amivel bitorolta az EUROIMPORT RUDORF ER GmbH (ER) cégnek azt a jogát, hogy „Klasszikus kadarka” címkével forgalmazzon borokat. A litván cég Bulgáriából importált olyan borokat, amelyeken a címke majdnem azonos volt az ER által lajstromozott védjeggyel. Ezeket a borospalackokat a vámhatóság a védjegytulajdonos kérelme alapján lefoglalta. A bíróság helyt adott az ER kérelmének, és elrendelte a teljes borszállítmány megsemmisítését. A Fellebbezési Bíróság megváltoztatta ezt a döntést, mert megállapította, hogy az ügy nem csupán a bort importáló alperes, vagyis a Filipopolis jogait, hanem a szóban forgó bor termelőjének, vagyis a bolgár Et Ivena-Komerce-Valentin Sotev bolgár társaságnak a jogait is közvetlenül érintette. Ezt a társaságot azonban nem értesítették az ügyről, ami alapvető eljárási hiba volt. A védjegytulajdonos fellebbezése alapján a litván Legfelsőbb Bíróság (LLB) megállapította, hogy az ügyben az importáló cég a tényleges alperes, mert ő importálja a bort, és így bitorolja a litván védjegytulajdonos jogait. A védjegyjogok oltalma a territorialitás elvén alapszik. A termelő nem Litvániában működik, és így Litvániában senkinek a jogait nem sérti. Emellett a felperes keresete nem a bor, ha
