Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Gonda Imre: A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban
A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban 41 kárigény. Itt nyilvánvalóan sérül a közösségi védjegy autonómiájának, valamint egységességének elve, hiszen az oltalmat meghatározó önálló jogforrás nem biztosítja a jogérvényesítést, illetve azt a nemzeti jogra történő utalással tagállamonként nem egységes formában biztosítja. A problémát a közösségi nemzetközi magánjog hatályos forrásai igyekeznek feloldani.22 A közösségi rendszer egységessége kapcsán már említésre került az a figyelemre méltó sajátossága a Rendeletnek, hogy a közösségi védjegy érvényességének kérdésében - bizonyos feltételek fennállása esetén - a közösségi védjegy-bíróság is határozhat. Másként megfogalmazva, a közösségi oltalom érvényességének a tárgyában indított eljárásokra - törlési, illetve megszűnés megállapítására irányuló eljárások - nincsen kizárólagos hatásköre a közösségi hivatalnak. A közösségi védjegy oltalmának a megsértése miatt indított eljárás esetén az alperes - egy viszontkeresetben - hivatkozhat a közösségi védjegy érvénytelenségére. A viszontkereset tárgyában - főszabályszerűen - az eljáró közösségivédjegy-bíróság határoz. Igaz, a Rendelet 96. cikkének (7) bekezdése biztosítja az eljáró bíróság számára annak a lehetőségét, hogy kérje az alperestől a megszüntetésre irányuló kérelem közvetlenül az OHIM-hoz történő benyújtását, de a bíróság nem köteles erre. A közösségivédjegy-bíróság belátására van bízva, hogy saját maga kívánja elbírálni a közösségi oltalom érvényességét megkérdőjelező kérelmet, vagy az egységesség elvét tiszteletben tartva inkább a közösségi hivatalra bízza ennek eldöntését. Mindenképpen nagy érdeklődésre tart számot az első olyan eljárás, amelyben egy közösségi bíróság magára vállalja a viszontkereset érdemi elbírálásának a terhét, és ennek megfelelően aggodalommal tölti el a közösségi oltalom egysége felett őrködő OHIM-ot az első ilyen ügy. 4. Konzekvenciák a magyar védjegyjog tekintetében Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz védjegyjogi szempontból jelentős előkészületeket tett szükségessé. Első lépésként a Vt. 1997-ben lezajlott újrakodifikálása útján az Irányelvben megfogalmazott kötelezettségek nagy részével összeegyeztethetővé vált a hazai védjegyjogi kódex. Azonban a közösségi védjegy koegzisztenciális jellege, illetve hazánk közelgő csatlakozása miatt a közelmúltban további jogközelítés is időszerűvé vált. A jogközelítés második nagy lépése az egyes ipaijogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény hatálybalépésével fog realizálódni, ez a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjához van kötve. A témában több részletes és szakmailag magas szintű publikáció látott napvilágot, ezért csupán a legjelentősebb elemekre utalunk az alábbi felsorolással. Az illeszkedési szabályok különösen az alábbi területeken érintik a Vt.-t:- a közösségi védjegy mint korábbi jog elismerése,- a közösségi védjegy szenioritására, illetve konverziójára vonatkozó illeszkedési szabályok beiktatása,- a jogkimerülés területi hatályának kiterjesztése, 22 Winfried Tilmann: Gemeinschaftsmarke und Internationales Privatrecht. GRUR, 2001, 8-9. sz. - a közösségi védjegyre vonatkozó használati kényszer, illetve a belenyugvás tekintetében utalás a közösségi jog releváns forrásaira,- a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott közösségivédjegy-bejelentés továbbítására vonatkozó eljárási szabályok,- közvetve a közösségi rendszerből eredő gyakorlati megfontolások alapján a felszólalás intézményének bevezetése. A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a felszólalás bevezetésében rejlő szemléletváltás jelentőségét érzékelteti az a tény, hogy ezzel a több mint száz éves hazai védjegyjogi gyakorlatnak fordítunk hátat, hiszen mostanáig a viszonylagos kizáró okok tekintetében ex officio vizsgálatot folytatott le a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az új intézmény hazai bevezetése ugyan nem a közösségi védjegy-rendszerből eredő kötelezettség, de több gyakorlati szempont is indokolja a változtatást. A törvényjavaslat általános indokolása szerint: „A közösségi védjegyrendszer hazánkra való kiterjedése is a felszólalás bevezetése mellett szól. Egyenlőtlen - a hazai vállalkozások számára hátrányos - helyzetet eredményez ugyanis az MSZH előtti és a közösségi védjegyhatóság előtt folyó lajstromozási eljárás különbözősége. A viszonylagos kizáró okokra is kiterjedő teljes ex officio vizsgálatnak a magyar jogban való fenntartása ugyanis azt eredményezné, hogy a közösségi védjegyeket mint korábbi jogokat az MSZH a nála tett - többnyire hazai vállalkozásoktól származó - védjegybejelentésekkel szemben a bejelentő költségén érvényesítené, és ezzel megtakarítaná a közösségi védjegy jogosultja számára a felszólalással összefüggő költségeket, miközben az MSZH-nál lajstromozott védjegyek jogosultjainak a közösségi védj egy hatóság előtt minden esetben fel kellene szólalniuk annak érdekében, hogy jogaikat a későbbi közösségi védjegybejelentéssel szemben érvényesíthessék. A Vt.-nek a felszólalást bevezető módosítása enyhítheti ezt az egyenlőtlenséget, és kiigazíthatja a költségeknek az ebből eredő, a hazai bejelentők számára kedvezőtlen eloszlását.” Zárszó Az Irányelv alapján korábban elvégzett jogharmonizációs feladatok megoldásával, illetve a jelenleg is folyamatban levő törvénymódosítással még nem zárult le a közösségivédjegy-rendszerhez történő csatlakozás folyamata. A munka súlyponti része ezután következik, nevezetesen a hazai jogalkalmazóknak a módosított jogszabályok alapján kell majd a napi gyakorlatukban eljárniuk, és ezen jogforrásokon felül ismerniük és alkalmazniuk kell a közösségi jog releváns forrásait, illetve adott esetben az Európai Bíróság elvi jelentőségű ítéleteit. Bármilyen szokatlanul hangzik, de a folyamatnak létezik egy olyan oldala is, amely szerint bizonyos ügyekben az OHIM-nak kell alkalmaznia majd a magyar védjegyjog forrásait, figyelembe véve annak magyarországi gyakorlatát. A koegzisztencia elvének érvényesülése útján - közvetve - a hazai védjegyjogi kultúra is hozzájárulhat a közösségi jog e nagyon jelentős szegmensének az alakításához, fejlődéséhez.
