Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

39

bejelentés közzétételét megelőzően is bárki megtekintheti - az érintett bejelentő hozzájárulása nélkül is - ennek a bejelentésnek az iratait.

(4) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai — a Végrehajtási Szabályzatban megállapított korlátozásokkal - kérelemre megtekinthetők.

(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti a következő bibliográfiai adatokat:

a) az európai szabadalmi bejelentés számát;

b) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját, valamint - korábbi bejelentés elsőbbségének igénylése esetén - a korábbi bejelentés napját, benyújtásának államát és a bejelentés ügyszámát;

c) a bejelentő nevét;

d) a találmány címét;

e) a megjelölt Szerződő Államokat. ”

Közrebocsátott európai szabadalmi bejelentések aktáiba

alapvetően be lehet tekinteni. Ehhez nem kell jogi érdeket bizonyítani. Az aktabetekintés részleteit a 93-95. és 98. szabály szabályozza.

A még közre nem bocsátott európai szabadalmi bejelentésekbe az (1) bekezdés szerint alapvetően nem lehet betekinteni, csak a bejelentő hozzájárulásával. A nyilvánosságra nem hozott európai szabadalmi bejelentések betekintésének az általános tilalma azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa azt a titkosságot, amely ahhoz szükséges, hogy az ilyen bejelentések még ne képezzék az 54. szakasz (2) bekezdése szerint a technika állását. A bejelentés titokban tartása a bejelentő számára lehetővé teszi, hogy bejelentését a közrebocsátás előtt visszavonja, és így annak tárgyát kibővített formában még egyszer bejelentse anélkül, hogy a korábbi bejelentést vele szemben fel lehessen hozni.

A (2) bekezdés szerint a bejelentés közzététele előtt a bejelentő hozzájárulása nélkül is megtekintheti a bejelentés iratait az, aki igazolja, hogy a bejelentő vele szemben hivatkozott az európai szabadalmi bejelentésből eredő jogaira; itt tehát a későbbi jogkövetkezményekre való korai figyelmeztetésről van szó.

Az aktabetekintésre vonatkozó kérelem ügyében alapvetően az átvevő iroda illetékes. Az igény érvényesítésére vonatkozó eljárás kétoldalú, vagyis az aktabetekintés engedélyezése előtt a 113. szakasz alapján a bejelentőt is meg kell hallgatni.

Az átvevő iroda határozata ellen a Jogi Fellebbezési Tanácsnál lehet fellebbezést benyújtani.

Ha egy megosztott bejelentést közrebocsátottak, ennek a

(3) bekezdés szerint önműködően az a következménye, hogy az európai alapbejelentés irataiba - azok közrebocsátását megelőzően is - bárki betekinthet.

Ha az európai szabadalmi bejelentés közrebocsátását bizonyos okokból visszavonják, ezzel az aktabetekintésre vonatkozójog is megszűnik, mert a közrebocsátás visszavonásával a bejelentés nyilvánosságra nem hozott bejelentéssé válik.

A (4) bekezdés szerint az európai szabadalmi bejelentés közrebocsátását követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai kérelemre

megtekinthetők. E bekezdés alapján a 93. szabály az akták alábbi részeit zárja ki az iratokba való betekintésből:

a) a fellebbezési tanácsok vagy a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjainak kizárásával vagy az azok elleni kifogásokkal foglalkozó iratok;

b) a határozatok és szakértői vélemények tervezetei;

c) a feltaláló megnevezése, ha a feltaláló lemondott arról, hogy őt feltalálóként megemlítsék;

d) egyéb iratok, amelyeket az ESZH elnöke a betekintésből kizár.

Az iratokba való betekintés a 94. szabály szerint az eredeti példányokba vagy a másolatokba vagy - ha az iratokat más hordozókon tárolják - ezekbe a hordozókba való betekintés útján történik. Az aktabetekintést az ESZH hivatalos épületeiben lehet elvégezni. Jelenleg rendszerint az eredeti iratot adják át betekintésre.

A 94. szabály (2) bekezdése kimondja, hogy az aktabetekintés egy szerződő állam központi iparjogvédelmi hatóságánál is lefolytatható, ha a központosítási jegyzőkönyv keretében megkötött egyezmény szerint a betekinteni kívánt iratok ennél az iparjogvédelmi hatóságnál találhatók meg.

A 95. szabály feljogosítja az ESZH-t, hogy kérelemre és államigazgatási díj lerovása mellett felvilágosítást adjon az európai szabadalmi bejelentések vagy az európai szabadalmak iratairól, így például arról, hogy az európai szabadalmi bejelentést a vizsgálati eljárásban elutasították-e, és benyújtottak-e fellebbezést. A hivatal azonban megkövetelheti, hogy az iratokba való betekintés lehetőségével éljenek olyankor, amikor a kívánt felvilágosítás terjedelmét tekintve ez látszik célszerűnek.

A 95 .a szabály (1) bekezdése szerint az ESZH az európai szabadalmi bejelentések és az európai szabadalmak iratait annak az évnek a végétől számított legalább öt évig köteles megőrizni, amelyben a bejelentést elutasították vagy viszszavonták, a szabadalmat a felszólalási eljárásban visszavonták, vagy a szabadalom érvényességének ideje az utolsó megjelölt államban lejárt.

A 95.a szabály (2) bekezdése szerint az ESZH elnöke határozza meg, hogy az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak iratait milyen formában kell megőrizni.

A 128. szakasz (4) bekezdése leszögezi, hogy az európai szabadalmi bejelentés közrebocsátását követően a bejelentés, illetőleg az annak alapján megadott európai szabadalom iratai kérelemre megtekinthetők.

Az (5) bekezdés szerint az ESZH az európai szabadalmi bejelentés közrebocsátását megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti az európai szabadalmi bejelentés számát és bejelentési napját, a bejelentő nevét, a találmány címét és a megjelölt szerződő államokat. Mostanáig az ESZH nem élt ezzel a lehetőséggel. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián törölték az 5. bekezdés

a)-e) pontjait, és azok tartalmát a VSZ-be iktatták be.

Az időszaki kiadványokra vonatkozó 129. szakasz szövege a következő:

„Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszeres időközönként kiadja:

a) az Európai Szabadalmi Közlönyt, amely tartalmazza az európai szabadalmi nyilvántartásba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan adatot, amelynek meghirdetését ez az Egyezmény előírja;