Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 85 szabadalom érvényességével kapcsolatos döntést és ezál­tal a felek megegyezését. Mostanáig csak a szabadalmi törvény 72. szakasza alapján indított megvonási eljárás tette lehetővé a hivatal és a bíróságok előtt érvényességgel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, jogilag kötelező dön­tés meghozatalát. Ezért az engedélyezés utáni újbóli vizs­gálati eljárást mint „az érvényesség nem kötelező megál­lapítását” vagy egy „korai semleges érvényességértéke­lést” írják le. Az eredmény a szabadalmi hivatal vélemé­nye lesz. Az eljárással azt kívánják elérni, hogy gyors és könnyen érvényesíthető eszköz álljon rendelkezésre az ér­vényesség korai megállapításához, amely bármely fél (így a szabadalmas és nem érdekelt felek) kérésére elérhető. Az eljárás nyilvános lesz, és az ilyen kérelem benyújtását a szabadalmi lajstromba is bejegyzik. Minthogy jogilag nem lesz kötelező érvényű, az érvényesség megállapításá­ra vonatkozó eljárás nem gátolja vagy késlelteti egy sza­badalommal kapcsolatos megvonási vagy bitorlási eljárás megindítását. A vonatkozó kérelmet új érvre kell alapoz­ni, amire kézenfekvő példa lehet egy olyan eset, amikor új anterioritást találnak, amely megalapozza az újdonság vagy a feltalálói tevékenység hiányát, és amelyet az enge­délyezés előtti eljárásban nem vettek figyelembe. Olyan, hasonló eljárási módot is javasolnak, amely lehető­vé tenné a szabadalmi hivatal számára bitorlással kapcsola­tos nem kötelező vélemény adását arról, hogy egy bizonyos cselekvés vagy eljárás szabadalombitorlást jelent-e. Ilyen kérelmet bárki - tehát a szabadalmas is - benyújthat; a kérelmezőnek nem kell érdekeltséget bizonyítania. A kére­lemben ismertetni kell a kérdéses szabadalom megfelelő részleteit, valamint a bitorlással gyanúsított tárgyat, cselek­ményt vagy eljárást. A hivatalnak jogában áll a kérelem el­utasítása. Arra is lehetőség lenne, hogy a hivatal kérelemre mind az érvényességre, mind a bitorlásra vonatkozó véle­ményt adjon. Miként az érvényesség megállapítására vonatkozó eljá­rásban, úgy véleményének kiadása előtt a hivatal itt is fi­gyelembe veheti mindkét félnek az érveit. A hivatal a fele­ket meghívhatja szóbeli tárgyalásra. A bitorlás megállapí­tására vonatkozó eljárás eredménye a köz számára hozzá­férhető. A hatályos angol szabadalmi törvény 70. szakasza sze­rint egy olyan szabadalmas, aki nem elsődleges bitorlás (primary infringement) esetében küld olyan levelet, amely­ben bitorlási per megindításával fenyeget meg egy harma­dik felet, a fenyegetés miatt okozott kár megtérítésére köte­lezhető. (Elsődleges bitorlásnak számít egy szabadalmazott termék gyártása vagy bevitele, vagy egy szabadalmazott el­járás használata.) Ez érvényes abban az esetben is, ha má­sodlagos bitorlási cselekedetek (szabadalmazott termékek eladása stb.) miatt fenyegetett személy elsődleges bitorlási cselekedeteket is elkövet. A törvénytervezet szerint abban az esetben, ha a fenyegetett személy elsődleges és másodla­gos bitorlást is elkövet, nem léphet fel a szabadalmas ellen. A szabadalmak tulajdonlásával és megvonásával kap­csolatos rendelkezéseket is meg kívánják változtatni. A ter­vezet szerint a szabadalmas saját szabadalmának a megvo­nását is kérheti. A bevezetni kívánt változtatások azt az egyértelmű szán­dékot tükrözik, hogy egyszerűsítsék és olcsóbbá tegyék a szabadalmi vitákat és a szabadalmi jogok érvényesítését. 20. Namíbia Namíbia 2003. december 29-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az egyezmény Namíbiára nézve 2004. március 29-én vált hatályossá. 21. Norvégia A 2004 januárjában módosított szabadalmi törvény szerint Norvégiában a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszá­nak megindítási határidejét 2004. február 1-jétől kezdve az elsőbbség napjától számított 31 hónapra hosszabbították meg. Ez az új határidő egyaránt vonatkozik az I. fejezet sze­rinti 20 hónapra és a II. fejezet szerinti 30 hónapra, vagyis nem kell a nemzetközi elővizsgálat iránt külön kérelmet be­nyújtani. Egyúttal az Európai Biotechnológiai Irányelvet is tör­vénybe iktatták. 22. Olaszország A firenzei Tartományi Bíróság a közelmúltban olyan dön­tést hozott, amely teljes mértékben figyelembe veszi az Eu­rópai Unió ipari mintákra vonatkozó irányelve olaszországi elfogadásának következményeit. A döntés megerősítette, hogy a háromdimenziós ipari minták alkalmasak mintaolta­lomra, és ha felmutatnak művészi és kreatív értékeket, szer­zői jogi oltalomban is részesülhetnek. 23. Svájc ADeutsche Telekom AGv. Télésonique SA ügyben a Legfel­sőbb Bíróság elrendelte a „tonline.ch” doménnév átadását a T-ONLINE védjegy tulajdonosának. A bíróság ítélete meg­állapítja, hogy a világhálón használt lajstromozott védje­gyeknek ugyanolyan fokú oltalmat kell kapniuk, mint a ke­reskedelemben használt jóhírű védjegyeknek, vagyis oltalmat nyújtanak bármilyen (nem csak teljesen hasonló vagy azonos) árukon és szolgáltatások kapcsán való használat ellen. 24. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal bejelentette, hogy 2004. február 14-től kezdve kész fogadni és feldolgozni elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseket. Ez annyit jelent, hogy ettől az időponttól kezdve a PCT tagálla­maiból bárki benyújthat elektronikus úton nemzetközi be­jelentést a Nemzetközi Irodánál, és ennek alapján részesül­het az elektronikus bejelentés díjkedvezményében.

Next

/
Thumbnails
Contents