Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 33 táncfilm befejezésével kapcsolatos álláspontját a bíróság második kérdésére adott válaszában kifejtette. 2. Van-e tartalmi összefüggés Bartók Béla zenéje és Lengyel Menyhért szövegkönyve között? Az eljáró tanács válasza Természetesen van. 3. A filmen látható történet egyes kulcselemeinek vonatkozásában megváltoztathatják-e a zene eszmei mondanivalóját (jelentését, üzenetét) azok a változások, amelyeket az alperes az eredeti librettón belül végrehajtott (az eredeti librettóból elhagyott és időrendileg ugyanazon a helyen mást vagy másképp hozzátett)? (Gondolunk itt például a filmben többször és többekkel előforduló szeretkezési jelenetekre, ami az eredeti műben csak egyszer fordul elő, akkor is csak a Mandarinnal.) Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács először is rögzíteni kívánja, hogy a zenének kifejező eszközei, hangulati hatásai vannak, és nem eszmei mondanivalója. A Szerzői Jogi Szakértő Testületnek egyébként sem lehet feladata eszmei mondanivalók vizsgálata, amely ideológiai kérdések boncolgatásához vezethetne. A felperesi kérdés a zene Jelentése”, „üzenete” tekintetében is értelmezhetetlen. Amennyiben ez a zene kifejezőeszközeire, hangulati hatásaira utal, akkor az eljáró tanácsnak az az álláspontja, hogy azok a táncfilmben érintetlenek maradtak. Például - amint a fentiekben is kifejtésre került - a Mandarin halála és a Lány kilépése a rabságból a fénybe (a szabadság jelképe) nem mond ellent Bartók elhaló zenéjének, amely egyfajta megtisztulást, megnyugvást érzékeltet. Az eredeti librettóhoz képest többszöri és többekkel előforduló szeretkezési jelenetek kapcsán az eljáró tanácsnak az az álláspontja, hogy a Mandarin és a Lány első szeretkezésijelenete - amely Lengyel Menyhért librettója és Bartók Béla rendezői utasítása szerint az ún. üldözési jelenet- nem mond ellent Bartók zenéjének. Bartók izgatott, zaklatott üldözési zenéje a felfokozott vágy kifejezése. Itt azonban a szeretkezés nem jut el a beteljesülésig. Ezzel híven követi Bartók szándékait. 4. Az eredeti librettó és a zene összefüggésében jelent-e a zene vonatkozásában tartalmi változást a librettóba alapvetően új jelenetek beiktatása (különösen a film első jelenetei - a Lány elrablása -, illetőleg a zárójelenetek- a Lány kilép a fénybe stb.) és ezekhez Bartók zenéjének hozzárendelése? Az eljáró tanács válasza A film elején és végén - Lengyel Menyhért librettójához képest - látható kiegészítések nem jelentenek a zene vonatkozásában tartalmi változtatást. 5. A végrehajtott változtatások jelentik-e a mü eredeti mondanivalójának megváltoztatását (különös tekintettel az utolsó jelenetek beiktatására)? Az eljáró tanács válasza A mű filmes megvalósítása alapvetően nem eredményezte a cselekménysor, a szereplők jelleme, a szereplők egymáshoz való viszonya, a konfliktusok és azok megoldásának lényeges megváltoztatását. Az eredeti mondanivalót nem lehet oly mértékben leszűkíteni, ahogy felperes kívánja. A mü témája, helyszíne, cselekménye, jellemei, konfliktusai eleve feltételezik azok közönséghez közvetítésének, értelmezésének koronként változó módját. A perbeli mű arra predesztinált, hogy ne statikusan, hanem minden korban változóan kerüljön színpadi, filmes vagy egyéb megvalósításra, felhasználásra. A perbeli film alkotói által végrehajtott változtatások az eredeti mű egészének mondanivalóját nem változtatták meg, azt tiszteletben tartották 6. Az elkészült film mennyire vette figyelembe Bartók színpadi utasitásait? Az eljáró tanács válasza A kérdés azért nem helytálló, mert nincs tekintettel arra, hogy a film művészi eszközeit tekintve is a színpaditól alapvetően eltérő műfaj. A mű képi megfogalmazásai, a közeli képek stb. eleve kiváltják azokat, a partitúrában meglevő rendezői utasításokat, amelyek egy filmes átdolgozás esetében nem is alkalmazhatók. Mindazonáltal a filmalkotók Bartók színpadi utasításainak főbb, lényeges vonásait figyelembe vették, de nem szolgai módon. Ettől azonban nem sérült a mű egésze. 7. Az elkészült film - mind a zene és az eredeti librettó összefüggései, mind a librettó tekintetében - az eredeti történet megfilmesítésének minősül-e, vagy eléri (az eltérő műfaji sajátosságokon túl) az átdolgozás szintjét? Az eljáró tanács válasza A zenében változtatás nem történt, hiszen az eredeti mű felvétele szól a filmben. A librettót érintő változtatások a filmes megvalósítás eredményei, amelyek — az eltérő műfaji sajátosságokon túl - a zene és az eredeti librettó összefüggései tekintetében sem érik el az eredeti Bartók zenemű átdolgozásának szintjét. 8. Összességében a végrehajtott változtatások levezethetők-e Bartók zenéjéből, illetőleg az eredeti librettóhoz rendelt zenei tartalom sérelme nélkül a változtatásokhoz Bartók zenéje hozzárendelhető-e? Az eljáró tanács válasza A bíróság 2., illetve a felperes 3. és 4. kérdéseire adott válaszok erre a kérdésre is megadják a választ: a végrehajtott változtatások levezethetők Bartók zenéjéből, illetőleg a
