Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

88 Dr. Palágyi Tivadar C) Az utahi Orrin Hatch szenátort hivatalosan kinevez­ték egy a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó új sze­nátusi albizottság vezetőjévé. Ezt a megbízást várhatóan fel fogja használni arra, hogy a szabadalmi törvény módosítá­sát javasolja általános biológiai (generic biologies) találmá­nyoknak a szabadalmaztatható találmányok körébe való beiktatásával. D) Az Amerikai Egyesült Államokban 2004. szeptember 13-án a Fellebbezési és Interferencia Tanács előtti eljárás új szabályai léptek hatályba. Ennek megfelelően a fellebbezés indokolásának (appeal brief) benyújtása után az elővizsgá­ló válaszként kiadhat egy elővizsgálói választ (examiner’s answer), újra megnyithatja az eljárást (reopen prosecution) vagy engedélyezheti (allow) a bejelentést. Az új szabályok szerint azonban az elővizsgálói válasz új elutasítási alapot is tartalmazhat. így például az elővizsgáló elutasíthatja az igénypontokat egy már megjelölt, de nem alkalmazott nyomtatvány alapján. A korábbi gyakorlat szerint az elő­vizsgáiénak újra meg kellett nyitnia az eljárást ahhoz, hogy ilyen elutasítást tehessen. Ha az elővizsgáló válasza új elutasítási okot tartalmaz, a fellebbező fél választhat, hogy újra megnyitja az eljárást, vagy pedig fenntartja a fellebbezést, és válaszol az új eluta­sítási okra. Ha azonban az új elutasítási okra úgy kíván vá­laszolni, hogy új bizonyítékra támaszkodva módosítja az igénypontokat, újra meg kell nyitnia az eljárást. A fellebbező fél fenntarthatja a fellebbezését azáltal is, ha válasziratot (reply brief) nyújt be. Ha az elővizsgáló vá­lasza új elutasítási okot tartalmaz, ennek a válasziratnak foglalkoznia kell ezzel az okkal. Az ilyen válasziratra adott válaszként az elővizsgáló ki­egészítő elővizsgálói választ (supplemental examiner’s answer) adhat, amely azonban már nem tartalmazhat új el­utasítási okot. Erre a fellebbező fél benyújthat egy kiegészí­tő válasziratot (supplemental reply brief), mielőtt a tanács érdemben foglalkozik a fellebbezéssel. A fellebbező fél az elővizsgálói válasz vagy a kiegészítő elővizsgálói válasz kiadása után kérhet szóbeli meghallga­tást. Az utóbbin a fellebbező fél csak olyan érvekre hivatkoz­hat, amelyeket a fellebbezési vagy a válasziratban már előa­dott, de új érvre is támaszkodhat, ha az a tanács vagy a Szö­vetségi Fellebbezési Bíróság egy új döntésén alapszik. Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy­hivatala az előzetes módosítások (preliminary amend­ments) és a kiegészitő módosítások (supplemental amend­ments) terén is új szabályokat vezetett be. Ennek megfele­lően az olyan előzetes módosítást, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg nyújtanak be, az eredeti leírás részének tekintik akkor is, ha az eskü (oath) vagy a nyilatkozat (declaration) nem utal ilyen előzetes módosításra. A bejelentőnek azon­ban ügyelnie kell arra, hogy az előzetes módosítás ne ered­ményezze új anyagnak a bejelentésbe való beiktatását. E) Az Eolas Tech. v. Microsoft ügyben a Szövetségi Fel­lebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) olyan döntést hozott, amelyből az következik, hogy az amerikai szabadalmi törvény alapján akkor is valószínű­síthető bitorlás, ha a legutolsó bitorló lépés részben külföl­dön történt. Ez azért meglepő, mert a hagyományos normák szerint az amerikai szabadalmi törvény nem terjed túl az Egyesült Államok határain. A fenti ügyben a felperes Eolas a Regents of the University of California társfelperessel együtt kerületi bíró­sági (district court) szinten pert nyert a Microsofttal szem­ben. A bíróság a felperesek javára 520 millió dollár kártérí­tést ítélt meg, mert az esküdtszék megállapította, hogy a Microsoft mindenütt jelen levő világháló-böngésző prog­ramja bitorolta a felperesek szoftverszabadalmát. E szaba­dalom tárgya módszer és szoftverkód volt olyan böngésző program használatára, amely harmadik fél bejelentéseit hívja segítségül bizonyos kiegészítő szoftvertechnológia használatához. A felperesek számára fizetendő összeg nagy részét a sza­badalmi törvény 271(f) cikke alapján bekövetkező nemzet­közi károk miatt ítélte meg a Bíróság. Ez a törvénycikk ala­pot ad bitorlási kereset megindítására nem az Egyesült Ál­lamok területén, vagyis külföldön történt eladások alapján, ha a szabadalmazott találmány egy komponensét az Egye­sült Államokból szállítják külföldre annak tudtával, hogy ezt a komponenst ott bitorló módon fogják felhasználni. A bitorlás valószínűsége fennállt, mert a Microsoft kor­látozott számú „arany mesterlemezt” (golden master disks) exportált külföldi cégek számára, és végül az ilyen mester­lemezekből származó másolatokra a világ legkülönbözőbb országaiban adott használati engedélyt. A kerületi bíróság megállapította, hogy az arany mesterlemezek a szabadal­mazott találmány komponensei voltak, és így a Microsoft anyagilag felelős azok kiviteléért. A Microsoft a CAFC-hez benyújtott fellebbezésében az­zal érvelt, hogy az arany mesterlemez szoftverkódja nem a szabadalmazott találmány kézzel fogható alkotórésze, ha­nem csupán utasítások sorozata volt. Maguk a lemezek nem voltak a külföldön eladott találmányba beépítve, ezért a Microsoft feltételezte, hogy sem a lemezek, sem az azok­ban levő kód nem volt egy szabadalmazott találmány olyan komponenseinek tekinthető, amelyeket „az Egyesült Álla­mokba vagy azokból szállítottak”, miként ezt a 271(f) cikk meghatározza. A bíróság két okból is elutasította ezt az érvelést. Egy­részt megállapította, hogy a törvény nem kívánja meg, hogy az alkotórészek kézzelfoghatók legyenek. Másrészt arra a következtetésre jutott, hogy a szoftverkód az arany mester­lemezeken nem csupán egy komponens, hanem valószínű­leg a szabadalmazott találmány kulcsfontosságú része volt. Ezért megerősítette, hogy az arany mesterlemezek exportja bitorlási cselekedetnek minősül. A Microsoft és több szoftvercég is kérte a bíróságot, hogy tartson újabb fellebbezési tárgyalást, mert szerintük a 271(f) szakaszra vonatkozó döntés téves, és hivatkoztak a Pellegrini vs. Analog Devices Inc. ügyre, amelyben egy ke­rületi bíróság 2004-ben ellentétes döntést hozott egy eljárá­si szabadalom alkatrészeinek külföldre való exportjával kapcsolatban. A CAFC megerősítette ugyan az ítéletnek a külföldi ex­portra vonatkozó megállapítását, azonban kilátásba helyez­te új tárgyalás megtartását, amelyen mód nyílhat olyan ko­rábbi nyomtatványok figyelembevételére, amelyeket a bí­róság nem ismert, és amelyek alapján a Microsoft meg kí­vánja semmisíttetni az Eolas szabadalmát. A Microsoft a bírósági eljárástól függetlenül az Eolas szabadalom újbóli vizsgálatát (reexamination) kérte a sza­

Next

/
Thumbnails
Contents