Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
42 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (ii) Az Szjt. 1999-ben hatályba lépett eredeti változatában az 1. § (5) bekezdése így szólt: „A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § ej pont] és a gazdálkodó szervezeteknek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezetére.” Azt, hogy ezeknek a műveknek a szerzői jogi védelemből való kizárása - annak ellenére, hogy azok egyébként az egyéni, eredeti alkotások ismérveinek megfelelnek - a nemzetközi szerzői jogi normákba ütközik, először éppen a testület mutatta ki 2000-ben az SZISZT 34/00 számú ügyben.3 A rendelkezést azután a 2001. évi XVIII. törvény - éppen az említett ügyben hozott szakértői véleményben kifejtett indokokra figyelemmel - hatályon kívül helyezte. 8. A szerzői jogi mű fogalomnak a fentiekben vázolt ismérveire és feltételeire figyelemmel elemezte az eljáró tanács a fenti, 1. pontban felsorolt 13 dokumentumot, s arra a megállapításra jutott, hogy valamennyi megfelel az egyéni, eredeti alkotás fogalmának, és ezért szerzői jogi védelem alá esik. Ez nemcsak a tanulmány jellegű dokumentumok csoportjára áll, hanem a dokumentumoknak a fenti, 5. pontban említett másik három csoportjára is. Ennek alátámasztásaként két példára utal az eljáró tanács: (i) Az egyik a fenti, 1. pontban e) alatt említett „Akcióterv”. A dokumentum címének a hallatán arra gondolhat valaki, hogy esetleg bizonyos feladatok triviális felsorolásáról van szó, amelynek az esetében így jogos kételyek támadhatnának a mű fogalom kritériumainak a megvalósulásáról. Erről azonban szó sincs. A dokumentum elején található „vezetői összefoglaló” a következő leírást adja a dokumentumról: „Ez a dokumentum: 1. röviden összefoglalja az Informatikai Stratégiai Terv elkészítésének előzményeit; 2. áttekinti az ÁFSZ intézményi stratégiai (továbbiakban intézményi stratégiai) célkitűzéseinek öt alappillérét, és az ezeknek megfelelő, az informatikai jövőkép kialakítása során követett fő irányelveket; 3. felső-, áttekintő szinten definiálja a stratégiai célok eléréséhez szükséges kiemelt prioritású, megvalósítandó informatikai projekteket; 4. összefoglalja a szolgálatnál jelenleg futó informatikai projektek hatását; 5. végül megadja az azonosított informatikai projektek ütemezését, és az azok közötti függőségi viszonyt.” Elég az 1. számú mellékletben reprodukált tartalomjegyzékre utalni annak bemutatására, hogy milyen sokoldalú és egyéni, eredeti módon strukturált anyagot tartalmaz ez a 186 oldalra rúgó „akcióterv.” Az egyéni, eredeti jelleg nemcsak a dokumentum világos és logikus szerkezetében mutatkozik meg, de az egyes részek tartalmában is. (ii) A másik példa, amire az eljáró tanács utal, az egyik „útmutató”. Ennek tartalomjegyzékét a 2. számú melléklet foglalja magában: Az útmutató célját, jellegét és tartalmát a következőképpen foglalja össze a dokumentum bevezetője: 3 Uo. p. 130-131. „A készítési útmutató dokumentum az ÁFSZ Informatikai Biztonsági Szabályzatának (IBSZ) elkészítését támogatja. A dokumentum fejezetei az Akciótervben leírt feladatokat részletesebben kifejtve meghatározzák az IBSZ tartalmi felépítését, az egyes fejezetcímek alatt röviden leírva, hogy az adott fejezetnek miről kell szólnia.” Mint ahogyan a tartalomjegyzék mutatja, itt sem holmi triviális feladatlistáról van szó. A dokumentum egyéni, eredeti alkotásnak minősül. 9. Mind a 13 dokumentum túlmegy a puszta trivialitáson, és egyéni, eredeti jellegű. Igaz, hogy gyakorlatilag a dokumentumok mindegyikének, közvetve vagy közvetlenül, az a célja és rendeletetése, hogy az adott intézménynél az irányadójogi szabályozással is összhangban álló módon a lehetséges leghatékonyabb, legmegfelelőbb elveket, eljárásokat, működési módszereket alkalmazzák. Az Szjt. 1. §-ának (6) pontja tisztázza, hogy elvek, eljárások, működési módszerek nem lehetnek szerzői jogi védelem tárgyai. Az eljáró tanács azonban rámutat arra, hogy a dokumentumok esetében az érintett elvek, eljárások, működési módszerek egyéni, eredeti leírásáról, illetve azok egyéni, eredeti módon kifejtett, konkrét alkalmazásáról van szó, s ilyenként szerzői jogi védelem alatt állnak. Ad 2. „Ha a tanulmányt készítő cégnek az elkészült tanulmány tekintetében szerzői joga áll fenn, akkor a szerződésben a megrendelőnek biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű? (Korlátozza-e a megrendelőt abban, hogy az eredeti tanulmány változatlanul hagyása mellett, a beállott változásokra tekintettel harmadik féllel együttműködve új, aktuális terveket hozzon létre a szervezet informatikai stratégiájára és annak megvalósítására vonatkozóan?)” 10. A megbízó a 2. szám alatt valójában két kérdést tesz fel. Az első általánosabb, a másik egy konkrét felhasználási módra vonatkozik. Az első kérdést is két alkérdésre lehet azonban bontani: az első az, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dokumentumokra fennálló szerzői jogoknak valójában az azokat készítő cég-e a jogosultja, a második pedig az, hogy a szerződésben a megrendelőnek - a jelen szakértői ügyben a megbízónak - biztosított felhasználói jog milyen terjedelmű. Ezeket a kérdéseket az említett sorrendben válaszolja meg az eljáró tanács. 11. Azt a kérdést, hogy a dokumentumokat készítő cég tekinthető-e az azokra fennálló vagyoni jogok jogosultjának, az eljáró tanács nem vizsgálta részletesebben. A cég jogosulti volta két alapon valószínűsíthető: az egyik az, hogy a dokumentumokat elkészítő természetes személyek feltehetően a céggel munkaviszonyban álltak, és a dokumentumokat munkaköri kötelességük teljesítéseként hozták létre [s így az Szjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyoni jogokat a cég mint munkáltató szerezte meg]; a másik lehetséges alap az, hogy a dokumentumok esetleg az Szjt. 6. §-ában foglalt módon jöttek létre, s így együttesen létrehozott műnek minősülnek. Az eljáró tanács azonban a dokumentumokat elkészítő cég jogosultságának a valószínűsithető voltán túl nem találta szükségesnek ezeknek a körülményeknek a részletesebb vizsgálatát. Ennek