Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

112 Dr. Palágyi Tivadar A gyógyászati termékek és kompozíciók, valamint az előállításukra szolgáló eljárások szabadalmazhatok. A szabadalmi bejelentéseket csak alakiságokra vizsgál­ják, érdemi vizsgálatot nem végeznek. A formai követel­mények kielégítésére 3 hónap határidőt engedélyeznek; en­nek elmulasztása esetén a bejelentés megszűnik. A védjegyek oltalmi ideje 10 év, amely hasonló időtar­tamokra korlátlanul megújítható. A bejelentések vizsgálatát csak alakiságokra végzik, és a bejelentési követelmények kielégítésére 3 hónap határidőt engedélyeznek. A védjegybejelentések ellen nem lehet felszólalni. A védjegyek megújítását az oltalmi idő utolsó 6 hónap­ján belül kell kérelmezni, az oltalmi idő lejárta után 6 hónap türelmi idővel. A védjegy töröltethető, ha öt egymást követő éven ke­resztül nem használják. Az ipari minták oltalmi ideje 5 év, amely további 5-5 évre két alkalommal meghosszabbítható. Elsőbbséget a hazai benyújtástól számított 6 hónapon be­lül lehet igényelni. Az integrált áramkörök oltalmi ideje a bejelentés napjá­tól számított 10 év. 26. Nagy-Britannia A) A Kirin-Amgen v. Hoechst Marion Roussel ügyben a legmagasabb angol bíróság, a Lordok Háza 2004. október 21-én az 1977. évi angol szabadalmi törvény 60(1)fej sza­kaszára hivatkozva - amely megfelel az Európai Szabadal­mi Egyezmény 64(2) szakaszának - úgy döntött, hogy az eritropoietin tárgyú szabadalmi bejelentés 19. igénypontja, amely eljárással meghatározott termékigénypont (product­­by-process claim) volt, nem érvényes. A Lordok Házának ez az ítélete azt jelenti, hogy Nagy- Britanniában ezentúl nem fognak engedélyezni eljárással meghatározott termékigénypontot. B) Az angol Nichols Ltd. Nagy-Britanniában védjegy­ként kívánta lajstromoztatni a NICHOLS nevet élelmiszer­­ipari termékekre és italokra. A védjegyhivatal a kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy a Nichols családnév 483- szor fordul elő a londoni telefonkönyvben. A bejelentő fellebbezést nyújtott be a Felsőbíróságnál (High Court of Justice of England and Wales). Ez a bíróság az ügyet az Európai Bírósághoz (European Court of Justice) továbbította annak érdekében, hogy az döntsön az alkal­mazható elvek vonatkozásában. Az Európai Bíróság (EB) a következő megállapításokat tette:- a családneveket a védjegyek egyéb típusaitól eltérő mó­don kell kezelni, figyelembe véve a fogyasztókra gyako­rolt hatást;- egy családnév védjegyként való lajstromozhatóságának megállapításakor figyelembe kell venni az azonos csa­ládnevet viselő személyek számát, valamint a bejelentés­nek megfelelő termékeket és szolgáltatásokat nyújtó vál­lalatok számát;- egy családnév által alkotott védjegy lajstromozhatóságát nem lehet elutasítani csak azért, hogy ki legyen zárva az első bejelentő számára biztosított előny;- egy védjegyként használt családnév megkülönböztető jellegének megállapításakor nem kell figyelembe venni azt a tényt, hogy egy védjegy lajstromozásának nem sza­bad feljogosítania a tulajdonost arra, hogy meggátolja egy harmadik fél számára a saját név használatát. Az EB az ügyet visszautalta az angol bíróságnak a vonat­kozó tények meghatározása céljából. Az EB kedvező meg­állapításainak fényében úgy tűnik, hogy a Nichols Kft. szá­mára lajstromozni fogják a NICHOLS védjegyet. 27. Németország Németország Legfelsőbb Polgári Bírósága, a Bundesge­richtshof (BGH) a Kraft Foods Deutschland GmbH (Kraft Foods) v. Verdener-Keks- und Waffelfabrik (VKW) ügy­ben helybenhagyta az alsófokú fellebbezési bíróságnak azt a döntését, amely megerősítette, hogy Kraft Foods egy színre vonatkozó védjegyoltalmat élvez csokoládétermé­kek csomagolóanyagával kapcsolatban. A BGH egyetértett a fellebbezési bírósággal abban, hogy a Kraft Foods lila színre vonatkozó védjegye csokoládéter­mékekkel és azok csomagolásával kapcsolatban, amelye­ket „Milka” kereskedelmi névvel ámsítanak, megkülön­böztető jellegű és különösen jól ismert, és ez megalapoz egy „kivétel”-nek minősülő ítéletet. A felperes, amely birtokosa a lila színre vonatkozó német és európai védjegyjogoknak, keresetet indított VKW ellen, mert az lila színű zacskókban árusított csokoládéval bevont kekszárukat. A Kraft Foods az alperest védjegybitorlással és a versenytörvénybe ütköző cselekedettel vádolta. A két alsófokú bíróság (Landgericht Bremen és Oberlandesge­richt Bremen) a Kraft Foods javára döntött, de nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét. A BGH ítélete leszögezi, hogy bár a jelenlegi piaci szo­kások szerint egy szín használata a csomagoláson „rendes körülmények között nem tekinthető származási jelzésnek, a Milka névvel kapcsolatos lila szín esete kivételt jelent”, mert a fellebbezési bíróság megállapította, hogy a Milka jelzésű csokoládétermékekkel kapcsolatban a lila szín be­ágyazódott a fogyasztóközönség tudatába, és ennek megfe­lelően fokozott megkülönböztető jelleget élvez. A BGH arra is rámutatott, hogy a fogyasztók számára fennáll a megtévesztés veszélye, ha figyelembe vesszük a színvédjegy fokozott megkülönböztető jellegét és a két fél termékeinek hasonlóságát, minthogy az alperes termékein a felperes által védett színhez hasonló háttérszínt használt. A BGH szerint az alperes csomagolását jellemző összes elem közül a háttér lila színe határozza meg leginkább a kö­zönségre gyakorolt általános benyomást, és ezért a piac megérti és elfogadja a szín eredetmeghatározó jellegét. A BGH rámutatott, hogy a védj egy lajstromozó hatósá­gok eredetileg azon az alapon engedélyeztek színvédj egye­ket, hogy a termék és annak hirdetése kiemelkedő piaci je­lenlétre tett szert. Az a tény, hogy a lajstromozott színt csu­pán leírták, és nem határozták meg egy elismert színosztá­lyozó rendszer segítségével, nem alapozza meg azt a vádat, hogy megtévesztés következhet be, ha egy versenytárs a szín egy változatát használja. Még ha az alperes megkísé­relné is termékének csomagolásán a lila szín egy másik ár­nyalatát használni, a különbség minimális lenne, és a felpe-

Next

/
Thumbnails
Contents