Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 67 20. Marokkó Marokkó egy 2005. február 16-án kelt királyi rendelettel csatlakozott az új növényfajták oltalmára létrehozott nem­zetközi egyezményhez. A rendeletet 2005. március 3-án publikáltak a hivatalos közlönyben. 21. Nagy-Britannia A Franks ’ Applications-ügyben az Egyesült Királyság Sza­badalmi Hivatala által hozott döntés alapját képező négy bejelentés mindegyike számítógéppel kapcsolatos olyan ta­lálmányra vonatkozott, amelynek célja volt, hogy meg­könnyítse védjegybejelentések kidolgozását. A találmá­nyok szerinti komputerizált számítás segítségével rövidebb idő alatt lehet meghatározni a több osztályban és több véd­jegyhivatalnál benyújtott védjegybejelentések költségét. Bár az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala négy dön­tést adott ki, azok azonos elven alapszanak. Az angol szabadalmi törvény 1 (2) szakasza kizárja a sza­badalmazásból a szellemi tevékenység végrehajtására vo­natkozó és az üzleti módszereket, valamint a számítógép­­programokat, de csak akkor, ha a szabadalmi bejelentés „erre a dologra mint olyanra” vonatkozik. Az angol szabadalmi bíróságok döntéseikben, így a Fujit­­su-bejelentés ügyében is, a számítógépen alapuló találmá­nyok oltalmi körét korlátozták ugyan, de megállapították, hogy ilyen találmányra is adható szabadalmi oltalom, ha az egy műszaki terület fejlődését eredményezi. A találmány azonban ki van zárva a szabadalmazásból, ha a biróság úgy találja, hogy az állított fejlődés megjavított üzleti módszerre vagy megjavított számítógépprogramra vonatkozik. Az Európai Szabadalmi Hivatal újabb gyakorlata nagy­vonalúbb az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. szakaszá­nak az értelmezésében. így a Hitachi-bejelentés ügyében az egyik fellebbezési tanács által hozott T 0452/03 sz. döntés leszögezi, hogy az igénypontnak műszaki szempontot kell kifejezésre juttatnia, és szabadalmat engedélyezett egy olyan igénypontra, amelynek tárgya lényegileg egy számí­tógéppel végzett cselekvés volt. Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala a négy talál­mányra nem engedélyezett szabadalmi oldalmat, de kimond­ta: kívánatos, hogy összhang legyen a számítógép tárgyú ta­lálmányok elbírálásában az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlata kö­zött. Azt is megállapította azonban, hogy eltérés esetén az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatalának az angol bírósá­gok általi megközelítéshez kell alkalmazkodnia. 22. Németország A Német Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) egy újabb döntése megállapította, hogy szoftver tárgyú találmá­nyok oltalmazhatok használati mintaként. 23. Olaszország A 2005. áprilisi tájékoztatóban hírt adtunk arról, hogy 2004. december 23-án Olaszországban új iparjogvédelmi kódexet fogadtak el. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a tör­vény 2005. március 19-én lépett hatályba. Az új kódex 246 szakaszból áll, és összesen 39 korábbi törvényt, valamint számos rendeletet helyez hatályon kivül. A kódex az alábbi nyolc fejezetre oszlik:- általános rendelkezések és alapelvek,- ipari jogok,- jogi oltalom,- a jogok megszerzése és fenntartása,- sajátos eljárások,- a képviseleti rendszer,- az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal által nyújtott szolgáltatások,- átmeneti és végső rendelkezések. Az új szabadalmi törvény 52. szakaszának szövege meg­egyezik a 3. Strasbourgi Egyezmény 8. szakaszának3. bekez­désében, illetve az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. szaka­szában és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvben foglaltakkal: „Az oltalom határait az igénypontok határozzák meg, azonban a leírás és a rajzok az igénypontok értelmezésére szolgálnak. E szakasz előírásait úgy kell értelmezni, hogy igazságos oltalmat nyújtsanak a tulajdonosnak és ésszerű jogbizton­ságot harmadik személyeknek.” E szabályozás alapján az várható, hogy a bíróságok az igénypontok értelmezésében rugalmasabbak lesznek, va­gyis az igénypontokat nem csupán szó szerint, hanem a le­­irás és a rajz fényében fogják értelmezni. 24. Portugália A portugál Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de JustÍ9a) a Philip Morris Inc. (PM) v. Empresa Madeirense de Tabacos, S. A. (EMT) ügyben nem adott helyt a PM cég keresetének, és nem törölte a lajstromból az EMT MARBELO védjegyét, mert megállapította, hogy - ellentétben a Nem­zeti Iparjogvédelmi Intézet döntésével, amely elutasította az EMT lajstromozás iránti kérelmét- a két név olyan mér­tékben különbözik egymástól, hogy a lajstromoztatni kí­vánt MARBELO védjegy nem téveszthető össze a már lajstro­mozott marlboro védjeggyel. 25. Svájc A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság olyan döntést hozott az azonos védjegyek és doménnevek ütközése tárgyában, hogy egy híres védjegy tulajdonosa jogosult korlátozni egy azonos családnév használatát. Ez a döntés szöges ellentétben áll a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Adminisztratív Tanácsa által ugyaneb­ben a vitában hozott korábbi döntéssel. 26. Svédország A Löfbergs Lila kávégyártó vállalat az első svéd cég, amely színvédjegyet kívánt lajstromoztatni. A Svéd Szabadalmi és Védjegyhivatal a védjegybejelentést elutasította, de a Szabadalmi Fellebbezési Bíróság jogot engedélyezett a Löfbergsnek a bordó szín egy különleges árnyalatára.

Next

/
Thumbnails
Contents