Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
66 Könyv- és folyóiratszemle Az előzőekben vázoltak tükörképeként ugyancsak hatalmas előrelépést hozott a művelődésben is: abban, hogy az embereknek a korábbiaknál sokkal szélesebb rétegei számára megnyílt a könyvekből és az egyéb nyomtatványokból való ismeretszerzés lehetősége. A nyomtatásnak köszönhetően immár azok is hozzájuthattak ezekhez az információhordozókhoz és a bennük található ismeretekhez, akik addig nem tudtak hozzáférni a többnyire kincsként őrzött és általában csak kis példányszámban létező kéziratokhoz, és még kevésbé engedhették meg maguknak, hogy ilyet megvásároljanak. A hozzáférés lehetőségének a nyomdatechnikák fejlődésével gyorsuló bővülése két további, rendkívül fontos hatással is járt. Ezek egyikeként megnyitotta a szerzők előtt a lehetőséget, hogy a korábbiaknál sokkal könnyebben, kisebb költségek árán, és sokkal szélesebb körben adhassák közre a műveiket, ezzel pedig erőteljesen ösztönözte őket az alkotásra, tudásuknak, gondolataiknak a közreadás céljából történő lejegyzésére. Másrészt arra sarkallta az embereket, hogy tanuljanak meg olvasni, hiszen a hozzáférhetővé váló irodalom feltárulásával e készségnek immár mindinkább hasznát vehették. Könnyen belátható ugyanakkor, hogy az az innováció, amelyet a nyomdai úton történő sokszorosítás alkalmazása hozott az ismeretek teijesztésében, és az azokhoz való hozzáférés lehetőségeinek széles körű megnyitásában, akkor vált igazán teljessé, és főként az ismeretterjesztés valóban hathatós eszközévé, amikor létrejött a képi ábrázolás ily módon történő sokszorosításának lehetősége is. Ez a kultúra további területein is korszakalkotó jelentőségű innovációt hozott: megteremtette a lehetőséget a képzőművészeti alkotások nyomtatásban történő bemutatására, reprodukciók hozzáférhetővé tételére. Olyan kommunikációs technikát teremtett ezzel, amely meghatározó szerephez jutott a modem társadalom szinte minden területén, a művészettől az információk árusításáig, az oktatástól a marketingig, a szórakoztatástól a politikáig. Az elektronikus média korának beköszöntéig a nyomtatott grafika a tömegkommunikáció egyik kiemelkedően hatásos eszköze volt, emelkedett és gyakorlatias célokra, jóra és rosszra egyaránt. Nélküle nem lennének tankönyvek és albumok, illusztrált újságok és reklámhordozó gyufacímkék, és hosszan folytathatnánk. Arra pedig, hogy mindezt a szerepet betölthesse, a nyomdatechnika fejlődése tette képessé. Ennek útjait és eredményeit követhetjük itt végig, megismerkedve kiemelkedő alkotókkal és alkotásokkal. Honi könyvkiadóink legjava szerencsénkre már hozzászoktatott bennünket mind az igényes kivitelű, nagyon szép albumokhoz, mind pedig kulturális alkotások magas színvonalú bemutatásához. Hála nekik, ma már be sem érjük kevesebbel, minthogy a szöveg és az illusztrációk egymást támogatva segítsenek bennünket meglátni és megérteni az alkotások legjavát. Ez a könyv a legjobbak között is megállja a helyét, becsületére válik valamennyi alkotójának. Érdekes, tanulságos, szép könyv. Jó elmerülni benne, nehéz letenni. Osman Péter * * * Larry Edsall: Tanulmányautók. Az 1930-as évektől napjainkig. Alexandra Kiadó, 2003; ISBN 963 368 509 5 Mindenkinek, akit érdekel a technika, az innováció világa, akit érdekelnek az autók, annak ez a különleges album a fejlesztés bámulatos képekkel illusztrált hőstörténete. Akinek pedig van érzéke a műszaki alkotások szépsége iránt, ezen felül káprázatos képeskönyv is. A személyautó korunk többé-kevésbé nélkülözhetetlen kelléke, a különlegesebb példányok igen sokaknak a vágy tündöklő tárgyai, a jelentős autógyártás pedig mindenütt a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. Az autók fejlesztése a kínálati verseny egyik rendkívül kemény területe, amelytől azonban egyetlen gyártó sem maradhat távol, ha meg akarja őrizni helyét a piacon. Ez teszi a nagy autókiállításokat az innovációs eredmények tündöklő seregszemléivé — akárcsak ezt az albumot. E kiállítások szolgálnak arra is, hogy rajtuk felvonultassák a tanulmányautók legjavát, ami szintén több célt szolgál. Talán mindenekfelett azt, hogy kiválóságukkal növeljék gyártójuk szakmai és üzleti tekintélyét, és ezzel feléjük fordítsák a piac figyelmét és megbecsülését. Szintúgy a piackutatást: próbálgatják, vizsgálják a piac hajlandóságát, vajon várható-e valódi, azaz fizetőképes keresletben megjelenő érdeklődés a belőlük leszármazó új típus iránt. És mert a fejlesztés az alkotók számára egyben csodálatos intellektuális játék, ezekben a gépcsodákban megjelenik a szakmabeliek versengése is. Amint a bevezető is elmondja, a tanulmányautók olyan álommasinák, amelyeket látva reméljük, hogy egyszer a gépjárművek jövőjének számunkra is kézzelfogható elemeivé válnak. Ezek a jövő autói, pontosabban azé a jövőé, amelyet ma képzelünk el, a technika ma ismert állása alapján. Valóban, gondoljunk bele: a mikroprocesszorok tömeggyártásának eljöveteléig a tervezők sem álmodtak fedélzeti számítógéppel felszerelt autókról, vagy éppen a szükséges elektronikus eszközök megjelenéséig a tolatóradarról vagy a műholdas fedélzeti helyzetmeghatározásról. Ezt igazolják a bevezető következő szavai is: Sok tekintetben a tanulmányok hajtóerejét az új technológiák adják. Mások szerint a tanulmányautók háromdimenziós, kereken gumló kérdőjelek, amelyek azt a kérdést feszegetik, hogy „mi történne, ha?”. Különösen érdekes és tanulságos a megállapítás, amelyet itt egy autótervezéssel foglalkozó művészettörténésztől olvashatunk: a tanulmányautók sokszor nem a nagyközönség lenyügözésére készülnek, hanem magát a vállalatot hivatottak inspirálni. Képesek arra is, hogy egész autógyártó vállalatokat mozgósítsanak a tanulmányokat jellemző forradalmi szemlélet által. Erre vonatkozóan rögtön egy érdekes miniatűr esettanulmányt is hoz a könyv. A jó autó a kezdetektől fogva a folyamatos innovációs fejlesztések megtestesítője. így van ez ma is, és így lesz mindaddig, amíg autó járja az utakat. Az autó természetesen műszaki termék - ez teljesen világos és egyértelmű. Azonban amint a nagyközönség kezében használati cikké válik, meghatározó súlyú követelménnyé lép elő, hogy a jó működtetési feltételek biztosításához az autó műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük az üzemeltetés feltételeivel. így például az olcsó üzemanyag hajdani korszakában az autókat eladó egyik legfontosabb tényező az volt,
