Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Tanulmányok. Farkas Szabolcs, Touréné Ágoston Erika: Az őssejtkutatás helyzete napjainkban és az őssejtek szabadalmazhatóságának kérdései

Az össejtkutatás helyzete napjainkban és az őssejtek szabadalmazhatóságának kérdései 5 idősebb magzatot ilyen célokra használjanak. E különös migrációra, illetve egy esetleges tilalom még súlyosabb várható hatásaira kilenc neves tudós levélben figyelmeztet­te a canberrai kormányt. Indiában szintén folynak őssejtes kísérletek, Újdelhi nem is fontolgatja ezek leállítását, de azt igen, hogy betiltsa a magzati részek kivitelét az országból. A kutatók migrációja mellett a másik megoldás az alter­natív őssejtekkel való kísérletezés. A felnőttek csontvelő őssejtjei mellett- állítja néhány tudós - használható lesz ős­sejtes gyógyszerek készítésére a petesejt, az újszülöttek köldökzsinórja vagy a méhlepény is. Őssejtek tehát embri­óból, magzatból és - ha a kísérletek reprodukálhatónak bi­zonyulnak - kifejlett egyedből egyaránt nyerhetők. Össze­hasonlításukról, egymáshoz viszonyított használati érté­kükről az USA Tudományos Akadémiájának 2001 szep­temberében megjelent kiadványa tájékoztat. Amíg azonban nincs mód összehasonlítani laboratóriumban, különböző kísérleti körülmények között a különböző eredetű őssejte­ket, az sem eldönthető, hogy melyik eredetűvel gyógyítható legeredményesebben egy adott betegség. Addig pedig pluripotens embrionális sejtekkel lehet módszeresen foly­tatni a munkát az emberi betegségeket érintő terápiás hatá­saik vizsgálata érdekében. Minthogy a pluripotens őssejtek korlátlanul szaporodnak, elvben az egész világ kutatási igé­nye kielégíthető az ezidáig kifejlesztett 64 humán embrio­nális sejtvonalból. Ebből kiindulva javasolta az USA elnö­ke, hogy a szövetségi vagy állami intézetek ezeket használ­hatják, de 2001 augusztusától kezdve maguk ne nyerjenek ki őssejteket. Ezt a kutatók elfogadhatatlan megszorításnak tartják. Néhány országban, ahol tilos a „fölös számú” (például mesterséges megtermékenyítés során visszamaradt) embri­ók kutatásra való felhasználása, engedélyezik az „adomá­nyozott” petesejtek ugyanilyen célú megtermékenyítését. Ez a rendelkezés alapvetően szemben áll azzal az általáno­sabb felfogással, hogy nem szükséges és nem is kívánatos a sejtkutatáshoz embriókat létrehozni, amennyiben a megter­­mékenyítési programból kimaradt, mélyhűtve tárolt és e célra felajánlhatok száma és minősége megfelelő. A jogi szabályozásnak feltehetően úgy kell meghatároz­nia az embriókutatás célját is mint súlyos, egyébként kezel­hetetlen betegségek gyógyítására irányuló tudományos és kísérleti tevékenységet, a szabályozó hatóság engedélyezé­si kritériumai alapján. Jelenleg Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozzák az embriókutatással kapcsolatos kérdéseket. A törvény 180-182. §-ai vonatkoz­nak az embriókkal végezhető kutatások feltételeire. Ennek megfelelően embriókkal, illetve ivarsejtekkel a 186. § sze­rinti Humán Reprodukciós Bizottság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és egyidejűleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelően, a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végez­hető kutatás. Az embriót, ivarsejtet kizárólag meghatáro­zott kutatási célok érdekében lehet felhasználni. Fontos ki­tétel a 180. § (3) bekezdése, amely előírja, hogy embrió ku­tatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reproduk­ciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni. Ugyanakkor