Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja
62 A szellemi tulajdon világnapja zsos megragadási képessége. Nos, ezt a fejlődést kell szolgálnunk saját területünkön a magunk eszközeivel. (Azt már csak az ördög mondatja velem, hogy ezt a köteles modernizációs ugrást elvétőknek - a valóságban is - csak a vészkijárat nyílik meg a két „állapot” között.) A világnapi üzenet megértése és iíj óságunk boldogulása érdekében - mindig időszerű - közös felelősségünk meghaladni azt a döbbent és keserű diagnózist, amellyel halálakor búcsúztatta a 100 éve született József Attilát a vele egyidős budapesti Kösztler Artúr: „A dolog azonban úgy áll, hogy József Attilát már 17 éves korában nagy költőként tartották számon, és mi mind tudtuk, hogy zseni, mégis engedtük szemünk láttára szép lassan tönkremenni. Mielőtt ugyanis szentté avatták volna, azaz amíg élt, veszekedős, önfejű és nehezen elviselhető volt. Persze mindnyájan tudtuk az irodalom történetéből, hogy a legtöbb zseni veszekedős, önfejű és nehezen elviselhető. Esszéket és nekrológokat írván készségesen megengedtük a zseninek, hogy ilyen legyen, a valóságos kávéházi asztaloknál azonban az idegeinkre mentek ezek a jellemvonások (...) Többnyire kedvesek és türelmesek voltunk vele, valamelyest segítettünk is, és azzal a diszkréten leereszkedő elnézéssel kezeltük, ami az érzékenyeketjóval biztosabban tönkreteszi, mint a patkányméreg. Meg lehetett volna menteni, ha alaposan gondját viselték volna. Am az ilyen akciók roppant nagy és megerőltető energia- meg időráfordítást igényelnek. (...) Magyarnak lenni kollektív neurózis. ” Ezt a két emberöltőnyivel ezelőtti kor- és kórképet kell végérvényesen magunk mögött hagynunk. Az ünnep teljességét a közös örömben feloldódó elismerések adják. Meghívónkban már megosztottuk ezt az örömöt. A világnap gondolatiságát saját éves tevékenységi mérlegünk tanulságai mellett a kulturális értékteremtés és -védelem, valamint a kutatói tehetséggondozás nemzetközi tekintélyei segítik az „itt és most” teendőire váltani. A jól működő példák bizonyságát szolgáltatják mai elismertjeink, a tudomány és a művészet, a múlt és a jövő érdemes gondozói. Négyesük:- a nagy hagyományú könyvtári szerkesztőség multimédiás feltaláló-monográfiáival,- a művészeti örökségünk összetett tudást, tapasztalatot igénylő becses restaurátorképző műhelye,- az évszázadosán is örökifjú, facsemetékből erdőnyi gyümölcsöst nevelő természettudományos folyóirat és- a hagyományokra építő, kitartó, találmánytudatos, orvosi műszereket fejlesztő vállalkozói stratéga új és új sikerekkel komoly szolgálatot tesznek a követhető jövőreceptek mindennapos gyakorlatát élő tevékenységükkel. Hisszük, hogy meghívott ifjú kiválóságaink és a sorsukért tenni tudó intézmények a mai tanulságokkal, a hazai szellemi alkotóerő támogatásának „orbis pictus”-szerű mintáival eredményesebben fognak vigyázni kincseinkre: tehetségükre, tehetségeinkre. Végül tudva, hogy a zene az egyetlen művészet, amely rögzíti a változásokat, a következő Thoreau-idézettel köszönöm meg estünk szólistáinak, Fassang Lászlónak és Palya Beának nemsokára felcsendülő muzsikájukat: ,.Amikor zenét hallok, nem érzek veszélyt. Sérthetetlen vagyok. Sehol sem látok rosszakarót. Egyszerre kötődöm a legősibb és legmondernebb időkhöz." Ezt kívánom Önöknek is mára és a következőkre. MILLENNIUMI DÍJASOK 2005-BEN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár tudománytörténeti műhelye, „A tudomány és technika nagyjai’’ című CD-sorozatának szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága Az intézmény évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít a tudomány- és technikatörténeti kutatásokra, gyarapítja tudománytörténeti archívumát, fejleszti az elsősorban kutatók és oktatók számára épített adatbázisát, közreműködik kiemelkedő személyiségek hagyatékának megőrzésében és feldolgozásában. „A magyar tudomány és technikai nagyjai” című sorozat első kiadványa a Nobel-díjas természettudós és feltaláló, Gábor Dénes születésének centenáriumán jelent meg, 2001-ben Hun-didac Ezüst Díjat kapott és eredményesen szerepelt a World-didac versenyen is. KöMaL, a tudományok katalizátora - a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztősége, illetve szerkesztőbizottsága A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMaL) 111 éves, ma is működő, nemzetközileg elismert folyóirat. Megoldói közül mára nagyon sokan a nemzetközi tudományos élet jeles képviselői lettek. Tudományos ismeretterjesztő lap, amely ugyanakkor erősíti, serkenti, gyorsítja a tudományos eredmények létrejöttét. A középiskolásoknak lehetőséget teremt arra, hogy megoldásaikat publikálva bekerüljenek a tudomány vérkeringésébe. A lap pontversenyében, amely céljának töretlenül a matematikai gondolkodás fejlesztését, a természeti ismeretek gyarapítását tartotta, más tudományok későbbi jeles képviselői is kiváló eredményeket értek el, közülük pl. Kármán Tódor és Harsányi János. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézete A Magyar Képzőművészeti Főiskolán nemzetközi viszonylatban is igen korán, 1948-ban indult a festményrestaurátor-képzés. 1970-ben kezdődött a szoborrestaurálás oktatása, majd újabb területek is megjelentek, mint például 1972-ben a falkép-restaurálás. Eltérően a főiskola többi szakától, ahol négy év volt az alapképzés, itt a diplomához már korábban is öt évet kellett elvégezni nappali tagozaton, ahol 1971 óta egyetemi diplomát kapnak a hallgatók. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem az egyetlen intézmény hazánkban, amely restaurátordiplomát bocsát ki. A restaurátor-konzervátor szakemberek új, nagy felkészültséget igénylő interdiszciplináris szakterület képvise
