Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései - A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései
14 Dr. Millisits Endre nak-e vagy átosztályozásra kerülnek a 8. kiadás szerint. Különös jelentőséget adott ennek a kérdésnek az osztálystruktúrában bekövetkezett lényeges változás, hiszen a korábbi kiadások között ilyen mértékű módosítás nem volt tapasztalható. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) 2001 novemberében kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt egynapos konferenciát (liaison meeting) szervezett Alicantéban a tagországok és a csatlakozó országok képviselőin túl a Szellemi Tulajdon Világszervezetének részvételével. Az átosztályozás kérdésében egységes azon álláspont, amely szerint hivatalból az átosztályozást nem kezdeményezik, illetve nem teszik kötelezővé. Ebből következően a Nizzai Osztályozás 8. kiadását a korábbi osztályozásokkal párhuzamosan kell alkalmazni. Egyes államok - így Csehország, Németország2 és bizonyos körben az Amerikai Egyesült Államok,3 illetve az Egyesült Királyság 4 is - lehetővé teszik a 2002. január 1. előtt benyújtott bejelentés esetében a bejelentő kérelmére az átosztályozást. Néhány állam - így Csehország — lehetővé teszik korábban lajstromozott védjegyek átosztályozását a védjegyjogosult kérelmére, különösen megújítási kérelem esetén. A W1PO nem teszi lehetővé a 8. kiadás alkalmazását a madridi rendszerben, sem a 2002. január 1. előtti bejelentések, sem a megújítások esetében. A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz a Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában A Magyar Szabadalmi Hivatal közleményt tett közzé a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2001. decemberi számában, amelynek értelmében: — A 8. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi védjegybejelentésre, amelyet 2002. január I. napját követően a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtanak. — Folyamatban levő védjegybejelentési ügyekben, illetve a 2002. január 1. napját megelőzően lajstromozott védjegyek tekintetében a védjegybejelentő/védjegyjogosult kérelmére a védjegybejelentés/lajstromozás árujegyzékét összhangba lehet hozni a Nizzai Osztályozás 8. kiadásával (úgynevezett átosztályozás). — Amennyiben csak az áruosztály(ok) sorszáma változik, ez díjfizetési kötelezettséggel nem jár. — Amennyiben az átosztályozás következtében egy vagy több olyan osztály keletkezik, amelybe a védjegybejelentés/védjegy korábban nem volt besorolva, a többletosztály(ok)ért a hivatal díjat nem számít fel. (Ez a rendelkezés visszavonásig érvényes). Az említett osztályokba tartozó, illetve a kifejezetten oda nem tartozó tételek, valamint a további tételes változások tárgyában a Nizzai Osztályozás 8. kiadásából tájékozódhatunk. 2 Lásd: Mitteilung Nr. 9/2001 des Präsidenten des Deutschen Patent- und Markenamtes über eine Änderung der Internationalen Klassifikation von Nizza (NCL) Lásd az USPTO internetes honlapján: Effect of changes in the 8th Edition of the Nice Agreement http://www.uspto.gov/web/offices/ tac/notices/classchngs.html 4 Lásd No. 3832 The Trade Marks (Amendment) Rules 2001 A Nizzai Osztályozás alkalmazása a védjegykutatás során További kérdésként merült fel az új és a régi osztályozások alkalmazhatósága a hivatali védj egy kutatások során. A védjegy kutatás tekintetében lényeges különbségek vannak a különböző országok között. Ugyancsak eltér egyes országokétól a WIPO és BPHH gyakorlata. A védjegy kutatás végezhető- hivatalból végzett, törvényben szabályozott feladatként és- ügyfelek számára végzett tájékoztatási szolgáltatásként. Egyes országok (pl. Németország) hivatala, illetve a WIPO védjegykutatási feladatokat egyáltalán nem végez. Más országok - mint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Magyarország is 2004. május 1. előtt - hivatalból végeznek kutatást a korábbi jogokra, és ennek alapján felhívásokat bocsátanak ki, adott esetben hivatalból megtagadják a bejelentés oltalmát. A BPHH hivatalból végez kutatást a közösségi védjegyek/bejelentések között, amelyet a nemzeti védjegylajstromok adatai vonatkozásában az erre vállalkozó országok hivatalai közölnek a BPHH-vel, amely végül egyetlen tájékoztató jellegű jelentést küld a bejelentőnek. (A közelmúltban létrejött megállapodás szerint ez a rendszer még 4 évig lesz életben.) A BPHH részéről keresztreferencia szerinti gyakorlatot követnek a régi 42. osztály, illetve az új 42-45. osztályok szolgáltatásai között, míg az új osztályok között ezt nem tartják indokoltnak.5 Egyes országok - mint pl. a Benelux Védjegyhivatal és 2004. május 1. után a Magyar Szabadalmi Hivatal is - a korábbi jogokról hivatalból végzett kutatás eredményét a bejelentővel tájékoztató jelleggel közük. A kutatást hivatalból végző számos védjegyhivatalban úgynevezett keresztreferencia-jegyzéket alkalmaznak. Ennek célja a Nizzai Osztályozás különböző osztályaiba sorolt áruk, illetve szolgáltatások közötti azon összefüggések feltárása, amelyek alapján a védjegykutatás során megtalálható a más osztályokba sorolt, de esetleg lajstromozást gátló korábbi jogként figyelembe vehető valamennyi védjegy. A Magyar Szabadalmi Hivatalnál nincs elfogadott keresztreferencia-jegyzék. A hivatali és a bírósági gyakorlatból leszűrhető néhány tipikus összefüggés:- 2002-től az új 42., 43., 44. és 45. osztályok bármelyikére vonatkozó valamennyi bejelentést a régi 42. osztályra vonatkozó bejelentések/lajstromozások között is kutatni kell.- A 32. áruosztályba tartozó bejelentéseket a 33. osztályban is kutatni kell és viszont.- Egyes árukat és szolgáltatásokat is együtt kell kutatni, pl. a szoftver (9. osztály) és a számítástechnikai szoftvertervezés és -fejlesztés (42. osztály).- Azonos funkciójú, de anyaguk miatt különböző osztályba sorolt áruk együtt kutatandók [pl. ablakkeretek fémből (6. osztály) és ablakkeretek nem fémből (19. osztály)]. Ilyen árukat a Nizzai Osztályozás I. részében talá-5 Communication No 9/02 of the President of the Office of 16 July 2002 concerning the 8th edition of the Nice Classification
