Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Nemzetközi bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalnál a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján

Nemzetközi bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalnál a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján 43 a) mellőzhető a kiegészítő európai kutatási jelentés; b) mérsékelhető a kutatási díj. (4) Az Igazgatótanács a (3) bekezdés alapján ho­zott határozatot bármikor visszavonhatja. ” Ez a szakasz a nemzetközi kutatási jelentésnek az euró­pai szabadalomengedélyezési eljárásban az európai kutatá­si jelentés helyetti felhasználását szabályozza. Egyes ese­tekben kiegészítő európai kutatási jelentés készítését írja elő, és felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy szabályoz­za a kiegészítő európai kutatási jelentések kiadásának és az ehhez szükséges kutatási díjak fizetésének feltételeit. A nemzetközi kutatás (IS), a nemzetközi kutatási szerv (ISA), az ISA előtti eljárás és a nemzetközi kutatási jelentés (ISR) a PCT 15-18. szakaszaiban és az azokhoz tartozó szabályokban van rögzítve. Az ESZH eljárását ISA-ként a 154. szakasz tárgyalja. A kiegészítő európai kutatási jelentésre vonatkozó rész­leteket a 104.6 szabály (1) bekezdésének c) pontja [új 107. szabály (1) bekezdésének e) pontja] rögzíti. A 157. szakasz alkalmazásával kapcsolatos részleteket a VI A-VII, 5.2 pontja és E-IX, 4.4 pontja tartalmaz. Az (1) bekezdés szerint a nemzetközi kutatási jelentés és annak közzététele alapvetően az európai kutatási jelentés és annak az Európai Szabadalmi Közlönyben való közzététele helyére lép. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érdemi vizsgálati kérelem benyújtásának a 94. szakasz (2) bekez­dése szerinti hat hónapos határideje a nemzetközi kutatási jelentés közzétételének időpontjával kezdődik, mert a ha­táridő kérdésében a PCT rendelkezései az irányadók. A bejelentés nemzetközi közzététele a PCT 48. szabálya szerint füzet alakjában történik. Erre a közzétételre a Nem­zetközi Iroda hivatalos lapjában utalnak. A (2) bekezdés a) pontja szerint valamennyi nemzetközi bejelentéshez kiegészítő kutatási jelentést kell készíteni, ha az Igazgatótanács másképp nem határoz. Jelenleg ez érvényes azokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyeknek a kutatási je­lentését az Amerikai, az Ausztrál, a Dél-koreai, a Japán, a Kí­nai és az Orosz Szabadalmi Hivatal készítette. Ezzel szemben az Igazgatótanács határozatainak megfelelően nincs szükség kiegészítő európai kutatási jelentésre, ha a nemzetközi kutatá­sijelentést maga az ESZH vagy az Osztrák, a Spanyol vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal készítette, mert ezeknek a hivatalok­nak a nemzetközi kutatási jelentései minden további nélkül helyettesítik az európai kutatási jelentést. A 157. szakasz (2) bekezdésének b) pontja szerint a beje­lentőnek a kiegészítő európai kutatásért a kutatási díjat a nemzeti díjjal egyidejűleg kell befizetnie. Ha az ESZH ki­választott hivatal, ezt a díjat a 104. b szabály (1) bekezdésé­nek c) pontja [új 107. szabály (1) bekezdésének e) pontja] szerint a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 31 hónapon belül kell befizetni. A 157. szakasz (2) bekezdés b) pontjának utolsó mon­data szerint a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a kutatási díjat nem fizették meg kellő időben. Ilyen jog­vesztés esetén a 85.a szabály a határidő-mulasztásra utaló felhívás kézhezvételétől számított egy hónapos határidőt ad a díj 50%-os pótdíjjal való megfizetésére. Ilyen esetben nincs lehetőség a 122. szakasz szerinti igazolásra. A 157. szakasz (3) bekezdésének b) pontja szerint az Igazgatótanács mérsékelheti a kiegészítő európai kutatási jelentés kutatási díját. Ez történik minden olyan esetben, amikor a nemzetközi kutatási jelentést nem az Osztrák, a Spanyol vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal készítette; ilyen­kor a rendes európai kutatási díjat 20%-kal csökkentik. A 157. szakasz (4) bekezdése megállapítja, hogy az Igaz­gatótanács bármikor visszavonhatja a (3) bekezdés alapján hozott határozatát. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián ezt a sza­kaszt törölték, és (1)—(3) bekezdésének tartalmát a 153. sza­kaszba iktatták be. A nemzetközi bejelentés közzétételére és az Európai Szabadalmi Hivatalhoz való továbbítására vonatkozó 158. szakasz szövege a következő: „(1) Az olyan nemzetközi bejelentésnek az Együtt­működési Szerződés 21. cikke szerinti közzététele, amelyben megjelölt hivatal az Európai Szabadalmi Hivatal, - a (3) bekezdés kivételével—az európai sza­badalmi bejelentés közzétételének helyébe lép, és azt meg kell hirdetni az Európai Szabadalmi Közlöny­ben. Az ilyen bejelentés tartalma azonban az 54. cikk (3) bekezdése értelmében nem tekinthető a technika állásához tartozónak, ha a (2) bekezdésben előírt fel­tételek nem teljesülnek. (2) A nemzetközi bejelentést az Európai Szabadal­mi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén meg kell kül­deni az Európai Szabadalmi Hivatalnak. Az Együtt­működési Szerződés 22. cikkének (1) bekezdésében vagy 39. cikkének (l) bekezdésében említett nemzeti díjat a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell, hogy megfizesse. (3) Ha a nemzetközi bejelentést az Európai Szaba­dalmi Hivatal hivatalos nyelveitől eltérő nyelven tet­ték közzé, a Hivatal a (2) bekezdés szerint megküldött nemzetközi bejelentést közzéteszi. A 67. cikk(l) és (2) bekezdése szerinti ideiglenes oltalom — a 67. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével - e közzététellel keletkezik. ” Ez a szakasz olyan eseteket szabályoz, amikor a bejelentő nemzetközi bejelentése alapján európai szabadalmat kíván szerezni (euro-PCT-bejelentés), és a nemzetközi szakasz befejezése után az európai szakaszba kíván lépni. Az ehhez szükséges lépéseket a 104.b szabály (új 107. szabály) ismer­teti. A nemzetközi bejelentés közzétételét mindenekelőtt a PCT 21. szakasza és 48. szabálya szerint végzik; a nemzetkö­zi közzététel hatásait a PCT 29. szakasza ismerteti. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét a 93. sza­kasz és a 48-50. szabály, míg az európai szabadalmi beje­lentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalmat a 67. szakasz rögzíti. A nemzetközi bejelentést a Központi Iroda a nemzetközi kutatási jelentéssel együtt alapvetően a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után hala­déktalanul közzéteszi, mégpedig azon a nyelven, amelyen benyújtották, ha ez a nyelv angol, francia japán, kínai, né­met, orosz vagy spanyol. Ha a nemzetközi bejelentést más nyelven nyújtották be, és az ISA számára nem fordították le a felsorolt közzétételi nyelvek valamelyikére, úgy az ISA felelőssége mellett elkészített angol fordítást teszik közzé. Ha a nemzetközi közzététel nem angolul történt, a találmány megjelöléséről, összefoglalásáról és a nemzetköz

Next

/
Thumbnails
Contents