Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Hírek, események
Hírek, események 71 „Szellemi családfánkat” Jedlik Ányossal (1800-1895) kezdjük, hiszen őt tartják a korszerű magyar fizika „ősapjának”. Bencés szerzetestanár, a pesti Tadományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. Nevezetes kísérleti berendezései között szerepel többek között az első villanymotor, a világ első dinamója és sok, mindmáig használt eszköz és találmány. Jedlik Ányos mellett elsősorban a Petzval testvérek említendők azok között, akik a későbbi magyar fizikát megalapozták. Petzval Ottó (1809-1883) a pesti Tudományegyetemen, valamint az egyetem mérnöki intézetében (az Institutum Geometricumban) tanított matematikát és csillagászatot. Bátyja, Petzval Józsefe 1807-1891) felsőbb matematikát és mechanikát oktatott Pesten, majd Bécsben. Az optika terén munkálkodott: nevét viseli - többek között - a lencserendszerek számításának egyik fontos formulája és a Voigtländer fényképezőgépekben alkalmazott Petzval-féle objektív. Jedlik és Petzval egyik jeles tanítványa volt az Institutum Geometricumban Sztoczek József (1819-1890). Neki köszönhető az egyetemi szintű magyar mérnökképzés megvalósítása. Szervezőmunkája eredményeképpen a József Ipartanodából létrehozta a M. kir. József-müegyetemet. Sztoczek tanársegédje, majd a matematikai fizika és mechanika tanszék vezetője, később az egyetemi rangra emelkedett Műegyetem első rektora volt id. Szily Kálmán (1838—1924). A tudományos közélet jelentős személyisége, az Akadémia főtitkára volt Eötvös elnöksége idején. A pesti Tudományegyetemen szerzett tanári szakképesítést Kuné Adolf is (1841-1905), a szombathelyi premontrei főgimnázium tanára, majd igazgatója. Nagy tanáregyéniség, a Jedlik-féle kísérletező szemlélet nyugat-magyarországi elterjesztője. Kunc Adolf szellemi leszármazottja tanítványa, Gothard Jenő (1857—1909). Gépészmérnök, a kísérleti fizika megszállottja. Családi birtokán alapította meg azt a csillagvizsgálót, amely napjainkban is működik Gothard Asztrofizikai Obszervatórium néven. A magyar fizika kibontakozásának legmeghatározóbb személyisége Eötvös Loránd (1848-1919), aki Jedlik Ányost követte a kísérleti fizika tanszéken. Életműve hihetetlenül gazdag. Felismerte a folyadékok felületi feszültségére vonatkozó Eötvös-törvényt, feltalálta az Eötvös-ingát, mérésekkel igazolta a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságát, felfedezte az Eötvös-effektust, nagy pontossággal kimutatta, hogy a testek által létrehozott gravitációs vonzóerő független a testek anyagi minőségétől. Életre keltette a magyar geofizikát, megalapította a Matematikai és Fizikai Társulatot, valamint az Eötvös Kollégiumot. Szellemi leszármazottai szinte teljesen lefedik a XX. század kimagasló fizikusainak családját. Eötvös Loránd műszerterveinek gyakorlati megvalósítója Süss Nándor( 1848—1921) műszerész. Műhelyéből fejlődött ki a Magyar Optikai Művek. Eötvös kiváló képességű hallgatója Klupathy Jenő (1861-1931), a pesti Tudományegyetem gyakorlati fizika tanszékének professzora. A fizika gyakorlati kérdései érdekelték. O kezdeményezte az Uránia Tudományos Egyesületet, az Uránia színházat, beindította az Uránia folyóiratot, megszervezte a BEAC sportegyesületet. Klupathy egyik leghíresebb tanítványa Selényi Pál (1884—1954). Jelentős eredményeket ért el az atomok fénykibocsátásának megismerésében, kísérletileg cáfolta a fény tűsugárzás-elméletét. 1921-től az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumában dolgozott. Klupathy tanszékén kezdte pályáját Bródy Imre (1891— 1944) is. Foglalkozott atom- és kristályfizikai problémákkal. Az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumában feltalálta a kriptonlámpát, és Polányi Mihállyal együtt kidolgozta a kripton olcsó előállításának technológiáját. Eötvös másik szellemi utóda Kövesligethy Radó (1862- 1934). A csillagok színképével, majd fizikai, geofizikai és szeizmológiai kérdésekkel foglalkozott. Élenjárt a nemzetközi földrengéskutatás megszervezésében. Bár rövid ideig, de tanársegédként dolgozott Eötvös tanszékén Lénárd Fülöp (1862-1947). Az általa feltalált kísérleti módszerrel feltárta a katódsugarak tulajdonságait, amiért 1905-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Szintén Eötvös „felfedezettje”, majd gravitációs méréseiben közvetlen munkatársa Tangl Károly (1869-1940). Eötvös halála után ő vette át a kísérleti fizika tanszéket. Nagy tanáregyéniség volt. Tangl felfedezettje Lánczos Kornél (1893-1974) elméleti fizikus és matematikus, az einsteini térelmélet és a kvantummechanika matematikai apparátusának jelentős fejlesztője. Tangl Károly doktorandusza volt Békésy György (1889- 1972). Az emberi hallás fizikájának feltárásáért orvosi Nobel-díjat kapott. Úgyszintén Tangl Károlynál doktorált Ortvay Rudolf (1885-1931). 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegye
