Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hámoriné Gál Éva: A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága
Hámorinc Gál Éva sem világos, hogyan kell megítélni a szoftverek szabadalmazhatóságát. Ez rossz hatással van a belső piacra (a magyarra és az európaira egyaránt), valamint az innovációra, ezért szükség van egy állásfoglalásra, amely egyértelművé teszi a feltételeket. Az Európai Unió törvényhozó szervei felismerték, hogy világossá és egyértelművé kell tenni a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának feltételeit. Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki a számítógépet tartalmazó találmányok szabadalmi védelméről szóló direktíva szövegére, amelynek első, a Bizottság által jóváhagyott változata 2002. február 20-án került nyilvánosságra. A javaslatot felterjesztették az Európai Parlament és az Európa Tanács elé, amelyek az előírt bonyolult együttdöntési eljárás lefolytatásával vitatják meg a direktíva javasolt szövegét. Az Európai Parlament 2003. szeptember 24-i ülésén módosításokkal egészítette ki a javasolt szöveget, amely módosított szövegről az Európai Uniói versenyügyekkel foglalkozó Tanácsa 2004. május 17-18-i összejövetelén minősített többséggel politikai megállapodást kötött. A megállapodásról május 19-én kiadott nyilatkozat nem tartalmaz ellentmondást a parlament által elfogadott változathoz képest, de a megállapodás alapján a szöveget át fogják dolgozni (nyilván egész kis változtatásokkal). A politikai megállapodás szerint újraírt szöveget újra az Európai Parlament elé fogják terjeszteni jóváhagyásra. Az Európai Parlament csak a parlamenti választások és az új Parlament felállása után fogja újra megvitatni a javasolt szöveget. Az esetleges újabb módosítás után az anyag visszakerülne a Tanács elé, majd-ha szükséges - az Európai Parlament és a Tanács képviselőiből alakuló munkacsoport fog kidolgozni egy olyan változatot, amely mindkét intézmény számára elfogadható. A direktíva elfogadása és az Európai Unió hivatalos közlönyében való megjelenése után 20 nappal fog törvényerőre emelkedni. A törvényerőre emelkedést követő két év alatt a tagországoknak meg kell hozniuk a szükséges törvénymódosításokat, szabályokat és adminisztratív rendelkezéseket, amelyek a direktíva végrehajtásához szükségesek. A számítógépes szabadalmakra vonatkozó irányelv előírásai a magyar szabadalomengedélyezési eljárásra nézve is kötelezőek lesznek. A direktíva tervezetének nyilvánosságra jutása nagy hatással volt a szoftveres társadalomra, a közvéleményre, és viharos reakciót váltott ki az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon is, már az Unióhoz való csatlakozásunkat megelőzően. A javaslat több nemzetközi és hazai számítástechnikai szervezet felháborodását váltotta ki, mert állításuk szerint számos olyan programkomponensért vagy akár közismert algoritmusért kellene ezután fizetni, amelyeket a szoftverek készítői eddig széles körben, ingyen használtak fel saját termékük megírásakor. Véleményük szerint a kis- és középvállalkozások nem lesznek képesek szoftvereik szabadalmi védelmének finanszírozására, és ezért, mivel a nagy cégek levédetik programjaikat, a kisebb vállalkozások képtelenek lesznek szoftvert fejleszteni úgy, hogy szabadalomsértést ne követnének el. Ha a szoftverek minden megkötés nélkül szabadalmazhatóak lennének, mint az Amerikai Egyesült Államokban, akkor a nagyvállalatok uralnák a számítógépes alkalmazások piacát és a kisebb cégek teljesen ellehetetlenülnének. A szoftverekre engedélyezett szabadalmak ellen az interneten tiltakozó szavazatokat gyűjtő fómmok indultak, valamint Európa több nagyvárosában demonstrációkat szerveztek. Több hazai számítástechnikai szervezet, alapítvány és vállalat képviselői Brüsszelben tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. A tiltakozás nemcsak szűk körben, a műszaki szakirodalomban és a szoftveres fórumokon került kifejezésre, hanem még a magyar napilapokban is felháborodott cikkek jelentek meg a témában. A Népszabadság 2003. május 7-én megjelent „Számítástechnikai szervezetek tiltakoznak Brüsszelben” című cikke szerint „az Európai Unió egy olyan törvényjavaslatról fog dönteni, amely szoftverek és szoftverelemek szabadalmaztatását tenné lehetővé, ez magyar és nemzetközi számítástechnikai szervezetek szerint olyan árdráguláshoz vezethet, ami a kis- és középvállalkozókat lehetetleníti el.” A cikk szerint a Linux Felhasználók Magyarországi Egyesületének tagja, Szervác Attila „a delegáció álláspontját tolmácsolva elmondta: ha a törvényt elfogadják, akkor olyan általános dolgokat is levédethetne bárki, mint a folyamatkijelző, amit például szinte minden program telepítésekor lát az ember a képernyőn.” Ugyanakkor a szerkesztőség egyik programozója szerint, aki érthetetlennek tartja a felháborodást, „nincs kivetnivaló abban, hogy a szerzők levédethetik szellemi termékeiket, amelyek használatáért másoknak fizetniük kell. Elképzelhetetlennek tartja továbbá, hogy már létező, általános fogalmakat visszamenőlegesen be lehessen jegyeztetni, mint amilyen a folyamatkijelző. A Magyar Nemzetben 2003. október 14-én jelent meg a „Kit tenne szabaddá a szoftverszabadalom?” című cikk, amely szerint az „európai direktívatervezet megjelenése a szakmai körök óriási felháborodását hozta. Sokan a magyar szoftverfejlesztés megszűnéséről beszéltek, s a szabad felhasználású programok történetének végét emlegették... Az egyszerű számítógép-használó azonban nem igazán érti, hogy mi az oka a heves tiltakozásnak. Miért baj, ha a számítógépes programokat, más szellemi termékekhez hasonlóan, szabadalmi oltalom védi?” Egy másik jegyzet (Dévényi István: Egy rossz ötlet Európából, 2003. október 11.) szerint „az európai szoftverszabadalom ötlete... mindennek nevezhető, csak hasznosnak nem...”. Van-e alapjuk a felháborodott véleményeknek, vagy mégis „hasznosnak nevezhető” a direktíva? A kérdés eldöntéséhez meg kell ismerkednünk az irányelvtervezet 2004. május végén érvényes szövegével. Az Európai Parlament és a Tanács direktívája a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmáról* A direktíva létrehozásának szükségességét és alapvető céljait az alábbi megállapítások ismertetik. (1) A belső piac megvalósítása érdekében innováció- és befektetésbarát környezet létrehozásával kell megakadályozni a forgalom bárminemű korlátozását, a verseny zavarását. Ebben az összefüggésben a talál* Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the patentability of computer implemented inventions. http://register.consilium.eu.int/pdf/en/04/st09/st09713.en04.pdf