Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
88 Dr. Palágyi Tivadar C) Az utahi Orrin Hatch szenátort hivatalosan kinevezték egy a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó új szenátusi albizottság vezetőjévé. Ezt a megbízást várhatóan fel fogja használni arra, hogy a szabadalmi törvény módosítását javasolja általános biológiai (generic biologies) találmányoknak a szabadalmaztatható találmányok körébe való beiktatásával. D) Az Amerikai Egyesült Államokban 2004. szeptember 13-án a Fellebbezési és Interferencia Tanács előtti eljárás új szabályai léptek hatályba. Ennek megfelelően a fellebbezés indokolásának (appeal brief) benyújtása után az elővizsgáló válaszként kiadhat egy elővizsgálói választ (examiner’s answer), újra megnyithatja az eljárást (reopen prosecution) vagy engedélyezheti (allow) a bejelentést. Az új szabályok szerint azonban az elővizsgálói válasz új elutasítási alapot is tartalmazhat. így például az elővizsgáló elutasíthatja az igénypontokat egy már megjelölt, de nem alkalmazott nyomtatvány alapján. A korábbi gyakorlat szerint az elővizsgáiénak újra meg kellett nyitnia az eljárást ahhoz, hogy ilyen elutasítást tehessen. Ha az elővizsgáló válasza új elutasítási okot tartalmaz, a fellebbező fél választhat, hogy újra megnyitja az eljárást, vagy pedig fenntartja a fellebbezést, és válaszol az új elutasítási okra. Ha azonban az új elutasítási okra úgy kíván válaszolni, hogy új bizonyítékra támaszkodva módosítja az igénypontokat, újra meg kell nyitnia az eljárást. A fellebbező fél fenntarthatja a fellebbezését azáltal is, ha válasziratot (reply brief) nyújt be. Ha az elővizsgáló válasza új elutasítási okot tartalmaz, ennek a válasziratnak foglalkoznia kell ezzel az okkal. Az ilyen válasziratra adott válaszként az elővizsgáló kiegészítő elővizsgálói választ (supplemental examiner’s answer) adhat, amely azonban már nem tartalmazhat új elutasítási okot. Erre a fellebbező fél benyújthat egy kiegészítő válasziratot (supplemental reply brief), mielőtt a tanács érdemben foglalkozik a fellebbezéssel. A fellebbező fél az elővizsgálói válasz vagy a kiegészítő elővizsgálói válasz kiadása után kérhet szóbeli meghallgatást. Az utóbbin a fellebbező fél csak olyan érvekre hivatkozhat, amelyeket a fellebbezési vagy a válasziratban már előadott, de új érvre is támaszkodhat, ha az a tanács vagy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy új döntésén alapszik. Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala az előzetes módosítások (preliminary amendments) és a kiegészitő módosítások (supplemental amendments) terén is új szabályokat vezetett be. Ennek megfelelően az olyan előzetes módosítást, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg nyújtanak be, az eredeti leírás részének tekintik akkor is, ha az eskü (oath) vagy a nyilatkozat (declaration) nem utal ilyen előzetes módosításra. A bejelentőnek azonban ügyelnie kell arra, hogy az előzetes módosítás ne eredményezze új anyagnak a bejelentésbe való beiktatását. E) Az Eolas Tech. v. Microsoft ügyben a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) olyan döntést hozott, amelyből az következik, hogy az amerikai szabadalmi törvény alapján akkor is valószínűsíthető bitorlás, ha a legutolsó bitorló lépés részben külföldön történt. Ez azért meglepő, mert a hagyományos normák szerint az amerikai szabadalmi törvény nem terjed túl az Egyesült Államok határain. A fenti ügyben a felperes Eolas a Regents of the University of California társfelperessel együtt kerületi bírósági (district court) szinten pert nyert a Microsofttal szemben. A bíróság a felperesek javára 520 millió dollár kártérítést ítélt meg, mert az esküdtszék megállapította, hogy a Microsoft mindenütt jelen levő világháló-böngésző programja bitorolta a felperesek szoftverszabadalmát. E szabadalom tárgya módszer és szoftverkód volt olyan böngésző program használatára, amely harmadik fél bejelentéseit hívja segítségül bizonyos kiegészítő szoftvertechnológia használatához. A felperesek számára fizetendő összeg nagy részét a szabadalmi törvény 271(f) cikke alapján bekövetkező nemzetközi károk miatt ítélte meg a Bíróság. Ez a törvénycikk alapot ad bitorlási kereset megindítására nem az Egyesült Államok területén, vagyis külföldön történt eladások alapján, ha a szabadalmazott találmány egy komponensét az Egyesült Államokból szállítják külföldre annak tudtával, hogy ezt a komponenst ott bitorló módon fogják felhasználni. A bitorlás valószínűsége fennállt, mert a Microsoft korlátozott számú „arany mesterlemezt” (golden master disks) exportált külföldi cégek számára, és végül az ilyen mesterlemezekből származó másolatokra a világ legkülönbözőbb országaiban adott használati engedélyt. A kerületi bíróság megállapította, hogy az arany mesterlemezek a szabadalmazott találmány komponensei voltak, és így a Microsoft anyagilag felelős azok kiviteléért. A Microsoft a CAFC-hez benyújtott fellebbezésében azzal érvelt, hogy az arany mesterlemez szoftverkódja nem a szabadalmazott találmány kézzel fogható alkotórésze, hanem csupán utasítások sorozata volt. Maguk a lemezek nem voltak a külföldön eladott találmányba beépítve, ezért a Microsoft feltételezte, hogy sem a lemezek, sem az azokban levő kód nem volt egy szabadalmazott találmány olyan komponenseinek tekinthető, amelyeket „az Egyesült Államokba vagy azokból szállítottak”, miként ezt a 271(f) cikk meghatározza. A bíróság két okból is elutasította ezt az érvelést. Egyrészt megállapította, hogy a törvény nem kívánja meg, hogy az alkotórészek kézzelfoghatók legyenek. Másrészt arra a következtetésre jutott, hogy a szoftverkód az arany mesterlemezeken nem csupán egy komponens, hanem valószínűleg a szabadalmazott találmány kulcsfontosságú része volt. Ezért megerősítette, hogy az arany mesterlemezek exportja bitorlási cselekedetnek minősül. A Microsoft és több szoftvercég is kérte a bíróságot, hogy tartson újabb fellebbezési tárgyalást, mert szerintük a 271(f) szakaszra vonatkozó döntés téves, és hivatkoztak a Pellegrini vs. Analog Devices Inc. ügyre, amelyben egy kerületi bíróság 2004-ben ellentétes döntést hozott egy eljárási szabadalom alkatrészeinek külföldre való exportjával kapcsolatban. A CAFC megerősítette ugyan az ítéletnek a külföldi exportra vonatkozó megállapítását, azonban kilátásba helyezte új tárgyalás megtartását, amelyen mód nyílhat olyan korábbi nyomtatványok figyelembevételére, amelyeket a bíróság nem ismert, és amelyek alapján a Microsoft meg kívánja semmisíttetni az Eolas szabadalmát. A Microsoft a bírósági eljárástól függetlenül az Eolas szabadalom újbóli vizsgálatát (reexamination) kérte a sza
