Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
64 Dr. Palágyi Tivadar vetően minden további évfordulón meg kell ismételni, közölve a hivatallal, hogy melyik bíróságnál folyik az eljárás, abban ki az alperes és ki a felperes, és az adott pillanatban milyen szakaszban van az ügy. Ha a bejelentő elmulasztja az évenkénti tájékoztatást, a hivatal felszólítja az említett irat benyújtására, és ha a felszólítás eredménytelen marad, a védjegyet törlik. 3. Ausztrália Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentések legtöbb műszaki területén jelentős késéssel tudja csak kiadni az első érdemi végzést. Ezért célszerű a bejelentés vizsgálatát már a bejelentéssel egyidejűleg vagy a függő bejelentések elővizsgálati végzésének kiadását - ami az elsőbbség napjától számított 5-6 év elteltével várható csak - megelőzően kérni. 4. Ausztria A) Ausztriában 2005. június 10-én lépett hatályba az Európai Parlament és az Európai Bizottság 98/44/EG sz. irányelve a biotechnológiai tárgyú találmányok oltalmáról. B) 2005. július 1-jén hatályba lépett a 2004-ben módosított osztrák szabadalmi törvény, amely még jobban összhangba hozza az osztrák törvényt az Európai Szabadalmi Egyezménnyel. A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Az Osztrák Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Tanács az Osztrák Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Osztálya által hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések fórumaként is működik majd. A szabadalmi bejelentéseket a benyújtást követő 18 hónap elteltével a kutatási jelentéssel együtt publikálják, ami ideiglenes oltalmat is biztosít, de ennek alapján csak a szabadalom engedélyezése után lehet a jogtalan használat fejében kártérítést kérni. A kutatási és publikálási díjat a bejelentési díjjal együtt kell leróni. A bejelentés közrebocsátását követően harmadik felek közölhetnek a hivatallal olyan adatokat, amelyek gátolják a találmány szabadalmazását. A szabadalom engedélyezését követő négy hónapon belül fel lehet szólalni a szabadalom ellen. A felszólalásban részt vevő felek maguk viselik a felszólalási eljárás költségeit. A felszólalási eljárásban szóbeli tárgyalásra is sor kerülhet. 5. Dél-Korea A) A dél-koreai mintaoltalmi törvény módosításával szigorították a mintabejelentések kapcsán a kreativitási követelményeket. Ezzel egyidejűleg a betűtípusokat oltalmazhatóvá tették. B) A Dél-koreai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának közleménye kilátásba helyezi, hogy 2006 végéig hat hónapra fogják rövidíteni a fellebbezési ügyek elbírálásának időtartamát. Ezzel a hazai ipar versenyképességét kívánják növelni, és segítenek rendkívül fejlett szabadalmi adminisztrációs rendszert kifejleszteni. Az elmúlt öt évben a szabadalomjogi viták száma évenként átlagosan 22,5%-kal növekedett. A fellebbezési ügyek elintézésének időtartama 2000-ben tíz hónap volt, és ez az időtartam 2003-ban az ügyek számának emelkedése miatt 14 hónapra nőtt. 6. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal egyik műszaki fellebbezési tanácsa 2004. július 6-án hozott, T 315/03 sz. döntésével módosított formában fenntartotta a transzgenikus, vagyis genetikai állományában idegen gént tartalmazó egérre vonatkozó, 169 672 sz. európai szabadalmat. A döntést 2005 áprilisában hozták nyilvánosságra. A fellebbezés tárgyát képező szabadalom az 1985. június 25-én benyújtott, „Módszer transzgenikus állatok előállítására” című európai szabadalmi bejelentésen alapult. A 156 oldal terjedelmű döntést kivonatosan ismertetjük az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle ugyanezen számának „Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának döntése az ’onkoegér’-ügyben” című cikkében. 7. Európai Unió A) Az Európai Bizottság olyan tervet hozott nyilvánosságra, amely szerint a nanotechnológia tárgyú találmányokra vonatkozó eljárást harmonizálni kívánják annak érdekében, hogy Európa ennek az egyre fontosabbá váló műszaki területnek az élvonalában maradhasson. B) Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai parlamenti és tanácsi rendelet kibocsátására a kényszerengedélyekről. A rendelettervezet viszonylag részletesen szabályozza a kényszerengedély benyújtásának feltételeit és a kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket. Ezen túlmenően a kérelmezők kötelezettségeként írja elő annak igazolását, hogy a kérelem benyújtását megelőzően tárgyalásokat folytattak a szabadalmassal a hasznosítás engedélyezése tárgyában, és a tárgyalás nem vezetett eredményre. A tervezet értelmében a megadott kényszerengedélyek nem ruházhatók át, és nem biztosítanak kizárólagos jogot. A kényszerengedély alapján gyártott terméknek különleges csomagolás és címkézés révén megkülönböztethetőnek kell lennie azoktól a termékektől, amelyeket a szabadalom jogosultja vagy - az ő hozzájárulásával - más állít elő. A csomagoláson azt is jelezni kell, hogy az adott terméket a rendelettervezet szerint kiadott kényszerengedély alapján gyártották, és fel kell tüntetni az engedélyt kiadó hatóságot, az azonosító számot, valamint azt, hogy a termék meghatározott országokba történő kizárólagos export céljára készült. 8. Görögország A Görög Szabadalmi Hivatal jelentősen csökkentette a bejelentési illetékeket: egy európai szabadalmi bejelentés illetéke 231 EUR-ról 100 EUR-ra, egy megadott európai szabadalom görögországi érvényesítésének illetéke 299 EUR-ról 200 EUR-ra csökkent. Ezenkívül eltörölték a görög szabadalmi bejelentések, illetve szabadalmak után a 3. és 4. évre fizetendő évdíjat.
