Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 75 Eközben számos közép- és oldalági piac képződik. A piaci szereplők viselkedésének elemzése nélkül tehát aligha becsülhető meg a szellemi tulajdon szerepe az adott viszonyok között. Felmerül a lehetőség, hogy az alternatív, nem kizárólagos szabályozási módok hatékonyabban alkalmazhatók, mint a klasszikus szellemi tulajdón-védelmi rendszerek. Ilyenek lehetnek: díjkivetésen alapuló rendszerek, átalánydíjazási szisztémák, különböző törvényesen előírt/kötelező licenciarendszerek, amelyek egyedi vagy kollektív megállapodásokon alapulnak, a Linux modell (azaz, használati engedély cserébe a fejlesztések kötelező átadásáért). Bizonyos esetekben gazdasági oldalról kérdőjeleződik meg a szellemitulaj dón-védelem funkcionalitása: a jelenlegi, szabadalmakon keresztül vezető út hatástalanná és a nemzetgazdaságok számára hátrányossá válhat, ha egy új orvosság kifejlesztésének költsége meghalad egy bizonyos szintet. A piac kulcsszereplőinek viselkedése alapvetően befolyásolja a piac szerkezetét. Ez nyilvánvaló például a védjegyek területén, ahol a puszta eredetjelző funkció átalakult üzleti tőkévé, amelyet saját kereskedelmi értéke miatt védenek. Itt inkább a jogtulajdonosok gyakorlata irányította a folyamatot, míg a jog csak követte a fejleményeket. Ilyen esetet illusztrál az Európai Bíróság egyik döntése, amely egy futballklub lógójára vonatkozott. A szurkolók hagyományosan sálakon és egyéb ruhadarabokon viselték a klub lógóját, az erőteljes fejlődés következtében azonban a futball nagy üzletté vált, így a lógók szabad használata erős kereskedelmi érdekekbe ütközött. Az Európai Bíróság döntése nem hagyott szabad mozgásteret a nemzeti bíróságok számára annak eldöntésében, hogy védjegybitorlásról van szó. A közönség nagy része azonban még mindig úgy gondolja, hogy egy futballklub lógójának viseléséhez elegendő az adott klub engedélye. Kérdés, hogy ilyen esetben a törvényi szabályozásnak követnie kell-e a piaci helyzetet, vagy saját irányító szerepéhez kell ragaszkodnia. A szerződésjogi kérdések szintén nagy fontosságúak, különösen az információs jog területén. Az interneten elérhető vagy egyéb elektronikus hordozón tárolt tartalmak hozzáférési lehetőségeit a szolgáltató és a felhasználó közötti közvetlen vagy közvetett megállapodások határozzák meg, ezek azonban a szerzői jogi szabályozáson alapulnak. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy hosszú távon a szerződési jog feleslegessé teszi a szerzői jogot, a szerzői jogi szabályozás jelentősége a gyakorlatban csökkenni fog - a kötelező cikkelyek kivételével. A jogtulajdonosoknak technikai eszközök is rendelkezésükre állnak a jogtalan használat megakadályozására. Kérdés azonban, hogy a technikai eszközökkel is erősített szerződési gyakorlat milyen mértékig hathat a jogi előírások leépítésének irányába úgy, hogy a jogbiztonság megmaradjon. A jogok végrehajtása és a hatékony szankcionálás alapvető igény, hiszen az a jog, ami csak könyvekben létezik, szinte semmit nem ér. Egész országok válhatnak érintetté, amelyek nem mutatnak túl sok hajlandóságot ilyen intézkedések megtétele, illetve ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése iránt. A túl szigorú végrehajtás erős ellenállásba ütközhet olyan általános viselkedésmódok esetében is, amelyek bár széles körben elterjedtek, mégis jogsértőnek minősülnek. Ilyen például zenei fájlok elhelyezése az interneten, illetve letöltése onnan. Ehhez a felhasználók többsége jogosultságot érez akkor is, ha tudja, hogy cselekménye jogilag kétséges, hiszen az ifjúság kultúrájához régóta hozzátartozik zenei felvételek házilagos másolása és cseréje. A törvény végrehajtásának hanyagsága azonban alááshatja a fennálló jogszabályok iránti tiszteletet és bizalmat. Etikai kérdések több oldalról is felmerülhetnek a szellemitulajdon-jog esetében, például az oltalom túl bő vagy túl szűk volta esetén. Az etikai kérdések a szellemi tulaj dón védelmének fundamentális problémáját tükrözik: hogyan lehet egyensúlyt teremteni az oltalmi érdekek és az általános cselekvési szabadság között. A szellemi tulajdon védelme és az ellentétes érdekek között nemcsak gazdasági, hanem etikai szempontból is nézeteltérések merülnek fel. A géntechnológia már magát a teremtés titkát, illetve az emberi jelenség lényegét érinti oly módon, amelyet már nem lehet tisztán gazdasági vagy technikai alapon megválaszolni, ugyanakkor ezek a kutatások ígéretesek lehetnek halálos vagy nagy szenvedéssel járó betegségek kezelésében. A szellemitulajdon-védelem eszközei mindenütt jelenlévőként mutatkoznak, a széles köz számára is inkább kizáró jellegük érzékelhető, nem pedig pozitív hatásaik. A negatív attitűd még inkább hangsúlyos, amikor szellemitulajdon-védelmi eszközöket alkalmaznak az ipari és kevésbé fejlett országok kereskedelmi kapcsolataiban. A szellemi tulajdon védelme ekkor gyakran a globális igazságtalanság integráns részeként jelenik meg, például amikor a szabadalmasok nem adnak engedélyt HIV-vírus elleni drogok exportjára. A szellemi tulajdon védelme konfliktusba kerülhet az alapvető emberi jogokkal, például az információhoz való jog vagy a szólásszabadság vonatkozásában is: a védjegyjogot néha azzal vádolják, hogy akadályozza a kritika és paródiák terjesztését, és a szerzőijog-védelem, illetve az adatbázisok védelme szintén befagyasztani látszik az ismeretek terjedését. Az internetes kommunikáció terén, ahol a résztvevők lelkesedéssel fogadták a szabadságot, sokkszerű hatással volt a szellemi tulajdon védelmének kemény színrelépése. A doménnevek körüli konfliktus is jelzi, hogy az internetes kommunikáció szabadsága jelentős megszorításokat szenvedett el. Horizontális jogi kérdések A legvitatottabb kérdés jelenleg a szellemitulajdon-jogok és a versenyjog kapcsolata. Míg az egyik oldal megengedne bizonyos versenykorlátozó klauzulákat, amelyek szerződéses keretben jelennek meg, egy másik oldal amiatt aggódik, hogy a szellemitulajdon-jogok következtében kialakuló domináns helyzet szerződés hiányában visszaélésre ad alkalmat. Egy fennálló szellemitulajdon-jog mentesíthetne tehát az alól, hogy versenyjogilag visszaélést állapítsanak meg. Az Európai Bíróság és például a Frankfurti Kerületi Bíróság döntései azonban ellentétes tendencia képviseletét mutatják. Hasznos megközelítés lenne általános szinten vizsgálni az Európai Bíróság lehetőségeit abban, hogy felülbírálhassa a nemzeti törvénykezést és bíróságokat az EU szerződésében lefektetett elvek alapján, amelyek éppúgy magukban foglalnák a versenyjogi szabályokat és olyan
