Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
34 Dr. Palágyi Tivadar meg, hogy a találmány kinyilvánításához szükségesnek tart-e rajzokat, vagy hogy a találmány megértésének megkönnyítéséhez mellékel-e és a leírásban említ-e rajzokat. Az érdemi vizsgálat alatt döntenek arról, hogy egy találmány rajzok nélkül érthető-e; az a mérvadó, hogy a találmány a benyújtott bejelentésben a 83. szakasznak megfelelően világosan és teljességgel fel legyen tárva ahhoz, hogy szakember azt megvalósíthassa. A T 169/83 (OJ 1985, 193) sz. döntés leszögezi, hogy a találmány kinyilvánításában a rajz ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a bejelentés egyéb részei. A 88. szabály szerint ha a bejelentő rajzokat kíván helyesbíteni, a helyesbítésnek oly mértékben kell nyilvánvalónak lennie, hogy rögtön felismerhető legyen: a szándék eredetileg semmi más nem lehetett, mint amit helyesbítésként javasolnak. Ez a szabály teszi lehetővé a módosítást a 123. szakasz alapján, ha egy rajz vagy annak egy része hiányzik. A VI A-X, 1. pontja a 32. szabály (3) bekezdésével összhangban kimondja, hogy a folyamatábrákat és a diagramokat is rajzoknak kell tekinteni. A 35. szabály (11) bekezdése megállapítja, hogy a leírásban, a szabadalmi igénypontokban és a kivonatban lehetnek kémiai vagy matematikai képletek, továbbá a leírás és a kivonat tartalmazhat táblázatokat is. Táblázat szabadalmi igénypontban csak akkor lehet, ha tárgya kívánatossá teszi táblázat alkalmazását. Fényképekre vonatkozó előírásokat a VI A-X, 1.2. pontja tartalmaz, amely megállapítja, hogy az ESZE nem rendelkezik fényképekről. Ezek akkor vannak megengedve, ha lehetetlen a bemutatni kívánt dolgot rajzon ábrázolni. A fényképnek fekete-fehérnek és közvetlenül reprodukálhatónak kell lennie; színes fényképeket nem fogadnak el. A 32. szabály (2) bekezdésének i) pontja szerint hivatkozási jeleket a rajzokon csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azok a leírásban és a szabadalmi igénypontokban szerepelnek. A hivatkozási jelekkel megjelölt azonos részeket a bejelentésben mindenütt azonos számokkal kell jelölni. A 32. szabály (2) bekezdésének j) pontja szerint a rajzokon nem szerepelhetnek magyarázatok, kivéve az olyan rövid, elkerülhetetlen szavakat, mint a „víz”, „gőz”, „nyitva”, „zárva”, „A-B metszet” stb., továbbá a villamos kapcsolási rajzokon és a folyamatábrákon a megértéshez feltétlenül szükséges néhány rövid kulcsszót. Lényegileg ugyanezt mondja a VI A-X, 8. pontja is. Minthogy a 65. szakasz szerint a legtöbb szerződő állam az európai szabadalmi leírás fordításának benyújtását kívánja, ezeket a magyarázatokat úgy kell elhelyezni, hogy a kifejezések másik nyelvre való fordítás esetén átragaszthatók legyenek anélkül, hogy a rajzok vonalait takarnák. A 35. szabály (8) bekezdése előírja, hogy az európai szabadalmi bejelentés összes lapját arab számokkal kell folyamatosan számozni. A lapszámot felül középen, a felső margót szabadon hagyva kell elhelyezni. A rajz lapjait önállóan, vagyis a számozást újra kezdve kell számozni. A VI A-X, 4.2. pontja szerint ha a rajz a használható felület felső szélén a középhez túl közel esik, az oldalszámot jobbra el lehet tolni. A 34. szabály (1) bekezdésének a) pontja szerint az európai szabadalmi bejelentésben nem lehetnek olyan adatok vagy rajzok, amelyek a közrendet vagy a jó erkölcsöket sértik. E fogalmak értelmezését segíti az 53. szakasza) bekezdése, továbbá a VIA-III, 8.1. pontja. A 34. szabály (2) bekezdése szerint az ilyen adatokat vagy rajzokat az ESZH kihagyja a közzétételből, megjelölve a kihagyás helyét, valamint a kihagyott szavak és rajzok számát, és kérésre másolatot ad a kihagyott helyekről. E feladatot az Átvevő Iroda végzi az alaki vizsgálat keretében, ami a 93. szakaszból és a 16. szakasz harmadik mondatából következik. A VI B-IV, 1.2. pontja szerint ha a kutatási osztályok találnak a bejelentés leírásában ilyen adatokat és erre felhívják az Átvevő Iroda figyelmét, az alaki vizsgálat ideiglenes lezárása után is ki lehet ilyen részeket hagyni a közzétételből. A bejelentőt az ilyen adatok kihagyásáról a közzétételkor tájékoztatják, és - miként fentebb említettük - a közzétételben közlik a kihagyás helyét és a kihagyott szavak és rajzok számát. így ezek az adatok a nyilvánosság számára hozzáférhetők, mert a 128. szakasz (4) bekezdése szerint az európai szabadalmi bejelentés közzététele után a vonatkozó ügyiratokba kérésre bárki betekinthet. A 34. szabály (1) bekezdésének b) pontja szerint az európai szabadalmi bejelentés nem tartalmazhat lekicsinylő nyilatkozatot harmadik személyek termékeiről vagy eljárásairól, illetve harmadik személyek bejelentéseinek vagy szabadalmainak értékéről vagy érvényességéről. A technika állásával való puszta egybevetés azonban önmagában nem minősül lekicsinylésnek, sőt, az ilyen összehasonlítás a 27. szabály (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint akár kívánatos is lehet. Kétséges esetekben a lekicsinylő nyilatkozatokat az európai szabadalmi bejelentéssel közzéteszik; ilyenkor annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a nyilatkozat valóban lekicsinylő-e, a VI A-III, 8.2. pontja szerint az érdemi vizsgálati eljárásban a vizsgáló osztályok feladata. Ha a bejelentő nem hajlandó a lekicsinylő nyilatkozatot kihagyni a bejelentés leírásából, a bejelentést a 97. szakasz (1) bekezdése alapján elutasítják. A 34. szabály (3) bekezdése szerint azonban a bejelentő hozzájárulása nélkül az ilyen adatokat csak a bejelentés közzétételekor lehet kihagyni, vagyis később már nem. A 34. szabály (1) bekezdésének c) pontja szerint az európai szabadalmi bejelentésben olyan adatok sem lehetnek, amelyek az adott körülmények között nyilvánvalóan nem tartoznak a tárgyhoz vagy szükségtelenek. Ennek az előírásnak az a célja, hogy lehetővé tegye a szabadalmi leírás világos és érthető szövegezését, hogy abba ne kerülhessenek felesleges, zavaró vagy reklám jellegű szövegrészek. Az ilyen értelmű vizsgálatot a 94. szakasz (1) bekezdésének értelmében az érdemi vizsgálati eljárásban kell elvégezni. A VI C-II, 7.3. pontja szerint az eltávolítandó anyag nyilvánvalóan a tárgyhoz nem tartozó vagy szükségtelen jellege már az eredeti leírásban ilyen lehet, de a leírás egy része csak az elővizsgálati eljárás során válhat ilyenné, például az igénypontok oltalmi körének korlátozása folytán. Ha a bejelentő nem járul hozzá az ilyen adatok törléséhez, az európai szabadalmi bejelentést a 97. szakasz (1) bekezdése alapján vissza kell utasítani.
