Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Mészáros Katalin: Védjegyhígítás az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban

Védjegyhígítás az Európai Unióban cs az Amerikai Egyesült Államokban 35 A Trademark Trial and Appeal Board (TTAB) döntése alapján az Antarctica cég nevére nem lajstromozták a NASDAQ védjegyet azzal az indokolással, hogy az felhí­gítaná a jóhírű védjegyet. Megállapították, hogy a NASDAQ védjegy jóhírű volt már az olaszországi cég bejelentési napja előtt is. Az olasz cég a megjelölést még nem használta az USA-ban, így a TTAB kimondta, hogy a védjegytörvény szerint a hígítást elegendő valószínűsíteni, nem szükséges a tényleges hígítás megléte és annak bizonyítása. A TTAB ki­emelte, hogy a Lanham Act tiltja a regisztrációt olyan megje­lölés esetében, amely használat esetén távlatilag felhígulást okozna („...when used would cause dilution...”). Ezzel szem­ben a Moseley-ügyben hozott bírósági döntésnél a hígítást azért nem mondták ki, mert ott volt tényleges használat, amelynél a felhígulást, ha ténylegesen lett volna, bizonyítani lehetett és kellett volna, de a bizonyítás elmaradt. Mindezekből az látható, hogy az Egyesült Államokban nem ugyanolyan alapon ítélik meg a védj egy hígítást a lajst­romozási fázisban, mint a tényleges használatban. A hozott döntésekből az is következik, hogy például a „Victor’s Little Secret” megjelölésre ugyan védjegyoltalmat nem le­hetne kapni az Egyesült Államokban, viszont egy olyan mértékű használatot, amilyet a Moseley házaspár folytatott, meg kell tűrni. Nyilvánvaló, hogy létezik egy határ, ame­lyen túl megszűnik ez a tűrés, mégpedig ott, ahol a felhígu­lás már bizony íthatóvá válik. Kérdés azonban, hogy a felhí­gulás hogyan bizonyítható. Sokaknak - köztük e cikk írójá­nak is - a véleménye az, hogy jóvátehetetlen kár következik be a jóhírű védjegy megkülönböztető képességében és jóhímevében akkor, ha a felhígulás már ténylegesen bizo­nyítható. Az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatában tapasztal­takhoz képest az európai gyakorlat kedvezőbb a jóhírü véd­jegyjogosultja számára, ahogyan az a Davidoff- és az Adi­­das-ügyből már kiderült. Ez azért is érdekes, mert az euró­pai és az amerikai jogszabályok szövegének összehasonlí­tása alapján arra lehetne következtetni, hogy az EISA védi jobban a jóhírű védjegyeket, hiszen a felek közötti verseny­től és az összetéveszthetőségtől is függetleníti a védjegyhí­gítást, míg az európai irányelv szerint a védj egy hígítás elle­ni oltalom elvben csak eltérő áruk vagy szolgáltatások vo­natkozásában volna alkalmazható. Ugyanakkor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásai során - talán túl is lépve az irányelv keretén, és kiküszöbölve annak hibáját - olyan iránymutatást adott, hogy a jóhírű védjegy oltalma hasonló áruk vonatkozásában sem lehet alacsonyabb fokú, mint eltérőek esetében. Az említett amerikai Victoria’s Secret jogesettel szemben viszont Európában a gyakorlat­ban nem követelmény a védjegyhígítás bizonyítása, ele­gendő a fogalmi asszociáció valószínűségének megléte an­nak ellenére, hogy az EGK-irányelv és a közösségi véd­jegyszabályzat szövege alapján ez elvben megkövetelhető lehetne. Visszatérve e cikk korábbi utalására összehasonlításkép­pen megállapíthatjuk, hogy a hazai védjegytörvény 12. § (2)c) pontjának feltételes módú megfogalmazásából (...fel­téve, hogy...sértené,...kihasználná...) következően Ma­gyarországon eleve elegendő a védjegyhígítás valószínűsé­gének megléte, és nem szükséges annak bizonyítása - az Európai Bíróság álláspontjától függetlenül sem -, míg az EGK-irányelvből — annak kijelentő módú megfogalmazása miatt - a bizonyítás szükségtelensége nem következik egy­értelműen, és az irányelv csak az Európai Bíróság állásfog­lalásai miatt kapott ilyen értelmezést. Felhasznált irodalom Linnea McCord et at.: The Uncertain World of Trademark Dilution. Graziadio Business Report, 7. évf., 2. sz., 2004 ./. Thomas McCarthy: Dilution of a Trademark. The Trademark Reporter, 94. évf. Millisits Endre: Az áruhasonlóság elbírálásának egyes szempontjai. Védjegyvilág, 1999. 2. sz. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről (Ipar­jogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 110. évf. 1. sz. 2005 február) James R. Robinson: TTAB Holds Likelihood of Dilution Sufficient in TM Oppositions, IPR, 3. évf., 32. sz., 2004. december 8. Alastair Shaw: A victory for strong brands Managing Intellectual Property, 2003. április Ilanah Simon: Dilutive Trade Mark Applications: Trading on Reputations or Just Playing Games? EIPR, 2004, 2. sz. Vida Sándor: Egy jóhírü védjegy: Az Adidas az Európai Bíróság előtt. Védjegyvilág, 2004, 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents