Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Szulmanné dr. Binet Mariann: A termék fogalmának értelmezése a növényvédő szerek kiegészítő oltalmával kapcsolatos C-258 / 99 számú jogeset kapcsán
A termek fogalmának értelmezése a növényvédő szerek kiegészítő oltalmával kapcsolatos C-258/99 számú jogeset kapcsán 51 2.3. A Nemzeti Bíróság előtt zajló eljárás A Bejelentő e döntés ellen a hágai székhelyű kerületi bíróságnál (Arrondissementstrechtbank’ s-Gravenhag/District Court of the Hague/Nemzeti Bíróság) indított eljárást arra hivatkozva, hogy SPC iránti kérelmük elutasítása a Rendelet helytelen értelmezésének a következménye. A BASF állásfoglalása szerint a koncentráltabb kloridazon, amely az EP0026847 számú szabadalmi leírás szerinti eljárás eredményeként állítható elő, és amelyet Pyramin DF márkanéven forgalmaznak, eltér attól a kloridazon hatóanyagtól, amelyet korábban Pyramin néven gyártottak és forgalmaztak. Következésképpen az a forgalombahozatali engedély, amelyet 1987-ben a Pyramin DF-re bocsátottak ki, a Rendelet 3(1)07) cikke szerint az első forgalombahozatali engedélynek tekinthető. Véleményük szerint a termék fogalmának a Rendelet szerinti értelmezése magában foglalja a hatóanyagot és a szennyeződést egyaránt. Tehát azok a termékek, amelyekben a hatóanyag és a szennyeződések aránya eltérő, különböző termékeknek tekinthetők. így az SPC iránti kérelmük elutasítása a Rendelet helytelen értelmezésének a következménye. Mindezt a Bejelentő három érvvel támasztotta alá. 1. A 3(1) cikk termék kifejezése a hatóanyagra és a szennyeződésekre együttesen vonatkozik. Ennek alapján, ha ezek aránya változik, akkor új termékről kell beszélni. 2. A holland törvények a koncentráltabb termékre (Pyramin DF) külön forgalombahozatali engedélyt kívántak meg. Ez már önmagában is mutatja, hogy új termékről van szó. 3. A Rendelet célja sem valósulna meg, ha az eljárási szabadalmak nem részesülnének megfelelő oltalomban, azaz az SPC-t csak olyan termékekre engedélyeznék, amely eltérő vagy új hatóanyagot tartalmaz. A Nemzeti Bíróság nézete szerint a Rendelet célja, hogy az SPC eszközrendszerével megfelelő támogatást biztosítsanak a növényvédőszer-kutatás számára. E tekintetben nem tehető különbség a termék és az eljárási szabadalom között. Úgy értékelték, hogy a Holland Iparjogvédelmi Hivatal a BASF AG kérelmét azon az alapon utasította el, hogy az nem felel meg a Rendelet 3(1 )(d) pontjában foglaltaknak. A hivatal értelmezése szerint a 9582N számú forgalombahozatali engedély nem tekinthető első forgalombahozatali engedélynek a rendelet értelmezésében, mivel ez és a 3594N számú forgalombahozatali engedély egyaránt olyan növényvédőszer-termékre vonatkozik, amely a kloridazont tartalmazza hatóanyagként. Mivel a szennyeződések, ahogyan azt a 9. cikk is említi, nem tartoznak a Rendelet 1(8) cikke szerinti termék definícióba, a két forgalombahozatali engedély gyakorlatilag ugyanarra a termékre vonatkozik a Rendelet 3. cikke értelmében. A Nemzeti Bíróság azonban bizonytalan volt abban, hogy ez a közelítés minden vonatkozásban összhangban van-e a Rendelettel, leállította az eljárást, és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól a következő kérdésekben: la) kérdés: A termék definíciójának értelmezése a Rendelet 3. cikke alapján [a Rendelet 1(2), 1(3), és 1(8). cikkében rögzített definíciók figyelembevételével], azaz a termék kifejezés alatt a hatóanyag (vagy a hatóanyag-kombináció) értendő-e annak természetes előfordulási vagy előállítása szerinti formájában, beleértve bármely olyan szenynyeződést, amely a gyártási eljárásból elkerülhetetlenül adódik. lb) kérdés: A Rendelet 3. cikke alapján a kevesebb szennyeződést eredményező új eljárással nyert termék azonosnak tekinthető-e az ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó, meglévő termékkel? le) kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy a hatóanyagot és szennyeződést a meglévőtől eltérő arányban tartalmazó új termékre forgalombahozatali engedélyt kell nyerni, és ha igen, akkor ez milyen kihatással bír a termékek azonosságának a meghatározásában. 2. kérdés: Teljesülnek-e a Rendelet 3(1) (a) és (d) pontjai a következő tényállás mellett. Egy növényvédő szert olyan, szabadalmi oltalom alatt álló eljárással állítanak elő, amelynek eredményeként az kisebb mennyiségben tartalmaz elkerülhetetlen szennyeződéseket, mint egy létező, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer. Vajon a szóban forgó eljárási szabadalom a 3( 1) cikk nyitóbekezdése és (a) pontja értelmében tekinthető-e alapszabadalomnak? Összességében tehát a fenti kérdések révén a Nemzeti Bíróság arról kívánt megbizonyosodni, hogy két, ugyanazt a hatóanyagot és szennyeződést tartalmazó növényvédőszer-termék, melyek egymástól csak abban térnek el, hogy az egyik kevesebb, a másik pedig egy, a gyártó által szabadalmaztatott eljárás alkalmazása révén több hatóanyagot tartalmaz, a Rendelet 3(1) cikke alapján különböző terméknek tekinthető-e. 2. 4. Az Európai Bíróság előtt zajló eljárás a részt vevő felek érvrendszerének a tükrében Az Európai Bírósághoz írásos észrevételt nyújtott be a BASF AG, a Holland Iparjogvédelmi Hivatal, az Egyesült Királyság és Németország kormánya, valamint az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság). A meghallgatáson a BASF AG, az Egyesült Királyság és Németország kormányának, valamint a Bizottságnak a képviselői voltak jelen. Az Egyesült Királyság és a Bizottság támogatta a Rendelet megjelölt cikkeinek a Holland Szabadalmi Hivatal általi értelmezését. A német kormány viszont a BASF AG érvelésével értett egyet. Az Európai Bíróság a válasz megfogalmazásakor az alábbi tényeket tekintette kiindulási pontnak.- Először is, a Rendeletben rögzített szabályok gyakorlatilag megegyeznek a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványára vonatkozó 1768/92/EGK számú rendeletben foglaltakkal. Jelen esethez például az Európai Bíróság által kialakított esetjog alapján a termék kifejezés értelmezésére a C-392/97 számú (Farmitalia Carlo Erba v Patentamt) eset tapasztalatai szolgálhatnak útmutatóul.- Másodszor, a termék kifejezés helyes értelmezése kulcsfontosságú az SPC engedélyezése és a jogosultja számára biztosított oltalmi kör (4. cikk) szempontjából egyaránt. Ezt a Rendelet 1(8) cikke definiálja, és ahogyan a Holland Iparjogvédelmi Hivatal (Alperes) is rámutatott, egységes értelmezés szükséges a Rendelet egészében.- Harmadszor, a Rendeletben az alapszabadalom 1(9) cikk szerinti definíciója magában foglalja a termék előállítására szolgáló eljárást. Ennek alapján tehát az eljárási szabadalom
