Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2005 első felében
48 Tidrenczcl Béla javaslatát. Magyar részről elhangzott, hogy a megoldásnak nemcsak a PCT-hatósággá válás távlataira kell korlátozódnia, távlati menetrendet is ki kell alakítani, és szükség lehet az egyes nemzeti hivataloknál szükséges munka és szakértelem „kritikus mennyiségét” felbecsülő „mérőszám” megtalálására, illetve arra, hogy nem feltétlenül lenne előnyös a nemzeti hivatalok számára, ha az ESZH kirendeltséget létesítene az országaikban. A spanyol küldöttség az európai szabadalmi rendszerben rejlő egyenlőtlenségeket elemezte, az osztrák hozzászólás a nyelvi kérdés árnyalt megközelítését szorgalmazta, a dánok szerint előbb az európai szabadalmi rendszer ideális képét kellene megrajzolni, és csak ezután lehet megitélni, van-e szükség ajogi keretek (pl. a Központosítási Jegyzőkönyv) kiigazítására. A résztvevők szerkesztőcsoport létrehozásáról döntöttek, amely az IT márciusi ülésére a nyilatkozatot kidolgozza. Madridi ülés, február 9-10. A svéd, dán, spanyol és magyar részvétellel tartott ülés megalkotta azt a dokumentumot, amelyet a házigazda spanyol delegáció a „decentralista” országcsoport képviselőinek véleményezésre megküldött. A dokumentumot az 1T elnökének való továbbításra szánták. Megállapodtak abban, hogy a csoport javaslatait az IT júniusi üléséig tovább részletezik. Amszterdami ülés, április 22. A két eltérő nézeteket valló országcsoport 5-5 képviselője jelenlétében tartott ad hoc informális fórum ülésének kezdetén megállapodás született arról, hogy az ESZH előtt álló nagy feladatok (globális szabadalomjogi harmonizáció, a fejlődő országok növekvő igényei, az európai ipar versenyképessége, a közösségi szabadalom ügye stb.) nem engedik meg azt, hogy hosszú távon fennmaradjon a mostani stratégiai vitában kialakult európai megosztottság. Az ülés háttéranyagát az ún. „stockholmi” csoport közös javaslata és az Egyesült Királyság két munkaanyaga (a vitaindító anyag és a minőségről készített előterjesztés) képezte. Az ülés néhány fontosabb megállapítása:- A bejelentő választási szabadsága (freedom of choice) kérdését illetően nem kérdőjelezték meg azt a spanyol és magyar álláspontot, hogy a választási szabadság csak összehasonlitható alternatívák mellett érvényesülhet, illetőleg e szabadságra hivatkozva a bejelentő nem igényelhet beleszólást az általa választott hivatal munkaszervezési döntéseibe.- Egyetértés körvonalazódott arra nézve, hogy az ESZH nem lenne köteles „automatikusan” elismerni más európai hatóságok kutatási és egyéb eredményeit, de megoszlottak a vélemények arról, hogy ez az elismerés mikor számítana „automatikusnak”.- Nem volt nézetkülönbség abban, hogy a minőség biztosítása központi kérdés, és erre vonatkozóan az Egyesült Királyság javaslata jó kiindulási alap.- Konszenzus alakult ki arról, hogy az IT politikai irányító szerepét erősíteni és munkamódszereit javítani kell, de ennek részleteit még nem munkálták ki. Madridi ülés, május 26. A résztvevők a stratégiai vita rendezése érdekében közös javaslatot dolgoztak ki, melynek áttörésként is felfogható új elemei a következők.- Az ESZH és az IT feladatait és jogkörét világosan el kell határolni, az IT politikai irányító és ellenőrző szerepét meg kell erősíteni.- Az ún. „ outsourcing ” (azaz a nemzeti hivatalok ESZH részére történő bedolgozásának) lehetőségét bizonyos feltételekkel elismerik, ennek kereteiről és feltételrendszeréről az IT hoz politikai döntést, a végrehajtás pedig az ESZH feladata. Mértéke nem haladhatja meg az ESZH teljes munkaterhelésének 5%-át.- Elfogadják, hogy jelenleg a Spanyolországgal és Svédországgal létrejött partnerségi megállapodás nem mondható fel, és csak akkor veszti hatályát, ha az ESZH és a nemzeti hivatalok között új multilaterális együttműködési megállapodás lép hatályba. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a közös javaslatokat az IT júniusi napirendjére kell tűzni, és ennek vitája előzze meg a stratégiai vitával foglalkozó többi napirendi pont megtárgyalását. Az ESZSZ Igazgatótanácsa (IT) elnökségének (Board) 7. ülése, München, február 18. és 8. ülése, Varsó, május 20. Az IT elnöksége 2005 első felében két ülést tartott, amelyen- választott tagként - mindkét esetben részt vett az MSZH jogi elnökhelyettese. A 7. ülés legfontosabb napirendi pontja a PCT-ügyekben folyó európai együttműködéssel kapcsolatos stratégiai vita volt. Az ESZH elnöke két munkacsoport felállításáról adott hirt az ESZH-n belül: az egyik a szabadalmi eljárásokkal foglalkozik, a másik az „IP-támogatásért” felel. Svéd és magyar felvetésre élénk vita bontakozott ki arról, hogy az ESZSZ egyes szerveinek (IT és ESZH) milyen szerep jut az európai szabadalmi politika alakításában. Az elnökség véleményt cserélt az IT által felkért szakértők díjazásáról, az Építési Bizottság és az Európai Szabadalmi Akadémia Irányító Testületének (Supervisory Board) összetételéről is. A 8. ülésen, többek között, egyetértés mutatkozott arról, hogy idővel meg kell szüntetni az ESZH elnökhelyettesi mandátumának pályáztatás nélküli megújítását. Szó esett a stratégiai vitának az IT következő ülésén való folytatásáról és arról, hogy ebben a vitában csak valamennyi kérdésre kiterjedő, átfogó „csomagot” képező megoldás születhet. Világossá vált, hogy a 157. cikk szerinti díjcsökkentés és a partnerségi megállapodások felmondására irányuló javaslatok az ülés idején ismeretes formájukban nem kaphatják meg az IT-ben a szükséges minősített többséget. Az IT szerint e kérdésekben az IT júniusi ülésének döntést kell hoznia, ha pedig nem születik döntés, megfelelő átmeneti megoldást kell felkínálni a PCT-hatóságként való működést megkezdő finn hivatal számára.
