Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 2. szám - Nemzeti Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

102 Dr. Palágyi Tivadar A feltalálók megoldották ezt a feladatot, de felismerték, hogy megoldásuk nem ad kielégítő eredményt, ha az alumí­niumbevonat nem kellő mértékben tiszta. A szabadalmi le­írásban ismertették, hogy a 0,5 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségű szilíciumszennyezést tartalmazó alumínium csökkenti az alumíniumbevonat vegyi reaktivitását, amire ahhoz van szükség, hogy az alumíniumbevonat kötődjék az acélfelülethez. Ezért a szabadalmi leírás olyan megállapí­tást tartalmazott, hogy az alumíniumbevonatban levő szilí­ciumszennyezés mértéke nem haladhatja meg a körülbelül 0,5 tömegszázalékot, és az alábbi korlátozást tartalmazta: a bevonó fém „lényegileg alumíniumból áll” (consisting essentially of aluminium). Amikor a szabadalmas egy versenytársát bitorlásért be­perelte, azzal érvelt, hogy a bíróságnak a szabadalmi igény­pontokat kellően tágan kell értelmeznie ahhoz, hogy azok oltalmi köre 10 tömegszázalékig terjedő mennyiségű szilí­ciumszennyezést tartalmazó bevonó alumíniumfürdőkre is kiterjedjen. A bíróság azonban a „lényegileg alumíniumból álló” kifejezést úgy értelmezte, hogy az csak 0,5 tömegszá­zalékig terjedő mennyiségű szilíciumtartalmat enged meg, aminek következtében nem állapított meg bitorlást. A bíróság úgy érvelt, hogy nem kell messzebb nézni a sza­badalmi leírásnál, amely egyértelműen megállapította, hogy a találmány célja a jó nedvesítés, valamint egy, a technika ál­lásától elhatároló jellemző volt. A szabadalmi leírás azt is egyértelműen leszögezte, hogy „körülbelül 10 tömegszáza­lék szilícium” túlságosan sok a fenti cél eléréséhez, szemben a majdnem tiszta alumíniummal, amely ezért előnyösen al­kalmazható. Emellett a leírás egy helyén az a megállapítás is szerepelt, hogy az a pontos szilíciummennyiség, amelyet a feltalálók túl soknak tekintenek, 0,5 tömegszázalék. Ennek a megállapításnak az alapján a bíróság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy nagyobb szilíciummennyiség lé­nyegesen megváltoztatná a találmány alapvető és új tulaj­donságait, és ezért az igénypontokat úgy kell értelmezni, hogy azok az alumíniumbevonatban nem engednek meg 0,5 tömegszázaléknál nagyobb szilíciumtartalmat. A fentiekből levonható az a tanulság, hogy a megfelelő kifejezés használata fontos ahhoz, hogy a szabadalmi hiva­tal elfogadja az igénypontokat, de kismértékű terminológi­ai lazaság segíthet csökkenteni azt a kockázatot, hogy egy bitorló megkerülheti az igénypontok oltalmi körét. B) Az amerikai szabadalmi joggyakorlat szerint a beje­lentőnek kötelessége, hogy az elővizsgálóval közölje a be­jelentés tárgyát érintő és számára ismert anterioritásokat. Ezt a kötelezettséget a CAFC a Dayco Products, Inc., v. Total Containment, Inc. ügyben nemrég hozott döntésében súlyosbította, mert a bejelentő kötelességének nyilvánította azt is, hogy közölje a hivatallal, ha hasonló igénypontokat elutasítottak egy hasonló, de nem párhuzamos bejelentés ügyében. A konkrét esetben egy másik amerikai elővizsgá­ló a bejelentő egy hasonló bejelentését vizsgálta, és hasonló igénypontok ellen eltérő nyomtatványokat nevezett meg. A döntés nem közli, hogy milyen igénypontokat kell ha­sonlónak minősíteni. Az azonban egyértelmű, hogy közöl­ni kell egy elővizsgálóval, ha egy másik bejelentés ügyében hasonló igénypontokat elutasítottak, sőt, ha az elutasítás el­térő publikációk alapján történt, ezeket a publikációkat is meg kell nevezni. 2. Bahrein Az iparjogvédelmi hivatal bejelentette, hogy az igazság­ügyi minisztériummal együttműködve számos iparjogvé­delmi tárgyú törvény módosításán dolgoznak. így 2004- ben a hivatalos közlönyben kihirdették a szabadalmakra és használati mintákra, valamint a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvényt. Mindkét törvény előreláthatólag 2005-ben lép hatályba. Emellett előkészítés alatt áll a véd­jegytörvény, a növényfajták oltalmára vonatkozó törvény, az ipariminta-törvény és az integrált áramkörökre vonat­kozó törvény. E törvénytervezetek közül előreláthatólag a védjegytörvényt fogják először kihirdetni a hivatalos köz­lönyben. 3. Belgium Belgiumot 2004. szeptember 9-én elmarasztalta az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ), mert nem léptet­te hatályba a biotechnológiai találmányok szabadalmazásá­ra vonatkozó, 98/44/EC számú irányelvet. Ezt az irányelvet 2000. június 30-ig kellett volna hatály­ba léptetni, amit azonban Belgium nem hajtott végre, bár ezzel nem állt egyedül. Az Európai Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az ECJ marasztalja el mind­azokat a tagállamokat, amelyek az irányelvet nem léptet­ték hatályba. Időközben az ECJ ilyen ok miatt elmarasz­talta Franciaországot, Hollandiát és Németországot is, aminek eredményeként Franciaország és Hollandia már hatályba léptette az irányelvet, és Németországban sike­rült a vonatkozó törvénytervezetet elfogadtatni a Bundes­taggal. Belgiumban a Szövetségi Parlament előtt van egy ilyen vonatkozású törvénytervezet. Az ECJ általi első elmarasztalás egy irányelv hatályba­léptetésének elmulasztása miatt nem von maga után közvet­len pénzügyi szankciót. Ha azonban az illető tagállam hat hónapon belül nem lépteti hatályba az irányelvet, amely mi­att egyszer már elmarasztalták, második elmarasztalás kö­vetkezhet, amely naponként fizetendő büntetés kirovásával jár; ennek összegét a kérdéses tagállam GDP-je alapján ha­tározzák meg. A büntetés összege mindenképpen több mil­lió euróra rúg. 4. Brazília Brazíliából olyan hírt kaptunk, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatal - hasonlóan számos nemzeti szabadalmi hivatalhoz - figyelemmel kíséri a kereskedelmi módszerek szabadal­mazása terén mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind az Európai Szabadalmi Hivatalnál egyre liberálisabbá váló joggyakorlatot, és tanulmányozza azt a kérdést, ho­gyan lehetne az ilyen találmányok brazíliai szabadalmazá­sát összhangba hozni a kereskedelmi, számviteli és pénz­ügyi tevékenységre vonatkozó sémák, elvek vagy módsze­rek szabadalmazását tiltó törvényi rendelkezéssel. 5. Comore-szigetek A Comore-szigetek (országkód: KN) kormánya 2005. ja­nuár 3-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési

Next

/
Thumbnails
Contents