Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dobreffné Tömösi Erika: Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról – az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán
50 Dobreffnc Tömösi Erika ábrája divergens csatornát és a hasonlóan divergens gázcsatorna állandó falvastagságát mutatja. Állítása szerint minden dokumentumból az derül ki, hogy az állandó átmérőjű csatorna az öntvényben a gázcsatorna állandó átmérőre való emelkedését eredményezi. Szerinte a vitatott szabadalomban nem mutatták meg, hogy a gázcsatoma állandó átmérője miként érhető el, ha a présformának olyan csatornájából indulunk ki, melynek divergens fala van. A szabadalmas a felvetésekre azt válaszolta, hogy egyrészt a vitatott szabadalom egészének tartalmából tisztán levezethetőnek tartja, hogy a „túlfolyóüreg irányában kifelé szükül” jellemzőt úgy kell értelmezni, hogy a csatorna keresztmetszete növekszik a túlfolyóüreg felé. Ez megfelel a bejelentés szerinti 7. ábrának. Szerinte egy szakember figyelmen kívül hagyná az 1. és 8. igénypontok olyan értelmezését, mely szemben áll azzal, amit a leírás, illetve a bejelentés 7. ábrája mutat, így az 1. igénypont tárgyi köre világos, és nem bővebb annál, mint amit bejelentéskor benyújtottak. Másrészt a találmány célja egy fröccsöntött tárgyak üreges bordájának készítésekor felmerülő, sajátos probléma megoldása, amikor azzal szembesülünk, hogy a gáznyílás fokozatosan csökken, eltűnik. A szabadalmas szerint a vitatott szabadalom megoldást nyújt erre a problémára. Viszont annak meghatározásához, hogy a szűkület hány fok legyen, szakembernek rutintevékenységének számító kísérletek sorozatát kell elvégezni. A D1-D4 dokumentumok ábrái, valamint a vitatott szabadalom (2. és 4.) ábrái a technika állását képviselik, sematikus ábrák, és nem a való életet reprezentálják. Ezért ezek a dokumentumok nem használhatók arra, hogy a sajátos probléma nem létezéséről tanúskodjanak. A Tanács elutasította a fellebbezést, és a módosított szabadalom fenntartása mellett határozott. A döntés indoklása 1. A szerszámüreg tartalmaz egy csatornát, amelynek szűkülő alakja van, amit a kiönteni kívánt műanyag tárgy bordázata határoz meg. Ilyen csatornát mutat a vitatott szabadalom 7. ábrája, melyben a csatorna keresztmetszete a túlfolyóüreg felé növekszik. A szűkítés célja, hogy a gáz útja ne csökkenhessen vagy tűnhessen el fokozatosan, ahogy azt az 5. ábrán illusztrálják. A Tanács megítélése szerint szakembernek nem jutna eszébe, hogy a csatornát ezek után úgy alakítsa ki, hogy átmérője a túlfolyóüreg irányába csökkenő. Az elérni kívánt hatás így meghatározza a csatorna szűkítésének irányát, mely következésképpen úgy választandó ki, hogy a csatorna átmérője növekedjék a gáz belépésétől a túlfolyóüreg irányába. A csatorna más, ellenkező irányú szűkítésének szakmailag nincs értelme. Minthogy a szűkülés irányát az elérni kívánt hatással, valamint a leírásban és rajzokkal felfedték, a leírás alátámasztja a módosított igénypontokat, a módosítás megfelel az EPC 123. cikkében foglaltaknak. 2. A kielégítő feltárás kérdését illetően felmerült észrevételekkel kapcsolatban a Tanács a következőképpen érvelt: a találmány célul tűzött ki egy feladatot, nevezetesen annak a sajátos problémának a megoldását, hogy üreges bordával rendelkező műanyag termékek gyártására alkalmas gáz bevezetésével járó fröccsöntési eljárásban a gáz belépőnyílásától távolodva a gáznyílás fokozatosan leszűkül. A fellebbező ugyan azt állította, hogy a probléma nem létezik, ám nem készítettek olyan bizonyítékot, mely szerint ez az állítás helyes. A szabadalmi irodalom rajzai általában, így a D1-D4 dokumentumok rajzai és a vitatott találmány tárgyának ábrái is sematikusak. Ezek tehát, azzal, hogy ezeken a rajzokon láthatók, vagy hogy ezekben a dokumentumokban megjelentek, nem használhatók valamilyen eredmény létezésének vagy nem létezésének a bizonyítására. Ezért nem zárható ki, hogy megfigyelhető ez a jelenség. A Tanács úgy vélekedett, hogy nem feltételezhető, hogy bármiféle gázbefecskendező eljárásban a gáz útjának átmérője szigorúan megfelel egy adott értéknek a csatorna egész hosszában, következésképpen a falvastagság állandó marad. Sok olyan tényező van, mely meghatározza azt az eljárást, ahogy a gázcsatornát kialakítják (pl. a műanyag fajtája, a műanyag és a gáz bevezetésének időzítése, a gáz és a műanyag nyomásának, valamint hőmérsékletének eloszlása, az öntvény alakja, a csatorna alakja, mérete és hossza). Az a feltételezés, hogy a hűtés hatása a csatorna egész hosszában azonos, bizonyos körülmények között érvényes lehet (pl. kis méretű öntvények, rövid gyártási idő), de a Tanács megítélése szerint nem tekinthető általános érvényűnek. Minthogy egyszer megfigyeltek ilyen szűkülő gázcsatornát, a vitatott szabadalom a megoldást elég világosan és teljesen feltárja ahhoz, hogy azt szakember megvalósítsa, nevezetesen azzal, hogy olyan csatornával látja el, mely szükül, méghozzá olyan szögben, hogy a gázcsatoma állandó átmérővel rendelkezzen. A vitatott szabadalom továbbá rámutat, hogy a „szög változik attól függően, hogy milyen a befecskendezett műanyag típusa, mekkora a csatornában a gáz nyomása, a csatorna kiterjedésétől stb.”. Ahhoz, hogy meghatározzák a megfelelő szöget, a szakembernek próbaüzemet kell végezni. A Tanács megítélése szerint a vitatott szabadalom megfelel a kielégítő feltárás EPC 83. cikkében foglalt követelményének. T 0688/98 számú eset A vizsgálati osztály az EP 490577 sz. bejelentésre szabadalmat adott, amelynek két főigénypontja a következő volt: 1. Eszköz mosószernek vagy más vegyszernek mosógépbe történő adagolására, melynek egységnyi vegyszer befogadására alkalmas üreges teste, szabad töltő- és adagolónyílása van, az üreges testnek merev testfala van, azzal jellemezve, hogy a testfal a töltőnyílással szemben egy vagy több olyan szabad lyukkal van ellátva, melynek mérete akkora, hogy rajta keresztül a mosófolyadék az üreges testbe belépni és onnan távozni képes, miközben megakadályozza a vegyszer kifolyását azt megelőzően, hogy az a mosófolyadékkal érintkezésbe kerülne. 2. Eljárás szennyes ruha mosására mosógép dobjában, mely szerint újrahasználható, mosószerrel vagy más vegyszerrel töltött adagolóeszközt helyezünk a dobba a szennyes ruhával együtt, ahol az eszköznek egységnyi méretű üreges teste, merev testfala, valamint szabad töltő- és adagolónyílása van, azzal jellemezve, hogy a merev testfal legalább egy szabad nyílással van ellátva a töltőnyí-
