Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Gyenge Anikó: A szerzői mű ára – díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész
A szerzői mű ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben 2. rész 31 ajándék visszakövetelését, ha a BGB-ben meghatározott (a magyarral jórészt megegyező) feltételek fennálltak. Az UrhG új szabályozása ezt a rendet is felülírni látszik. Nordemann szerint az UrhG 32. § (1) bekezdésének második mondata alapján kialakult az a félreértés, hogy a szabály csak akkor alkalmazandó, ha a szerzőt illető díj mértéke a szerződésben egyértelműen meg van határozva, de abban az esetben nem lehet rá hivatkozni, ha a díjazást kifejezetten kizárták vagy éppen negatív módon határozták meg.64 Ebből az következik, hogy a megfelelő díjazásra vonatkozó igény akkor is érvényesíthető, ha kifejezetten ingyenes átruházásban állapodtak meg. (Ezen értelmezés alapján a szerző tulajdonképpen bármikor meggondolhatja magát, és a korábban ajándékozási szerződésből visszterhes szerződést lehet létrehozni. Érdemes megjegyezni, hogy a szerződésmódosítás ex tunc hatálya miatt a megajándékozottnak visszamenőlegesen mindenképp ki kell fizetnie a felhasználásért járó díjat, legfeljebb a jövőre nézve szabadulhat a kötelemből.) Ezzel a felfogással szemben áll Haas, aki szerint a díj kiigazítására szolgáló igény csak a visszterhes jogátruházásnál alkalmazható.65 Wandtke kommentárjában csak arra utal,66 hogy a bestseller klauzula alkalmazható az ingyenes átruházás esetében is, mivel előfordulhat, hogy az ajándékozás szándéka nem fogja át a későbbi értéknövekedést. A magyar jogban az ajándékozásra és az ingyenes felhasználási szerződésre előírt szabályok együttesen garantálják azt, hogy a szerző csak ténylegesen szándékoltan ruházzon át ingyenesen felhasználási jogot. Mivel a német szerzői jogban az írásbeliség nem jelent átfogó garanciát, ezért inkább szükség lehet egy utólagos korrekciós lehetőségre, ám ennek lehetővé tétele egyúttal a felhasználó részéről teljes bizonytalanságot is eredményez, mivel bármikor számolnia kell azzal, hogy a szerződést a szerző visszterhessé kívánja tenni. Bestseller klauzula Szerzői művek utólagos felértékelődése A művészeti alkotásoknál nem ritka, hogy csak az eredeti példány értékesítése vagy a felhasználási jog átengedése után válnak értékessé, vagy legalábbis ezután nő meg jelentősen az értékük. Mivel méltánytalan lenne, ha a szerző a műve megnövekedett értékéből egyáltalán nem részesülhetne, a szerzői jogban két módszert is kialakítottak ennek a jelenségnek a szerző javára való helyrebillentésére.67 A követőjog intézménye a képzőművészeti alkotás szerzőjének megfelelő díjazásra való jogot biztosít müvének minden egyes - az első eladást követő - kereskedelmi forgalomban történő értékesítése után.68 * Ez a méltányos (nem Nordemann i. m. p. 66. 65 Haas: i. m. Rn. 197. 66 §32 a Rn. 10. Bestseller klauzulát vagy ahhoz hasonló szabályozást tartalmaz a svéd Szjt. (36. §), a belga (26., 32. cikk), a spanyol (47. cikk), a portugál (49. cikk) és a francia szerzői jogi szabályozás (L131 -5). A hatályos magyar szabályok szerint a díj mértéke a az általános forgalmi adót nem tartalmazó vételár öt százaléka [Szjt. 70. § (2) bekezdés]. egyéni alku eredményeként megállapított, hanem törvényi szabályozásban meghatározott) díj tehát a szerzőt minden egyes továbbértékesítés után megilleti, és a díjról való lemondás kifejezett nyilatkozathoz kötött. A bestseller klauzula ezzel szemben általános (tehát nemcsak a képzőművészeti alkotások esetében alkalmazható) kötelmi jogi jogintézmény, és a szerződés utólagos módosítását szolgálja olyan esetekben, amikor a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződéskötést követően válik aránytalanná a felhasználó által elért haszonhoz viszonyítva. Bírói szerződésmódosítás objektív szempontok alapján: az Szjt. bestseller klauzulája A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a műfelhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miattfeltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség. (Szjt. 48. §) Az Szjt. új bestseller klauzulája64 egyértelműen elválik a feltűnő aránytalanság Ptk.-beli szabályának alkalmazhatóságától, mivel ebben az esetben az aránytalanság a szerződéskötéshez képest csak ex post következik be, és a bírói szerződésmódosításra sem csak tartós jogviszonyban van lehetőség - ellentétben a Ptk. 241. §-ának bírói szerződésmódosításra vonatkozó általános szabályával.70 Ugyanakkor a bestseller klauzula alkalmazási köre szőkébb abban a tekintetben, hogy az arányosság megbomlása (és így a bestseller klauzula alapján történő szerződésmódosítás) csak akkor elképzelhető, ha a díjat nem százalékosan állapították meg.71 * 4 A százalékos meghatározásnál ugyanis a fizetendő díj értelemszerűen nő az (eladott) példányszám növekedésével. Mivel a bestseller klauzula kifejezetten a szerző érdekét védő szabály, ezért ellentétben a feltűnő aránytalanság Ptk.-beli szabályával (amelyre bármelyik szerződő fél hivatkozhat), csak a szerző érdekében érvényesíthető, vagyis csak ő kérheti a szerződés utólagos, az arányos díjhoz való igazítását. Ugyanakkor a szerzői jogi bírói gyakorlat nem alakított ki külön tartalmat a feltűnő aránytalanság fogalmának, így a polgári jogban általában elismert 50%-os eltérés meríti ki itt is a feltűnő aránytalanság fogalmát. Az UrhG nem határozza meg a díj mértekét, azt a közös jogkezelő szervezetre bízza. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001/31/EK. irányelvének 4. cikke a műalkotások árához viszonyított többkulcsos rendszer alkalmazását írja elő a tagállamok részére. s A régi Szjt. nem ismerte a bestseller klauzula jogintézményét. A szabály nem kifejezetten szerencsés szövegkezdete („a polgári jog általános szabályai szerint... ”) csak arra utal, hogy ezekben az esetekben bírósági szerződésmódosításnak van helye, e jogintézmény pedig a szerződések általános szabályai között foglal helyet. Szjt. kommentár, p. 245. Ferenczi Kristóf: Széljegyzet az ezredforduló szerzői jogi törvényjavaslatának margójára. Magyar Jog, 2000/5. p. 283-287. 11 Ilyenkor a szerző még kedvezőbb helyzetbe is kerülhet, mivel alacsonyabb tervezett példányszámnál nagyobb százalékarányú részesedést szokás kikötni, így tehát ha ez utólag a szerződés módosítása nélkül növekszik, a szerző ragaszkodhat ehhez a magasabb arányhoz.