a kutatáshoz felhasznált embriót nem lehet az emberi szervezetbe visszaültetni, illetve a kutatás során fel­használt embrió - a kutatás tartamát figyelembe véve — leg­feljebb 14 napig tartható életképes állapotban. A 183. § (3) bekezdése kimondja, hogy az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbete­gedésének, az embrió károsodásának megállapítása érde­kében lehet. Ebből az következik, hogy Magyarországon kutatásra csak a reprodukciós eljárások során létrejött emb­rió használható fel, és az embrióból csak diagnosztikai cél­ból lehet sejtet kinyerni. Az őssejtekkel végzett kutatások helyzetének bemutatá­sa után tekintsük át a kutatások eredményeinek hasznosulá­sát, milyen iparjogvédelmi háttér segíti, vagy éppen gátolja azt. Az embriókkal végezhető kutatások jogi szabályozásá­hoz hasonlóan az őssejtek szabadalmazhatóságát illetően a szabadalmi jogi szabályozásokban és joggyakorlatokban is nagy eltérések mutatkoznak. Szabadalmazási szempontból - például az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatalának gyakorlata és az irányelvben lefektetett szabályok alapján - kimondható, hogy az őssejtek humán embriókból történő kinyerésére szolgáló eljárások nem szabadalmazhatok, mi­vel az ilyen találmányok kereskedelmi hasznosítása köz­rendbe vagy közerkölcsbe ütközik. Nem szabadalmazhatok továbbá a totipotens őssejtek, mivel belőlük a teljes emberi test létrehozható. Szabadalmazható találmány tárgya lehet azonban a pluripotens őssejt, amely a totipotens őssejt továb­bi differenciálódásának tekinthető, és amely nem rendelke­zik azon képességekkel, hogy a teljes emberi test kifejlőd­hessen belőle. Felmerül viszont a kérdés, hogy amennyiben az igénypontból, illetve a leírásból nem derül ki milyen ős­sejtről van is szó, hogyan lehet kizárni a totipotens őssejtek szabadalmazhatóságát. Ezt a transzgenikus állatoknál beve­zetett, az ember szabadalmazhatóságának kizárására irányu­ló „nem humán” szóösszetételhez hasonlóan a „nem to­tipotens őssejt” kifejezéssel lehetne feloldani. További kér­dés a humán embrionális őssejtek szabadalmazhatósága. Az Egyesült Királyságban a humán embrionális pluripotens ős­sejtek szabadalmazhatok, míg az Európai Szabadalmi Hiva­tal és több nemzeti hivatal nem engedélyezi az ilyen jellegű szabadalmakat. A humán embrionális őssejtek előállításához a humán embriók felhasználásán keresztül vezet az út, ame­lyet azonban az irányelv kizár a szabadalmazható találmá­nyok köréből, így közvetett módon a humán embrionális ős­sejtek sem szabadalmazhatok. A vita tovább folytatódik, ennek újabb állomása az EK etikai bizottságának 2002. május 7-ei, 16-os számú, őssej­tek szabadalmazhatóságára vonatkozó álláspontja, amelyet a következő pontokban lehet összefoglalni. 1. A módosítatlan izolált őssejtek termékként nem felel­nek meg a szabadalmazhatósági feltételeknek, különösen az ipari alkalmazhatóságot illetően. 2. Amennyiben módosítatlan őssejtvonalakat fejleszte­nek ki, akkor azok aligha tekinthetők szabadalmazható ter­mékeknek. Az ilyen módosítatlan őssejtvonalakat valójá­ban nem specifikus alkalmazásokra használják, hanem nagyszámú ismeretlen alkalmazásuk létezhet, így az ilyen módosítatlan őssejtvonalak túl tág oltalmi kört eredmé­nyezhetnek. 3. Következésképpen csak az olyan őssejtvonalak elégí­tik ki a szabadalmazhatóság feltételeit, amelyeket in vitro

Next

/
Thumbnails
Contents