Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára

Széljegyzetek iparjogvédelmi joggyakorlatunk margójára

II

összefüggő átmeneti szabályokat a közösségi hatáskörbe tartozó kérdésekben a Bizottság 918/2004/EK rendelete (a továbbiakban: közösségi átmeneti rendelet) állapította meg.

A közösségi átmeneti rendelet megalkotásakor a Bizottság abból indult ki: a közösségi alaprendelet nemcsak azt zárja ki, hogy ugyanaz a földrajzi árujelző egyidejűleg, párhuzamosan közösségi és nemzeti oltalom alatt álljon (amit pl. a közösségi védjegyrendszer és mintaoltalmi rendszer „eltűr”), hanem még azt is, hogy a közösségi alaprendelet hatálya alá tartozó termékkörben a tagállamok a rendelettel létrehozotthoz hasonló tartalmú nemzeti oltalmi rendszert működtessenek, és ennek eredményeként valamely földrajzi árujelző - közösségi oltalom híján - nemzeti oltalomban részesülhessen. Ezzel összhangban a közösségi átmeneti rendelet 1. cikke határidőt szabott a közösségi alaprendelet hatálya alá tartozó földrajzi árujelzők nemzeti oltalmának az új tagállamokban való fenntartására. Az ilyen földrajzi árujelzőknek a 2004. április 30-án fennálló nemzeti oltalmát az új tagállamok 2004. október 31-ig, illetve addig tarthatják fenn, ameddig a Bizottság a közösségi oltalom kérdésében a közösségi alaprendelet 6. cikkével összhangban a határozatot meg nem hozza, feltéve, hogy az adott földrajzi árujelzővel kapcsolatban a közösségi rendelet szerinti bejelentést 2004. október 31 -ig az érintett tagállam illetékes hatósága továbbítja a Bizottsághoz.

A szóban forgó közösségi jogszabályokhoz való igazodást is célozta a Vt.-nek az egyes ipaijogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvénnyel (a Vtn.-nel) végrehajtott módosítása, valamint a Vt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendelet, azaz a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.), amely hatályon kívül helyezte az azonos tárgykörben és felhatalmazás alapján kiadott 87/1998. (V. 6.) Korm. rendeletet (az Rvr.-t). Mind a módosított Vt., mind a Vr. külön fejezetben szabályozza a közösségi alaprendelet magyarországi alkalmazásával összefüggő kérdéseket (1. a Vt. XVII/A. fejezetét és a Vr. II. fejezetét).

A tagállami hatáskörbe tartozó kérdésekben irányadó átmeneti szabályokat pedig a Vtn. 107. §-a állapítja meg. E §

(1) bekezdése szerint a Vt.-nek a Vtn. I. fejezetével módosított rendelkezéseit (ide tartoznak a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szabályok is) csak a Vtn. hatálybalépését - vagyis, ez esetben: 2004. május 1-jét (1. a Vtn. 106. §-át)-~ követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. E főszabály alól a Vtn. 107. §-ának (2)—(4) bekezdései tesznek kivételeket; így pl. a (2) bekezdés szerint a 2004. május l-jét megelőző bejelentési nappal lajstromozott földrajzi árujelző törlésének és az oltalom megszűnése megállapításának feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók (vagyis az ilyen törlési és megszűnésmegállapítási eljárásokban még akkor is a korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az eljárás 2004. május 1-jét követően indult meg).

3.2. Az az eljárási rend, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás folytán előálló átmeneti kérdések megoldására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)

kezdetben kialakított és az MSZH számára javasolt, az előző pontban ismertetett jogszabályi rendelkezésekkel - az MSZH álláspontja szerint - nem volt összeegyeztethető.

Az FVM eredeti álláspontja az volt, hogy a 2004. május 1 -jén folyamatban lévő ügyekben „a kérelmezők eddigi beadványait ellenkező jelzés hiányában, az ügyfeleket tájékoztatva az új rendszer szerinti eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek” kell tekinteni. Az FVM ezen kívül azt is igényelte volna, hogy az MSZH a tárca e jogi álláspontját követve járjon el azokkal a nemzeti földrajzi árujelző-oltalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeket 2004. május

1-jét megelőzően nyújtottak be, és elbírálásuk még folyamatban van.

Az FVM-nek az előzőekben röviden összefoglalt jogi álláspontját az MSZH a következő főbb okok miatt nem tartotta elfogadhatónak.

a) A közösségi alaprendelet szerinti, vagyis a földrajzi árujelző közösségi oltalmának megszerzésére irányuló bejelentést - a tagállamokból származó bejelentésekre irányadó általános rendben - nem lehetetett azt megelőzően benyújtani, illetve a magyar hatóságok előtti eljárásban ilyenként elbírálni, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagállamává vált volna. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság hatóságai nem fogadhattak és nem bírálhattak el 2004. május 1-jét megelőzően benyújtott olyan bejelentést, amelyet a közösségi alaprendelet 5. cikke szerint csak valamelyik tagállam hatóságához lehetett címezni. Ilyesmire a közösségi átmeneti rendelet sem ad módot. (A csatlakozást megelőzően legfeljebb az ún. harmadik országokból származó termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó speciális szabályok - a rendelet 12- 12d. cikkei - alapján lehetett volna magyarországi árujelzőre közösségi oltalmat igényelni, de erre ténylegesen nem került sor, és nyilvánvalóan az FVM által javasolt „átmeneti megoldás” sem e speciális rendelkezések alkalmazására épült volna).

Mivel a közösségi alaprendeletnek a tagállamokra irányadó szabályai szerinti bejelentést csak valamely tagállamban lehet előterjeszteni (egész pontosan abban a tagállamban, ahol az érintett földrajzi terület található), a közösségi jogba ütközne, ha a Magyar Köztársaság csatlakozását megelőzően benyújtott bejelentéseket a magyar hatóságok a csatlakozást követően úgy kezelnék és bírálnák el, mintha azok a közösségi rendelet szerinti bejelentések, vagyis tagállami bejelentések volnának.

Emellett a közösségi alaprendeletnek a csatlakozást megelőzően benyújtott bejelentésekre való alkalmazása alkotmányossági aggályokat is felvethetne, figyelemmel a 30/1998. (VI. 25.) AB-határozatban foglaltakra. Mint ismeretes, ez az alkotmánybírósági határozat alkotmányos követelményként állította, hogy - az Európai Unióhoz való csatlakozásig - a magyar jogalkalmazó hatóságok közösségi jogi kritériumokat közvetlenül nem alkalmazhatnak. Ebből következően a közösségi jog szabályainak közvetlen alkalmazására nem volt alkotmányos lehetőség Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően. Ez az alkotmányossági követelmény érvényesül akkor is, ha a csatlakozást követően kell a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályok alkalmazásával