Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle

86

Könyv- és folyóiratszemle

találjuk dióhéjban összefoglalt szakmai életrajzát, amelyből kiviláglik szakmai kompetenciája is.

Nem állíthatnánk, hogy mindegyik előadás egyformán megragadó, azt viszont igen, hogy mindegyikük sokat ad az érdeklődőnek. Olvashatunk olyan állításokat is, amelyeknél feltámad bennünk az ellenkezés, ám végső soron ez is természetes. így pl.: „A vérközösség és a közös leszármazás a tudomány eszközeivel általában nem igazolható”. Nos, nemrég az Európa Kiadó adta közre Bryan Sykes kiváló könyvét (Éva hét leánya címmel) arról a kutatásról, hogyan használható fel a mitokondriális DNS vizsgálata a vérségi kapcsolatok kimutatására. Igencsak sajátos az a definíció is, amely szerint „Minden tudományos kérdéssel és kétellyel szemben érzéketlen bizonyossággal mondhatjuk ki: magyar az, akinek a szeme könnybe lábad és a torka elszorul, ha magyar sportoló áll a dobogó legtetején.” És ahhoz sem csekély bátorság kell, hogy valaki az előadásában ki merje jelenteni, ki volt az idők során a három legnagyobb politikai gondolkodónk.

Az eddig megjelent három kötetből mindjobban kibontakozik, hogy ez a sorozat valóban a klasszikus értelemben vett „universitas”. A maga kényszerű terjedelmi és technikai korlátái között és miatt ugyan nem tudja elébünk tárni a Tudás teljességét, így annak minden ágát sem, ám szinte felsorolhatatlan, milyen sok ismeretet, valamint a szemléletünket gazdagító tényt és gondolatot kapunk az itt sorakozó előadásokban. Szakértővé ugyan egyetlen területen sem tesznek, de felvázolnak legalább valamennyit azok lényegéből, legfontosabb törvényszerűségeiből, összefüggéseiből, a tudomány jelenlegi állásából és az előtte álló főbb kérdésekből, feladatokból. Ízelítőt kapunk, az áttekintés lehetőségét, s talán még indíttatást is az alaposabb, mélyebb tájékozódásra.

Mindannyiunk számára napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, hová jutottunk és mire juthatunk azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba. Tény, hogy ez számos vonatkozásban egészen közvetlenül is befolyásolja mindannyiunk életét: új lehetőségeket nyitott meg, másrészt viszont új kihívásokkal is kell szembenéznünk, és új követelményeknek megfelelnünk - olyanoknak is, amelyek nagyon közvetlenül beleavatkozhatnak megszokott életvitelünkbe. Még az is új kereteket kaphat, hogyan működhet egy nemzet és egy állam ebben a mind erősebben integrálódó, másrészt pedig terjeszkedő rendszerben, hogyan lehet ebben valaki például magyar. Különösen aktuálisak tehát a nemzetközi integrációban való részvétel elvi és gyakorlati kérdései. Három előadás is szól közvetlenül ezekről: „Az európai integráció”; „Mennyiben szuverén egy EU-tagállam jogalkotása?” és „Agrárgazdaság EU-kitekintéssel”. Ahhoz, hogy kihasználhassuk az EU lehetőségeit, igazodnunk kell intézményi és szabályozási struktúrájához - ide kapcsolódik a „Kell nekünk régió?” című előadás. A nemzeti identitás témaköréhez szolgál bizonyos értelemben háttérként a „Mi a nemzet?”, és szintúgy ide a maga nagyon is elgondolkodtató mondanivalójával a „Van-e történelem?” című előadás.

Mindannyian találkoztunk már tézisekkel, legendákkal arról, hogy a magyar nemzet milyen bőséggel adja a zseniket a világnak. Ennek valóságtartalmát kutatja „A magyar tudós-zsenik” előadás. Az ebben foglaltak szerint a tudománytörténetben kirajzolódik egy sajátos magyar jelenség, s az előadó megpróbálja elénk tárai ennek lényegét és gyökereit - érintve annak különösen izgalmas kérdését is, vajon mit vesztett és mit nyert az ország azzal, hogy sokukat eltaszította vagy elijesztette magától.

Bámulhatunk az ismert világ méretskálájának mindkét végén, és szédeleghetünk a látottaktól. A „Mikrokozmosz— világunk építőköveinek kutatása” című előadás a szubatomi részecskék és erők világába visz, amelyről egészen biztosan érezzük, hogy messze meghaladja képzelőerőnket, s ráérzünk, hogy valójában csak egy arra kialakított fogalomrendszerrel, valószínűleg csak matematikai eszközökkel írható le. Ennek szomszédos, de már gyakorlatorientált régióiba visz „Az emberiség útja a nanovilág felé” című előadás, s ebben olyan lehetőségekről, megoldásokról és alkalmazásokról olvashatunk, amelyekről tisztességes sci-fi szerzőnek nemrég még nem lett volna mersze írni. Szintúgy ebbe a tartományba kalauzol a „Mire jó a kvantumfizika” című előadás is, s belőle sokat megtudhatunk arról is, hogy milyen sok köznapi eszközünket köszönhetjük e tudománynak. Gulliveri utazásunk másik pólusát „A Mindenség mérése” adja, nem kevésbé szédítő, rendkívül izgalmas információkkal és látképekkel.

Ecce homo: „Az emberi természet biológiai gyökerei” című előadás a lényünk, valónk legmélyére ás, és az állatvilágból hozott örökségünk hatásait vizsgálja. Szól egyebek közt az ember szociális viselkedésének különlegességeiről, hogy miért szeretünk csoportokban élni, miért vagyunk hajlandóak sokszor együtt és azonos módon tevékenykedni, miért készítünk annyiféle tárgyat, beszélünk nyelveket, és miért tudjuk elképzelni a semmit és a végtelent.

Bizonyos értelemben az átmenet korának kezdetét éljük a Homo sapienstől a homo informaticus felé. Mi, idősebbek ámulattal és olykor nem kevés irigységgel nézzük a fiatalokat, milyen könnyedén hajtják szolgálatukba a számítógép és az internet fantasztikus ütemben táguló lehetőségeit, s magunk is kapaszkodunk, hogy minél többet tudjunk használni azokból. Erről a szép, új világról szól „A számítógéptől az információs társadalomig”, valamint a „Hálózatok hálózata: az internet” című előadás.

Aligha vitatható, hogy riasztóan mélyülő értékválságunk egyik különösen fenyegetett területe a jó ízlésé. A , Jó ízlés, rossz ízlés” című előadás izgalmas gondolatokat ad arról, mi teszi a jó és a rossz ízlést, hogyan formálódott ez az évszázadok során, és lehet-e, szabad-e a jó ízlésről normákat alkotni.

Függetlenül attól, hogy miben hiszünk, mindannyiunk gondolatvilágában nagyon sok van - tudatosan vagy éppen anélkül, hogy tudnánk róla - az európai kultúra zsidó-keresztény tanaiból és normáiból. Négy előadás is ezekbe ad kétségkívül hiteles betekintést: „Peszách: a Szabadság ünnepe”, „Húsvét: a Feltámadás ünnepe”, „A karácsonyi evangélium háromféle »kameraállásból«”, és „A teremtéstől adventig”.

És még néhány, kedvcsinálóul, az egytől-egyik vonzó címekből: Fény a biológiában; Önvédelem a növényvilágban; Hogyan véd és mikor árt az immunrendszerünk; Az időjárás előrejelzése: jóslás vagy tudomány; A pénz nyugtalan természete; A természetes sejthalál titkai; Miért változik a nyelv.

Dr. Osman Péter