Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára Az alábbiakban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) PCT/R/1/2 jelű anyaga, a PCT Newsletter 2001. júniusi, augusztusi, októberi és novemberi, 2002. októberi, valamint 2003. októberi, novemberi és decemberi száma, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Nemzetközi Akadémiája által 2003. november 3-án és 4-én tartott nemzetközi fórumon elhangzott előadások alapján foglaljuk össze a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) rendszerében az elmúlt három évben már bekövetkezett, valamint a 2004. január 1-jén hatályba lépett változásokat. Minthogy a Magyarországon benyújtott PCT-bejelentések nemzetközi újdonságvizsgálatát és elővizsgálatát általában az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) végzi, kitérünk az ESZH ilyen téren folytatott gyakorlatának a változásaira is. A WIPO a PCT korszerűsítésére 2000-ben reformbizottságot hozott létre elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által a WIPO-nak benyújtott javaslat alapján, amelyet az összes PCT-tagállamnak megküldték a 2000. szeptember 25-től október 3-ig tartott közgyűlés előtt. Az amerikai javaslat két részből állt. Az első rész a PCT-eljárás egyszerűsítésére tett ajánlásokat, míg a második rész a PCT alapvető átalakítását célozta. A javaslat első része szerint a megjelölésekre vonatkozó teljes vagy összes rendelkezést törölni kellene az egyezményből, vagyis egy nemzetközi bejelentés önműködően az illető bejelentés benyújtását jelentené az összes PCT- tagállamban. így megjelölési illetéket sem kellene fizetni. Egyúttal a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határideje is önműködően meghosszabbodna 30 hónapra. A javaslat szerint egyesíteni kellene a kutatást és a vizsgálatot, és azt is lehetővé kellene tenni, hogy a nemzeti szakasz benyújtásának 30 hónapos határidejét - megfelelő díjfizetés ellenében - hat hónappal akár többször is meg lehessen hosszabbítani. A javaslat második része azt ajánlotta, hogy a PCT- hatóságok által kiadott jelentések és végzések az összes tagállamban legyenek érvényesek. Ennek megfelelően egy nemzetközi kutatási jelentés (international search report, ISR) feleslegessé tenné a megjelölt államokban a további kutatási munkát, míg a nemzetközi elővizsgálati jelentést (international preliminary examination report, IPER) minden megjelölt országban véglegesnek kellene elfogadni, vagyis a nemzeti szakasz megindítása után ezekben az államokban nem lenne szükség további érdemi vizsgálatra. Ennek megfelelően abban az esetben, amikor az IPER kedvezően bírálná el a bejelentés szabadalmazhatóságát, ez a szabadalmazhatóság pozitív eldöntését eredményezné az összes megjelölt országban. Először azt tárgyaljuk meg, hogy az amerikai javaslatok ismeretében az ESZH hogyan változtatta meg újdonságvizsgálati és elővizsgálati gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy 2002 elején túl volt terhelve, ami miatt a hagyományos európai bejelentések vizsgálata súlyos késedelmet szenvedett. Ezért az ESZH elhatározta, hogy az említett késedelem csökkentése céljából megváltoztatja a kutatás és az elővizsgálat terén a gyakorlatát. Ennek érdekében 2002. március 1 -jén megszüntette bizonyos műszaki területeken a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott szabadalmi bejelentések esetében, ha a nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájánál mint átvevőhivatalnál nyújtották be. Ennek megfelelően a 2002. március 1 -jén vagy azt követően benyújtott ilyen PCT-bejelentések ügyében az ESZH nem végzett nemzetközi kutatást, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnológiai vagy üzleti módszerre vonatkozott. Ezenkívül az ilyen PCT-bejelentések esetén, ha azok kapcsán a nemzetközi elővizsgálatra irányuló kérelmet 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtották be, az ESZH nem végzett nemzetközi elővizsgálatot, ha a szabadalmi bej elentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmazott, amely biotechnológiai vagy üzleti módszerre vagy telekommunikációra vonatkozott. Ezt az alapelvet olyan szabadalmi bejelentések kapcsán is követték, amelyeknek legalább egy igénypontja kizárt műszaki területre esett, még ha a bejelentés nem ilyen területre eső további igénypontokat is tartalmazott. Az ESZH 2002. január 3-tól kezdve megváltoztatta az elővizsgálat lefolytatását, és „ésszerűsített” (rationalized) nemzetközi elővizsgálati rendszer keretében bevezette a bővített európai kutatási jelentést (extended European search report, EESR), a nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban pedig a bővített nemzetközi kutatási jelentést (extended international search report, EISR).
