Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 81 Egyesült Államokban vagy bizonyos európai országokban 2005. július 1 -je előtt bejegyzett innovatív gyógyszerek anyagában nyilvánítottak ki. Az új törvény része annak a folyamatnak, amellyel Izraelben egyensúlyba kívánják hozni az innovatív és a helyi generikus gyógyszerek gyár­tóinak jogait. Ilyen célból a szabadalmi törvényt is meg kí­vánják változtatni, elsősorban az oltalmi idő meghosszab­bítása kapcsán. Az új törvény rögzíti azokat a feltételeket, amelyek mel­lett az Egészségügyi Minisztérium jogosult rövidített eljá­rásban forgalmazási engedélyt adni egy generikus gyógy­szerre, és ebben az eljárásban a generikus társaság felhasz­nálhatja azokat az adatokat, amelyeket egy innovatív gyógyszereket gyártó cég korábban a forgalmazási enge­dély megszerzése céljából nyújtott be. Az új törvényt általában kedvezően ítélik ugyan meg, azonban hátrányaként róják fel, hogy bár célja az Egészség­­ügyi Minisztériumnál benyújtott adatok bizalmas jellegé­nek megőrzése, a kívánt eredményt mégsem éri el, mert a törvényben semmi sem tiltja, hogy bárki hozzáféxjen a for­galmazási engedély megszerzése céljából közölt bizalmas adatokhoz, ha azokat más célokra használja. A törvény ugyanis csak azt tiltja, hogy az ilyen adatokat egy generikus gyógyszer izraeli forgalmazási engedélyének megszerzé­séhez használják, de nem tiltja például azt, hogy egy generi­kus társaság a bizalmas adatokat egy generikus gyógyszer izraeli kifejlesztéséhez és export céljára történő gyártásá­hoz használja fel. 12. Japán A Japán Szabadalmi Hivatal a gyógyászati tárgyú találmá­nyok vizsgálatához 2005 áprilisában új irányelveket adott ki, amelyek az 1995. július 1-jén vagy azt követően benyúj­tott és 2005. április 15. után vizsgált összes függő bejelen­tés esetén alkalmazandók. Az új irányelvek leszögezik, hogy az orvosi találmányok újdonságát a sajátos tulajdonsággal rendelkező vegyület vagy vegyületcsoport szempontjából, valamint a sajátos tu­lajdonság alapján egy adott betegség kezelésére használt ilyen vegyület vagy vegyületcsoport orvosi felhasználása szempontjából kell vizsgálni. Az új irányelvek szerint a gyógyászati tárgyú találmá­nyok kidolgozásához szükséges feltalálói tevékenységet ugyanúgy kell megítélni, mint általában az egyéb találmá­nyokét. 13. Kanada A) A Kanadai Védjegyhivatal a kanadai szakemberektől és egyéb érdekelt felektől javaslatokat kér a védjegytörvény módosítására és korszerűsítésére. A konzultáció egyik célja annak eldöntése, hogy Kanada csatlakozzon-e a Védjegy­jogi Szerződéshez és a Madridi Jegyzőkönyvhöz. B) A Kanadai Szövetségi Bíróság (Federal Court of Canada) az A& W Foods Services of Canada Inc. (A&W) v. McDonald’s Restaurants of Canada Limited (McDonald’s) ügyben 2005. március 23-án hozott döntésében kaput nyitott a „fordított megtévesztés” (reverse confusion) tanának. Bár a bíróság végül a felperes ellen döntött, a bíró megállapította, hogy a kanadai védjegytörvény elég tág ahhoz, hogy egye­nes és forditott megtévesztést is figyelembe lehessen venni, és ugyanaz a próba alkalmazható mindkét esetre. A gyorsétkeztetés két óriása a CHICKEN GRILL véd­jegy kapcsán ütközött egymással. Az A&W a védjegytör­vény 19. és 20. szakasza alapján bitorlásra, a 22. szakasz alapján pedig jóhírének elértéktelenedésére hivatkozva bitorlási pert indított a McDonald’s ellen, kifogásolva, hogy a McDonald’s a saját grillcsirkés szendvicseit CHICKEN McGRILL névvel forgalmazza, jóllehet az A&W CHICKEN GRILL védjegye grillcsirkés szendvi­csekre van lajstromoztatva. A McDonald’s a védjegytör­vény 18. szakasza alapján támadta az A&W védjegyének érvényességét. Az A&W a védjegytörvény 20. szakasza alapján Kana­dában első ízben érvelt fordított megtévesztéssel a szokásos egyenes megtévesztés helyett. Egy felperes ugyanis egy ha­gyományos védjegybitorlási ügyben azt szokta állítani, hogy az alperes védjegye miatt a fogyasztók azt hiszik, hogy az alperes árui a felperestől származnak. Ezt nevezik egyenes vagy közvetlen megtévesztésnek. Fordított meg­tévesztés esetén a felperes azt állítja, hogy az alperes védje­gye alapján a fogyasztók azt hiszik, hogy a felperes árui az alperestől származnak. Minthogy nincs erre vonatkozó ka­nadai jogeset, a bíróság az amerikai joggyakorlathoz for­dult iránymutatásért azzal kapcsolatban, hogy a kérdést a kanadai védjegyjog alapján meg lehet-e oldani. A bíróság szerint a fordított megtévesztés elmélete az amerikai jogban elfogadott, bár alkalmazása tényspeci­­fikus. A bíró az iránymutató A&H Sportswear Co., Inc. v. Victoria ’s Secret Store, Inc. jogesetet idézte, és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az Egyesült Államokban a fordí­tott megtévesztést ugyanúgy bírálják el, mint az egyenes megtévesztést, és mindkét esetben az a főkérdés, hogy fennáll-e a megtévesztés valószínűsége. Ezután a bíróság röviden elemezte a törvény vonatkozó 6(5) szakaszát, amely ismerteti a megtévesztés valószínű­ségének meghatározásánál figyelembe veendő tényezőket, és arra a következtetésre jutott, hogy a törvényben semmi nem található, ami arra korlátozná a felperest, hogy csupán közvetlen megtévesztésre hivatkozzon. Ennek megfelelően a törvény elég tág ahhoz, hogy a fordított megtévesztés ese­tére is vonatkozzék. A bíróság szerint az A&W nem alapozta meg a fordított megtévesztés fennforgásának esetét. A felek az eset külön­böző szempontjaira vonatkozó ütköző szakvéleményeket nyújtottak be, különösen azzal kapcsolatban, hogy a fo­gyasztók a termékek forrásait különböző védjegyekkel kapcsolják össze. Hosszas bizonyítási eljárás után a bíró azt a következte­tést vonta le, hogy a statisztikai bizonyíték nem vezetett megtévesztésre. A törvény 6(5) szakasza szerinti próba alapján a bíró megállapította, hogy a CHICKEN McGRILL elnevezés erősen emlékeztet a McDonald’s védjegyére, és így a fogyasztók könnyen azonosíthatják a McDonald’s cé­get a termék forrásaként. A bíró azt is megállapította, hogy az „Mc” előtag hasz­nálata csökkenti az összetévesztés valószinűségét, mert jól ismert és világos utalás arra, hogy a termék forrása a McDonald’s cég. A bíró korholta ugyan a McDonald’sot,

Next

/
Thumbnails
Contents