Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
14 Dudás Ágnes körnek az utolsó elemmel való kibővítését az tette szükségessé, hogy a dekompilálás speciális tudást igényel. Az információ terjedelme A szükséges programrészek jelentik az információ megismerésének határát. Feltétlen megismerést igénylő, tehát az együttműködéshez szükséges információt tartalmaznak például a (hivatalos és nem hivatalos29 egyaránt) csatlakozó felületek (interfész).30 A dekompilációt végző személytől elvárható, hogy a kézikönyvek és a rendelkezésre álló irodalom információi alapján kiderítse, hogy melyik programrészt kell dekompilálni. Egyes - az újabb programokra egyre jellemzőbb - megoldások esetében, amelyek könyvtárak bevonásával dolgoznak, ez a hely könnyebben meghatározható, azaz nem kell valamennyi könyvtárat visszafordítani. Más esetekben viszont, amikor szorosan összefüggő programszövegről van szó, felmerülhet a teljes fordítás elkerülhetetlensége. A vizsgálat terjedelmi korlátáit mindig speciális vizsgálat keretében kell ellenőrizni, vizsgálni kell, hogy adott szakértelem mellett előre látta-e vagy láthatta-e, hogy a program mekkora részének visszafordítása szükséges. Azonban még annak sincs kialakult gyakorlata, hogy a terjedelmi korlátok „túl nem lépését” ki köteles bizonyítani. A megismert információ szabadsága A szerző érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy a visszafordítás keretében elnyert információ ne legyen továbbadható. Ez a védelmi szint még abban az esetben is fenntartandó, ha más felhasználók ismételt visszafordításokra lesznek kénytelenek, melyek végeredményeként természetesen ugyanazon eredményeket kapják. Ezen korlátozás olyannyira kereteket jelent, hogy a megtalált interfész nem adható közre a szakirodalomban, ugyanakkor az általunk írt program kézikönyvében megjelenhet, hogy hogyan tehető kompatibilissé adott esetben egy operációs rendszerrel a programunk. Egyedi megoldás, hogy ha a szerzői oldalról visszaélést tapasztalnak vagy piacuralmi helyzet áll fenn, a kartelljogi szabályokra hivatkozva követelhető a lényeges információk közreadása.31 Az utánzási tilalom Ismételt tilalomként jelenik meg, a nyomatékosság kedvéért, hogy a megszerzett ismeretek alapján nem lehet egy, az 29 Ezen megkülönböztetés versenyjogilag lehet releváns, hiszen a nem hivatalos interfészek arra szolgálnak, hogy azokat csak maga a gyártó használhassa. Más programoknak esetlegesen az operációs rendszerrel való együttműködése megkívánhat rövidebb válaszidőket, mint amit a hivatalos változat lehetővé tesz, ám a program maga, pont fejlesztői igények miatt, képes a rövidebb válaszidők produkálására, és ez a dekompilálás folyamatában felismerhetővé válik. Kérdés, hogy a program teljesítményének ilyen .javítása” vajon nem ütközik-e az engedélyköteles átdolgozás kategóriájába. Ennek ellentmondani látszik, hogy ezen lehetőségek szemfüles felhasználása a program mellett futtatható segédprogrammal - tehát az eredeti forráskód érintetlenül hagyása mellett - lehetséges. Bernd Lietz i. m. p. 564. 31 1. m.: Rn. 28. p. 752. eredetihez hasonló programot létrehozni, sem olyat, amely hasonló elvekre épülne vagy hasonló funkciókkal lenne ellátva. Ez voltaképpen versenyjogi kérdésnek tekinthető. Kétségtelenül tisztességtelen piaci magatartást testesítene meg a fél, aki az említett módon hozzájutva az információkhoz kezdi meg konkurens szoftver terjesztését.32 Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne - az eredeti használata nélkül - alkotni egy másikat hasonló céllal, hiszen ezen tilalom léte teljesen monopolizálná tenné a piacot. Egyetlen operációs rendszer működne, amin egyetlen szótárprogramot és egyetlen könyvelőprogramot lehetne futtatni, de mivel az ötletek nem védettek, így lehetőséget kell biztosítani másnak is, hogy egy adott probléma megoldására szoftvert fejlesszen. Az érdekkiegyenlítés Lévén, hogy az irányelvben foglaltak egy hatalmas alku eredményeként születtek, ennek fényében kell alkalmazni, az egyensúlyt megtartva a felhasználó és a jogtulajdonos érdekei között. Jogi háttérként elég a kontinentális szerzői jog alapját képező Berni Uniós Egyezmény egyes, speciális esetekben a szerzőknek a többszörözésre vonatkozó kizárólagos engedélyezési joga korlátozásának engedélyezésére,33 illetve angolszász területeken a „Fair-use” elvre gondolni.34 Amennyiben ezen rendelkezések korlátozására törekszik valamely jogosult, rendelkezései semmisnek tekintendőek. A német szerzői jog kifejezetten deklarálja ezen jogkövetkezményt,35 Magyarországon pedig a Ptk. mint háttérjogszabály alkalmazása mellett tisztességtelen szerződési feltételnek lenne tekinthető. Kartelljogi kérdések A már említett terület a versenyjog egy másik aspektusából is a legkérdésesebbnek tekinthető. A dekompilációval kapcsolatosan már többször említett „nagy vita” valójában egy közel harminc hónapon át tartó egyeztetést rejt, ahol a működés megismerése céljából történő futtatás megítélésének két szélsősége, az ezt szerzői jogi jogsértésnek tekintők, illetve ennek elmaradását versenykorlátozó magatartásként értelmezők pártja csapott össze.36 * * * * * A probléma alapját a szoftverek esetében jelentkező alkotás kontra tennék összeütközés okozza, és ez a szerzői jogi védelem alkalmazásának problémáját a következő pontokban veti fel: — a számítógépes programot azért hozták létre, hogy ellásson bizonyos funkciót; 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról: „2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.” 33 9. cikk (2) bekezdés 34 • Professor dr. Michael Lehmann: Der neue Europäische Rechtsschutz von Computerprogrammen. NJW, 1991, 2112 UrhG § 69g (2) bekezdés Wertún Balázs: A számítógépes programok liccnciaszerződésc az EK versenyjogi megfontolásainak tükrében. Európai Jogi Tájékoztató, 1994, i. sz. p. 33 40., mely tanulmány alapját tan S. ForrestercMsc képezte in: European Competition Law Review, 1992. jan-febr.
