Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
Hírek, események 67 nő támogatás céljainak meghatározása is. Véleménye szerint eljött az ideje az ESZH fő tevékenysége (core work) és kisegítő tevékenysége (ancillary work) szétválasztásának. Nem feltétlenül kell az előbbi terhére és költségére az utóbbi keretében is megoldható szolgáltatásokat nyújtani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ESZH világosan definiált feladatú közszolgáltató szervezet. Az Európai Szabadalmi Hivatalnak számtalan kihívással kell szembenéznie (a tagállamok kívánságainak meghallgatása, szükségleteik elemzése, lehetséges közös alapok és előremutató utak ajánlása). Feladatai közé tartozik a tagállamok „érzékenységeire” való szerény, de állhatatos válaszadás, a tagállamok között sokszor még egymás között sem egyeztetett „közvetítő” (broker) megoldások elleni védekezés. Az előadó kiemelte, hogy büszke az Igazgatótanács Elnöksége (Board) munkájára, amelynek létrehozása jelentős előrelépés volt a nehéz feladatok megoldásában. A szervezet fejlődésének vezérlőelveként nevesítette a kiszámíthatóságot, a „karcsú szerkezetet” és a közösség érdekében való ténykedés hatékonyságát. A nemzeti iparjogvédelmi hivatalok vezetői részéről elhangzott előadások keresztmetszete A Lett Szabadalmi Hivatal részéről Dace Liberte, a Védjegy- és Ipariminta-osztály vezetője ismertetett néhány lett vonatkozású adatot: a mindössze 2,3 millió lakosú Lettország szabadalmi hivatalában 38 fő dolgozik, de ez a létszám most kibővül a Lett Műszaki Könyvtártól hozzájuk csatolandó és egy külön informatikai főosztályt alkotó személyzettel. Lettországban mind a védjegy-, mind a formatervezésiminta-bejelentések száma növekszik, az utóbbinál a növekedés mintegy két és félszeres. A lett hivatal állami költségvetésből gazdálkodik, jogi és műszaki infrastruktúrája erős fejlesztésre szorul. A Francia Iparjogvédelmi Intézet (INPI) főigazgatóját képviselő Denis Plantamp néhány fejlesztési irány bemutatásával, nagy vonalakban vázolta a francia hivatal szolgáltatásorientált irányba való elmozdulását. Kiemelte, hogy az INPI szerződésben szabályozta a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó iparjogvédelmi támogatások körét. Több, ebben az irányban történt fejlesztésről adott számot, amelyek közül említésre méltó az iparjogvédelmi munka különböző eszközökkel való előmozdítása (az innovációs partnerhálózat megújítása, ún. „diagnózisok” készítése az ipar számára, a helyi partnerek kiválasztása, monitoring tevékenység), az iparjogvédelmi témák bekapcsolása a felsőoktatásba (pl. az ún. „üzleti iskolákkal” történő szerződéskötés formájában, az iparjogvédelmi szakoktatási hálózat kiépítése), az intézet kommunikációs tevékenységének javítása (pl. kiállítások, szimpóziumok szervezése stb.), az iparjogvédelem tárgyainak menedzselése (új elektronikus eszközök alkalmazása), az iparjogvédelmi információ eljuttatása az összes potenciálisan számba jövő vállalat számára (megállapodások formájában), a hamisítás elleni küzdelem eszközeinek javítása (pl. nagyszabású akcióterv készítése, 35 fős Hamisítás Elleni Nemzeti Bizottság létrehozása), az INPI iparjogvédelmi szerepének fokozása (pl. a nemzeti közintézmények és a nemzetközi iparjogvédelmi intézmények vonatkozásában). Az előadó igen fontos intézkedésnek ítélte a hivatali kollektíva munka iránti elkötelezettségének fokozását, konkrétan megemlítve az oktatás és a hivatalon belüli kommunikáció szintjének javítását. A Litván Szabadalmi Iroda igazgatója, Rimvydas Naujokas főleg az iparjogvédelem tárgyainak oltalma terén Litvániában megfigyelhető anomáliákkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a védjegyoltalom biztosítása Litvániában, utalva arra, hogy az ország, földrajzi viszonyai következtében, ideális terep a hamisításra és a kalózkodásra (belorusz-ukrán-orosz vonal). A védjegybejelentések nagy száma miatt a hivatalra hétszeres nagyságú munkateher hárul. Említést tett a litván védjegytörvény létrehozásának 80. évfordulójáról. Ismertetett a védjegyekkel kapcsolatosan néhány fontosabb adatot: például a FORD védjegyet már 1923-ban bejegyezték Litvániában, 1940-ben Litvániában 5000 bejegyzett védjegy volt, a litván hivatal 1991-ben alakult újjá, az új védjegytörvény pedig 2003. január 1-jétől van hatályban. 1991-től napjainkig a hivatalhoz 35 ezer védjegybejelentési kérelem érkezett, 2004-től pedig 22 litván közösségi védjegy van hatályban. Az OHIM előtt a jogok képviseletére ötven litván ügyvivő szerzett jogosultságot, tíz litván védjegyet nyilvánított a litván bíróság közismertnek. Karel Cada, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke főként a hivatal 2004. évi iparjogvédelmi statisztikai adatait ismertette: a szabadalmi bejelentések száma 1252, az engedélyezett szabadalmak száma 1514, a használatiminta-oltalmi bejelentések száma 1213, engedélyezett minta 1104, ipariminta-bejelentés 597, lajstromozott ipari minta 624 van hatályban, a nemzeti úton tett védjegybejelentések száma 10 407, madridi úton érkezett 610. Az előadó vázlatosan ismertette a hivatal kétéves távoktatási programját és az oktatott tárgyakat. Bemutatta a cseh iparjogvédelmi oktatási rendszer alappilléreit. Ennek szerződéses alapja a prágai Közigazgatási és Külkapcsolati Egyetemmel kötött megállapodás. 2004 júniusáig Csehországban 557 fő részesült felsőfokú iparjogvédelmi oktatásban. A Német Szabadalmi és Védjegyhivatal részéről Hans- Christian Metternich igazgatási és jogi főosztályvezető a hivatal elnökének képviseletében ismertette az immáron 127 éves német hivatal tevékenységét jellemző néhány adatot. A hivatal Berlinben, Münchenben és Jénában rendelkezik fiókrészlegekkel, létszáma mintegy 2600 fő. A szabadalmi bejelentések száma 2004-ben 57 784 volt, ami a 2003. évi 56 938-hoz viszonyítva növekedést jelent. Az előadó beszélt a hivatal vizsgálati követelményrendszerérői, ami igen szigorú, sokkal szigorúbb, mint számos más országban. Igen magas a német (hazai) bejelentések száma, ezek az utóbbi tíz évben az összes bejelentés mintegy 45%-át tették ki. A védjegybejelentések száma 65 918 volt 2004-ben, ami a korábbi évhez képest 6%-os növekedést mutat, bár a csúcsot a 2000. évi 86 983 jelentette. Beszámolt a német DEPATISNet adatbázis működéséről, amelyben kb. 30 millió szabadalmi dokumentum kutatható. A hivatalban végbement szervezeti változások témakörét érintve kiemelte, hogy a hivatal környezete az utóbbi húsz évben jobban megváltozott, mint a hivatal fennállásától számított, ezt megelőző teljes időszakban együttvéve. A
