Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
90 Dr. Palágyi Tivadar 6. Dél-Afrika A BMW AG v.v. BW Tech ügyben a Legfelsőbb Bíróság Transvaali Tartományi Osztálya döntött arról, hogyan kell értelmezni a dél-afrikai védjegytörvény 34(2)(c) szakaszát, amely szerint árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban nem jelenti a lajstromozott védjegy bitorlását, ha megadják a használat szándékát, feltételezve, hogy ez a használat jóhiszemű, és összhangban van a tisztességes gyakorlat követelményeivel. A B W Tech motoros jármüvek - ideértve a BMW gépkocsikat is-javításával és szervizelésével foglalkozik. Üzleti tevékenysége során jogtalanul használta a BMW és a BM védjegyeket, többek között az alábbi formában: YOUR ONE STOPBMW. Kezdetben a két fél írásbeli megállapodásban rögzítette, hogy az alperes megszünteti a felperes védjegyeinek jogtalan használatát, de a BW Tech ennek ellenére is tovább folytatta törvénytelen magatartását, ami miatt a BMW AG a Legfelsőbb Bíróságtól kérte az alperes eltiltását a jogsértő tevékenységtől. A bíróság megállapította, hogy az alperes magatartása a BM és BMW védjegyek használatával jogsértő volt, és ezért helyt adott a BMW keresetének. 7. Dél-Korea A) A dél-koreai szabadalmi törvény nemrég módosított végrehajtási utasítása 2006. január 1-jén lép hatályba. A módosított szabályozás szerint az elsőbbségi iratokról csak akkor kell benyújtani koreai fordítást, ha ezt az elővizsgáló külön kéri. B) A szabadalmi és a használatiminta-törvény is módosítás alatt áll, és az új törvény tervezetét előreláthatólag 2005 októberében fogják az országgyűlés elé terjeszteni. Ennek alapján valószínű, hogy az új törvény, amelynek főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze, szintén 2006. január 1 -jén lép hatályba. Módosul az újdonság meghatározása, mert egy találmány akkor minősül újnak, ha nem vált ismertté, vagy nem vették gyakorlatba bel- vagy külföldön. A jelenleg hatályos törvény szerint a külföldi nyilvánosságrajutás nem minősül újdonságrontónak. Az új törvény eltörli a felszólalási rendszert. Ennek következtében egy megadott szabadalmat csak megsemmisítési eljárás útján lehet hatályon kívül helyezni. A jelenleg hatályos törvény szerint a szabadalom megadásától számított három hónapon belül lehet felszólalni. Az új törvény úgy rendelkezik, hogy egy szabadalom ellen a megadás napjától számított három hónapon belül lehet megsemmisítési keresetet benyújtani. Ezt követően csak érdekelt fél nyújthat be megsemmisítési keresetet. A jelenleg hatályos törvény szerint a nemzeti szakaszt az elsőbbség napjától számított harminc hónapon belül kell megindítani. Az új törvény ezt a határidőt harmincegy hónapra hosszabbítja meg. A hatályos törvény szerint az ivarosán szaporodó növényekre nem adható szabadalmi oltalom. Az új törvény ezt a korlátozást megszünteti. Egy végleg elutasított vagy ejtett, de nem publikált szabadalmi bejelentés nem használható újdonságrontó anyagként más bejelentésekkel szemben. Egy szabadalmi bejelentés publikálása előtt bárki benyújthat a hivatalnál olyan anyagot, amely véleménye szerint az elővizsgáló segítségére lehet a bejelentés vizsgálatakor. Az új törvény bevezeti azt a lehetőséget, hogy a szabadalmi bejelentések használatiminta-bejelentéssé, és az utóbbiak szabadalmi bejelentéssé alakíthatók át. Továbbra is be lehet egyidejűleg nyújtani szabadalmi és használatiminta-bejelentést ugyanarra a tárgyra. C) A Dél-Koreai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal igazgatója, Jong-Kap Kim a Japán Szellemitulajdon-védelmi Hivatal elnökével, Ogawa Hiroshival a 16. elnöki találkozón vett részt, amelyen mindkét vezető egyetértett abban, hogy előkészítik a két ország szabadalmi rendszereinek egységesítését és ezáltal a gyors és pontos elővizsgálatot. Az e célra létrehozott „szabadalmi elővizsgálati országút” olyan rendszert jelent, amelyben az egyik ország soron kívül vizsgálja az olyan szabadalmi bejelentéseket, amelyeket mindkét országban benyújtottak, és amelyeket a másik országban már elfogadtak. A két hivatal vezetője abban is megállapodott, hogy szabályos időközönként sorra kerülő, szabadalmakkal, védjegyekkel és használati mintákkal foglalkozó szakértői találkozókon megtárgyalják a felmerülő kérdéseket. Mindkét ország 2000 óta vizsgálja a benyújtott szabadalmi bejelentéseket, és ennek alapján megállapították, hogy a vizsgálati eredmények általában azonosak, ami arra enged következtetni, hogy az elővizsgálatok színvonala a két országban azonos szintet ért el. A legutolsó találkozón a két elnök tervet dolgozott ki arra, hogy Kínát is bevonják ebbe a rendszerbe, aminek az a végső célja, hogy egyesítsék Dél-Korea, Japán és Kína szabadalmi rendszerét. D) A Koreai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal törvényjavaslatot dolgozott ki a védjegytörvény olyan módosítására, hogy földrajzi bizonyos, árujelzőt tartalmazó védjegyek oltalma is lehetővé váljon. A jelenleg hatályos védjegytörvény szerint a földrajzi árujelzők nem élvezhetnek védjegyoltalmat. A törvénytervezet szerint azonban kollektív védjegyként lajstromozható az olyan védjegy, amely földrajzi árujelző jellegű. A módosított védjegytörvény 2005. július 1-jén lép hatályba. E) A Szabadalmi Bíróság a koreai szabadalmi törvény 6( 1 )(iii) szakasza alapján 2005. április 1-jén elutasította a GENECHIP védjegy lajstromozását. A hivatkozott törvényhely szerint nem lajstromozható olyan védjegy, amely az áruk eredetére, minőségére és használatára utal. A GENECHIP védjegy az angol ábécé nyolc nagybetűjét tartalmazza, és olyan összetett szó, amelynek a jelentése nem található a szótárakban. Feltételezhető azonban, hogy a GENE szó a DNS-re és a CHIP szó egy integrált áramkör félvezető elemére utal. Ezért a védjegy jelentésének eldöntésekor a bíróság az általános fogyasztók angol tudását és a genetikai manipuláció területének koreai fejlettségét vette figyelembe.
