Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja

Hírek, események 69 amellyel a nemzetközi szabad kereskedelem, a „strukturális hozzáigazítás” konzekvenciáit elfogadták. A külkereskedelemtől erősen függő „kis” Svédország sza­badalmi rendszerének egyik fontos funkciója az, hogy a sza­badalomnak szerepe legyen a kereskedelmi tranzakciókban. Sok cég nem engedheti meg magának új technológiák kifej­lesztését. Gyakran gyorsabb és kevésbé költséges az, ha az ilyen technológiát más cégtől, licencmegállapodásban vásá­rolják meg. Az ipari tulajdon oltalmára létrehozott rendsze­rek szintén elősegíthetik a kereskedelmet és az ipart. Nagyon fontos, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás minősége magas legyen, a megadást az ipari alkalmazható­ság, az újdonság és a találmányi szint gondos vizsgálata előzze meg. Egy cégnek vagy egy feltalálónak komoly bi­zonyosságot kell kapnia arról, hogy a megszerzett szabada­lomban újdonság testesül meg és innovatív, így a szabada­lom azonnal kereskedelmi értékké is válik. Svédország a PCT erős szószólója, és büszke arra, hogy nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként működhet. Az előadó utalt arra, hogy a svéd miniszterelnök szükségesnek tartja a svéd vállalatok, a kereskedelem, a növekedés elősegí­tését. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek higgyenek a jö­vőben, a vállalkozók innovatívak legyenek, tovább javuljon a kutatás és a fejlesztés színvonala, és javuljanak a vállalko­zások feltételei. A KKV szektor alkotja a svéd ipar magvát, a svéd vállalatok több mint 99%-át ide sorolják. Versenyképes üzleti környezetre van szükség. Kormányzati hatóságként a svéd hivatal megtervezte a kormányzati stratégiával harmo­nizáló stratégiáját. A hivatal legfőbb küldetése, hogy a gaz­dasági növekedést támogassa és a foglalkoztatást növelje egyre több prosperáló vállalkozás alakulását segítve. A hiva­tal stratégiája ilyen együttműködésre épül. Ennek érdekében intenzív kommunikációt folytatnak a svéd vállalatokkal. Stratégiájuk néhány eleme:- a hivatalos levelek egyszerű nyelvezete, lehetőség sze­rint speciális iparjogvédelmi szakkifejezések kerülése;- rövid válaszadási határidők (szabadalmi téren két hónap az alaki, négy hónap az érdemi kifogásoknál);- csak két év a szabadalomengedélyezési idő;- a honlapon az elektronikus lajstrom hozzáférhető, a védjegybejegyzési folyamatnál a bejelentés nyomon követhető;- elektronikus védjegybejelentés és elektronikus fizetési lehetőség;- gyors szabadalomkutatások - az eredmény néhány na­pon belüli szolgáltatása. Külön bizottság alakult a svéd vállalatok, az északi or­szágok és az európai vállalatok növekedésével kapcsolatos szabadalmaztatási-gazdasági szempontok feltárására. Erről szabadalomstratégiai elemzés készül ajánlások formájá­ban, amely javaslatokat tartalmaz arra nézve is, hogyan kell a cégeket a szabadalmaztatásra ösztönözni. Az északi országok kooperációja révén létrejön az Észa­ki Szabadalmi Intézet, és az északi szabadalmi hivatalok vezetői egy közös NORDIC PCT hatóság létrehozásával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt készítettek ta­valy szeptemberben. Ez az intézet támogatni fogja az északi övezetben az innovációt, a versenyképességet és a gazdasá­gi növekedést, és nemcsak az északi országok, hanem egész Európa polgárainak javát szolgálja majd. A svéd és francia hivatal kezdeményezése alapján az EU valamennyi szabadalmi hivatalának megküldött „Office Network" projekt beindítását javasolták, amely transznaci­onális fórum lenne a legjobb gyakorlatok és a közös nemze­ti hivatali problémák egyeztetésére. Ehhez a két hivatal kér­te az Európai Bizottság politikai támogatását. Ebben a „ one-stop-shop ” hálózatban, különösen a KKV-k számára, kontaktpontok épülnének ki az egyes nemzeti szabadalmi hivatalokban, és ebben a rendszerben a teljes EU-viszony­­latban elérhetők lennének az „egyablakos” iparjogvédelmi szolgáltatások. Az EU Bizottságának támogatásával szer­ződést kötnének a 2005-2007. évre egy ún. európai IPR Helpdesk kooperációra. Ennek előkészítő ülésére várható­an még 2005-ben Brüsszelben kerül sor, majd a hálózat mű­ködésének megindítását egy szabadalmi hivatalban tartan­dó ülés pontosítaná. Az EPI elnöke, Walter Holzer főként a nemzeti szabadal­mi hivatalok állománya és kapacitása, a nemzeti hivatalok jelentősége és a szabadalmi hivatalok által nyújtott „jó vizs­gálati munka” összefüggéseit fejtegette. Ez utóbbi kérdés­hez kapcsolódva véleménye szerint a bejelentő számára „kiváló minőségű” vizsgálatot kell produkálni. Állásfogla­lása szerint amennyiben az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgálati hátralékkal (backlog) küzdene, a munka elvégzé­sére a nemzeti hivatalokkal alvállalkozói szerződéseket köthet. Véleménye szerint a hivataloknak főként a szaba­dalmi leírások „értelmezésében” lenne szerepük, illetve jó minőségben gyors kutatási szolgáltatásokat kell biztosíta­niuk. Nagyon fontos ebből a szempontból a jogbiztonság kérdése. A nemzeti szabadalmi hivatalok „gazdasági egy­ségként” való funkcionálása kívánatos lenne. A hivatalok feladatai közül ki kell emelni még az iparjogvédelmi okta­tás szerepét, sok még a fehér folt például az egyetemeken történő iparjogvédelmi oktatás megszervezése terén. Fon­tos az, hogy a nemzeti hivatalok rugalmasak és a vizsgálatot végző szakemberek jól felkészültek legyenek. Rendkívül fontos a vizsgáló szakemberek nyelvi képzése. Az infra­struktúra fejlesztésének egyik kulcskérdése a korszerű mű­szaki ismeretekkel való lépéstartás, szükség van a szabadal­mi vizsgálók folyamatos továbbképzésére. Az ír Szabadalmi Hivatal elnöke, Sean Fitzpatrick vázol­ta a nemzeti hivatal szabadalompolitikai irányelveit: fel­használóbarát és hatékony vizsgálati rendszer, megfelelő díjpolitika, korszerű és aktuális szabadalmi információs szolgáltatások. Az ír hivatal szolgáltatásai közé tartozik, többek között, az előzetes védjegykutatási szolgáltatás és az ír vállalatok számára történő szabadalomkutatások. Jaime Andrez, a Portugál Nemzeti Ipaijogvédelmi Inté­zet elnökének előadása az iparjogvédelemnek a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatására és ennek eszközrendsze­rére összpontosított. A bemutatott ábrák alapján az előadó gondolatmenete a következő volt: az iparjogvédelem generálja a műszaki és kereskedelmi információt, ez ösztönzi a kutatást és a fej­lesztést, az alkotótevékenységet és a piackutatást. Az ipar­­jogvédelem eszközeivel védeni lehet a találmányokat és a beruházásokat a szabadalmak, formatervezési minták és a védjegyek hasznosítása révén. Az iparjogvédelem „termé­kei” a kizárólagos oltalmi jogok, amelyek az ipari tulajdon

Next

/
Thumbnails
Contents