Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése – II. rész
62 Végh László A szövetségi kormányzat végül 1800júniusában költözött át Philadelphiából Washingtonba. Az önállóan dolgozó, szabadalmi ügyekkel megbízott dr. Thomton 1802. június elsején foglalta el hivatalát a Külügyminisztérium egyik szegletében. A több minisztérium alárendeltségében működtetett iroda lassan megtelt a szabadalmi rendszer által megkövetelt modellekkel. 1807-ben hivatalos szenátusi megrovás fenyegette dr. Thortont, mert a szabadalmi iroda vizsgálatával megbízott szenátor részletes beszámolójában elmarasztalta az irodában és környékén tapasztalható kaotikus állapotok kialakulásáért. Dr. Thomton azonban hiába folyamodott az irodának megfelelő új hely biztosításáért, egyik minisztérium sem érezte sajátjának az ügyet addig, amíg lassan már az egész Külügyminisztériumban mozdulni sem lehetett a beküldött modellektől és az interveniáló feltalálóktól. 1810 áprilisában végül a Kongresszus elfogadta azt a javaslatot, hogy a szabadalmi ügyek irodája és a központi postahivatal számára közösen székház vásárolható. A beszerzés az akkori elnök, James Madison személyes választása alapján a Blodgett-házra esett. A tulajdonos még ugyanaz a személy volt, aki a Blodgett-féle szerencsejáték főnyereményeként 1794-ben tett szert az épületre. A beköltözés azonban nem ment könnyen. A szükséges átalakításokkal megbízott Benjamin Latrobe jelentésében megállapította, hogy a néhány éve elhagyatott épületben három hajléktalan család lakik, akik, miután a padló felszedéséből származó tüzelőanyaguk elfogyott, nekikezdtek a fafödém megbontásának, és, ezen a területen komoly haladást elérve, a Szabadalmi Hivatalnak szánt épületszámy felett teljes egészében eltüntették a legfelső emelet födémét. Latrobe fanyalogva jegyzi meg, hogy a földszinti, kertre néző oldalon lévő helyiségekben a bentlakók disznótartásra rendelkeztek be, és a ház számos helyét használták télvíz idején a kert helyett „egyéb szükségletek” szerint. 3. ábra: A Blodgett-ház (1794-1829) A.2.2.1. 1814 - Ostromállapot 1814-ben nemcsak a franciák fővárosát, Párizst foglalták el megszálló csapatok, hanem az Egyesült Államok fővárosa, Washington is erre a sorsra jutott. A megszállás, amely máig egyedüli az amerikai történelemben, az 1812-ben elkezdődött, három évig tartó brit-amerikai konfliktus következménye volt, és „Semleges állampolgárok jogainak megsértése a tengeren” címen az Egyesült Államok indította el. A kiváltó ok a Brit Haditengerészet gyakorlata volt, amely szerint a semleges vizeken hajózó amerikai hajók legénységének egy részét, amerikai állampolgárságukat semmibe véve, besorozták a franciák ellen harcoló brit hadiflottába. Ennek a konfliktusnak a keretében 3500 fős egység szállt partra a Potomac folyó tengeri torkolatánál 1814. augusztus 20-án, és négy nap alatt különösebb akadály nélkül a fővárosig masírozott. A katonáknak parancsuk volt minden köztulajdonba tartozó épület és egyéb ingóság elpusztítására. A Szabadalmi Hivatalban az utolsó pillanatig folyt a dokumentumok összecsomagolása. A nehéz napok alatt a teljes dokumentáció dr. Thomtonnak a várostól távol eső farmján, és ami a legfontosabb, a magánházában talált menedéket. A modellekkel telezsúfolt polcok azonban az épületben maradtak. 1814. augusztus 24-én éjszaka a brit csapatok elkezdtek eleget tenni feladatuknak, és sorra gyújtották fel a középületeket. A kora hajnali órákban érkezett meg a hír dr. Thomtonhoz, hogy hamarosan sor kerül a Blodgett-ház felgyújtására is, bár a brit tisztek egyelőre tanácstalanok, hogy az épületben talált fura szerkezetek köztulajdonba tartozók-e. Dr. Thomton éppen akkor ért hivatalához, amikor a döntés már megszületett, és ágyúkat kezdtek vontatni az épület elé a hatékony megoldás érdekében. A legenda szerint ekkor a hivatal vezetője közbelépésével feltartóztatta az ágyúzás megkezdését arra hivatkozva, hogy a bent lévő tárgyak többsége a feltalálók magántulajdona. Kisebb tanakodás után a brit katonák belátták, hogy a magántulajdonú modellek kihordása a középület felgyújtásának érdekében nem megoldható, ezért beleegyeztek abba, hogy az épületből kihordják a köztulajdonnak minősülő eszközöket, és az ebből rakott máglyával egyelőre megelégszenek. Ekkorra azonban az augusztusi forróságban hatalmas zivatar keletkezett, elment a kedvük az egésztől. Kicsit bosszankodtak, hogy az eső eloltja az eddigi munkájuk eredményeként már lángokban álló épületeket, majd továbbvonultak a menekülő amerikai csapatok nyomában. A béke a vidéken két hét alatt állt helyre. Washingtonban azonban az egyedüli épen maradt középület a Blodgett-ház volt. Az épület megmenekülése az egyetlen lehetőséget biztosította a fővárosban a Kongresszus ülésezésére. Közvetve dr. Thomton személyes fellépése tette lehetővé a kormányzati székhely újra üzembe helyezését, mivel az események miatt felerősödtek azok a hangok, amelyek a főváros felhagyásával valamely nagyobb népességű és szervesebb városfejlődéssel kialakult központban látták volna szívesen a szövetség központját. A Blodgett-ház egészen 1816 januárjáig adott otthont a Kongresszus üléseinek. A visszaköltözésig dr.Thomton egy magánházat bérelve működtette a Szabadalmi Hivatalt. 4. ábra: A Blodgett-ház bővítése után (1829-1836) A.2.3. És a hajó ment... 1814-ben dr. Thomton hosszú cikket publikált a gőzhajó felfedezésének apropóján, amelyben részletesen megemlé-
