Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Mészáros Katalin: Védjegyhígítás az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban
Védjegyhígítás az Európai Unióban cs az Amerikai Egyesült Államokban 35 A Trademark Trial and Appeal Board (TTAB) döntése alapján az Antarctica cég nevére nem lajstromozták a NASDAQ védjegyet azzal az indokolással, hogy az felhígítaná a jóhírű védjegyet. Megállapították, hogy a NASDAQ védjegy jóhírű volt már az olaszországi cég bejelentési napja előtt is. Az olasz cég a megjelölést még nem használta az USA-ban, így a TTAB kimondta, hogy a védjegytörvény szerint a hígítást elegendő valószínűsíteni, nem szükséges a tényleges hígítás megléte és annak bizonyítása. A TTAB kiemelte, hogy a Lanham Act tiltja a regisztrációt olyan megjelölés esetében, amely használat esetén távlatilag felhígulást okozna („...when used would cause dilution...”). Ezzel szemben a Moseley-ügyben hozott bírósági döntésnél a hígítást azért nem mondták ki, mert ott volt tényleges használat, amelynél a felhígulást, ha ténylegesen lett volna, bizonyítani lehetett és kellett volna, de a bizonyítás elmaradt. Mindezekből az látható, hogy az Egyesült Államokban nem ugyanolyan alapon ítélik meg a védj egy hígítást a lajstromozási fázisban, mint a tényleges használatban. A hozott döntésekből az is következik, hogy például a „Victor’s Little Secret” megjelölésre ugyan védjegyoltalmat nem lehetne kapni az Egyesült Államokban, viszont egy olyan mértékű használatot, amilyet a Moseley házaspár folytatott, meg kell tűrni. Nyilvánvaló, hogy létezik egy határ, amelyen túl megszűnik ez a tűrés, mégpedig ott, ahol a felhígulás már bizony íthatóvá válik. Kérdés azonban, hogy a felhígulás hogyan bizonyítható. Sokaknak - köztük e cikk írójának is - a véleménye az, hogy jóvátehetetlen kár következik be a jóhírű védjegy megkülönböztető képességében és jóhímevében akkor, ha a felhígulás már ténylegesen bizonyítható. Az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatában tapasztaltakhoz képest az európai gyakorlat kedvezőbb a jóhírü védjegyjogosultja számára, ahogyan az a Davidoff- és az Adidas-ügyből már kiderült. Ez azért is érdekes, mert az európai és az amerikai jogszabályok szövegének összehasonlítása alapján arra lehetne következtetni, hogy az EISA védi jobban a jóhírű védjegyeket, hiszen a felek közötti versenytől és az összetéveszthetőségtől is függetleníti a védjegyhígítást, míg az európai irányelv szerint a védj egy hígítás elleni oltalom elvben csak eltérő áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában volna alkalmazható. Ugyanakkor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásai során - talán túl is lépve az irányelv keretén, és kiküszöbölve annak hibáját - olyan iránymutatást adott, hogy a jóhírű védjegy oltalma hasonló áruk vonatkozásában sem lehet alacsonyabb fokú, mint eltérőek esetében. Az említett amerikai Victoria’s Secret jogesettel szemben viszont Európában a gyakorlatban nem követelmény a védjegyhígítás bizonyítása, elegendő a fogalmi asszociáció valószínűségének megléte annak ellenére, hogy az EGK-irányelv és a közösségi védjegyszabályzat szövege alapján ez elvben megkövetelhető lehetne. Visszatérve e cikk korábbi utalására összehasonlításképpen megállapíthatjuk, hogy a hazai védjegytörvény 12. § (2)c) pontjának feltételes módú megfogalmazásából (...feltéve, hogy...sértené,...kihasználná...) következően Magyarországon eleve elegendő a védjegyhígítás valószínűségének megléte, és nem szükséges annak bizonyítása - az Európai Bíróság álláspontjától függetlenül sem -, míg az EGK-irányelvből — annak kijelentő módú megfogalmazása miatt - a bizonyítás szükségtelensége nem következik egyértelműen, és az irányelv csak az Európai Bíróság állásfoglalásai miatt kapott ilyen értelmezést. Felhasznált irodalom Linnea McCord et at.: The Uncertain World of Trademark Dilution. Graziadio Business Report, 7. évf., 2. sz., 2004 ./. Thomas McCarthy: Dilution of a Trademark. The Trademark Reporter, 94. évf. Millisits Endre: Az áruhasonlóság elbírálásának egyes szempontjai. Védjegyvilág, 1999. 2. sz. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről (Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 110. évf. 1. sz. 2005 február) James R. Robinson: TTAB Holds Likelihood of Dilution Sufficient in TM Oppositions, IPR, 3. évf., 32. sz., 2004. december 8. Alastair Shaw: A victory for strong brands Managing Intellectual Property, 2003. április Ilanah Simon: Dilutive Trade Mark Applications: Trading on Reputations or Just Playing Games? EIPR, 2004, 2. sz. Vida Sándor: Egy jóhírü védjegy: Az Adidas az Európai Bíróság előtt. Védjegyvilág, 2004, 3. sz.
