Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Mikló Katalin: Az ipari alkalmazhatósági kritériumának igényponti értelmezése gyógyászati jellegű találmányok területén
Az ipari alkalmazhatóság kritériumának igényponti értelmezése a gyógyászati jellegű találmányok területén 31 Az igénypontokban együttesen előforduló terápiás és nem terápiás jellemzők Az esetek döntő részében olyan kezelési eljárásokra igényelnek szabadalmi oltalmat, amelyek terápiás és nem terápiás jellemzőket egyaránt tartalmaznak. Ezekre a fentiekben már tárgyalt elv az irányadó, vagyis hogy a kezelési eljárást, illetve lépést tartalmazó igénypont nem szabadalmazható. A szabadalmi igénypont megfogalmazásán azonban nagyon sok múlhat, így egy ügyesen megfogalmazott kezelési igénypontra akár oltalom is szerezhető. A terápiás és nem terápiás jellemzőket is tartalmazó eljárások általában két csoportra oszthatók:- az igényelt eljáráshoz szükségszerűen kapcsolódó, de a többi hatástól elválaszthatatlan terápiás hatást; és- az igényelt eljáráshoz kapcsolódó, de egymástól jól megkülönböztethető terápiás és nem terápiás hatást tartalmazókra. A következőkben a mindkét típusú eljárási igénypontra vonatkozó legfontosabb döntéseket ismertetjük. a) Az igényelt eljáráshoz szükségszerűen kapcsolódó, de a többi hatástól elválaszthatatlan terápiás hatás A T 116/85 {Disznók I/Wellcome) számú döntés az állatgyógyászattal kapcsolatos fontos alapelvet rögzített. Eszerint amennyiben egy kezelési eljárást az egyes állategyedeken alkalmazzák, akkor az állatgyógyászati kezelésnek minősül, amennyiben azonban az állatállomány egészén alkalmazzák, akkor az ipari alkalmazásnak tekintendő. A döntés alapjául az EP 50335 számú európai szabadalmi bejelentés szolgált, amelynek 1. igénypontja így szólt: „Eljárás sertések ektoparazitafertőzésének leküzdésére azzaljellemezve, hogy a sertés testfelületének egy jól körülhatárolt területén egy olyan peszticid készítményt alkalmazunk, amely készítmény egy peszticidet és egy alifás szénhidrogénolajat tartalmaz a peszticid szisztémás hatásának kiküszöbölésére. ” A tanács érvelése szerint az állattenyésztés, mint pl. a sertéstenyésztés egyértelműen a gazdák tevékenységi körébe tartozik, ami tágabb értelemben a mezőgazdaság részét képezi, ez viszont ipari tevékenységnek minősül az EPC 57. cikke alapján. Az ipari alkalmazhatóság kérdésének eldöntéséhez elviekben elegendő lenne különbséget tenni az állatok egyedi állatorvosi kezelése és a gazda által az egész állatállományon elvégzett tömeges kezelés között. Amennyiben azonban az igénypontban igényelt eljárás mindkét fajta cselekményt magában foglalja, akkor ez a különbségtétel értelmét veszti, mivel egy haszonállat terápiás célú kezelése ipari tevékenységként is felfogható (hiszen a mezőgazdaság vitathatatlanul ipari tevékenység). A betegségek terápiás célú kezelése pedig mind az egyes állatokon, mind pedig az állatállomány egészén elvégezve ennek az ipari tevékenységnek a hatékonyságát növeli. Amennyiben egy gyógyászati kezelés azzal jár, hogy a sertések nem betegszenek meg, illetve valamely betegségből kigyógyulnak, és ezáltal a húshozamuk növekszik, akkor ez ipari tevékenységként és gyógyászati kezelésként is felfogható. Általánosságban véve tehát az állatok terápiás kezelésének egyértelmű mezőgazdasági aspektusai vannak. Mindezek alapján a tanács jogilag lehetetlennek tartotta, hogy különbséget tegyen a szóban forgó eljárásnak a tenyésztő, illetve az állatorvos általi alkalmazása között, így annak kimondását is, hogy míg a szóban forgó eljárásnak a tenyésztő általi alkalmazása ipari tevékenységként elismerhető, addig annak állatorvosi alkalmazása kezelési eljárásként ki van zárva az oltalomból. A T 290/86 {Fogkő/ICT) számú ügyben az egymáshoz szorosan kapcsolódó kozmetikai és gyógyászati eljárás kérdésében kellett a tanácsnak döntést hoznia. Az EP 256 számú bejelentés 1. igénypontja az alábbi eljárásra vonatkozott: „Eljárás humán fogon előforduló fogkő és/vagy lerakódások tisztítására azzaljellemezve, hogy egyedüli orális higiéniás szerként egy nem oxidáló vizes készítményt alkalmaznak, amely lényegében nem kötött lantán kationokat tartalmaz vízoldható só formájában, és a készítmény mentes minden olyan összetevőtől, ami a kationok vizoldhatatlan sóként történő kiválását okozná.” A tanács álláspontja szerint a fenti igénypont azért nem oltalmazható, mivel a benne igényelt, a fogakon képződött lerakódások eltávolítására szolgáló eljárás szükségszerűen terápiás hatással is rendelkezik azáltal, hogy meggátolja a fogszuvasodás és a periodentális betegségek kialakulását. Emiatt az eljárás az EPC 52(4) szerint nem szabadalmazható függetlenül attól, hogy a fogakon képződött lerakódások eltávolítása egyben kozmetikai hatással is bír, hiszen a kezelés következtében a fogak esztétikailag szebbé válnak. Amennyiben az igénypont nem csak kizárólag egy kozmetikai eljárásra vonatkozik, hanem ahhoz szükségszerűen kapcsolódik egy, az emberi test kezelésére vonatkozó eljárás is, akkor az adott igénypontra nem adható oltalom. Ugyanezen az alapon amennyiben egy kémiai anyag a kozmetikai hatáson túl terápiás hatással is rendelkezik, az adott vegyületnek alkalmazására vonatkozó igénypont egyúttal az emberi test kezelésére vonatkozó eljárást is magában foglal, és így az ilyen típusú igénypontok sem kaphatnak szabadalmi oltalmat. A T 1077/93 számú {UV-sugárzás elleni védelem/ L 'Oreal vs. Estéé Lauder) ügyben a tanácsnak szintén azt kellett eldöntenie, hogy az igényelt eljárás kozmetikai vagy terápiás eljárásnak minősül-e. Az EP 293579 számú európai szabadalmi bejelentés igénypontjai a 3,5-diizopropilszalicilsav rézkomplexének (a továbbiakban CuDIPS) kozmetikai termékként vagy kozmetikai készítményekben történő felhasználására, illetve a fenti komplexnek a humán epidermisz védelmére szolgáló kozmetikai kezelési eljárásban történő alkalmazására vonatkoztak. A szabadalmaztatni kívánt készítmény-összetétel megvédi az epidermiszt a káros UV-sugárzástól, különös tekintettel a napozás után fellépő bőrpírra (ami az egyik legszembetűnőbb jele a napsugárzás által okozott bőrkárosodásnak), illetve a bőr olyan sejtelváltozásaitól, mint például a degenerált vagy nekrotikus keratinociták [ismertebb nevén „sunburn cells” (SBC)] kialakulása. A tanács álláspontja szerint az igényelt eljárásokra nem engedelyézhető oltalom azon az alapon, hogy a bejelentő úgy fogalmazta meg igénypontjait, mintha azok nem az emberi test kezelésére vonatkoznának. A CuDIPS bőrvédő hatása ugyanis nem a bőr felületén kifejtett UV-szűrő hatásán alapul, hanem az epidermiszen be