Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Gonda Imre: A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban

A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban 41 kárigény. Itt nyilvánvalóan sérül a közösségi védjegy auto­nómiájának, valamint egységességének elve, hiszen az ol­talmat meghatározó önálló jogforrás nem biztosítja a jogér­vényesítést, illetve azt a nemzeti jogra történő utalással tag­államonként nem egységes formában biztosítja. A problé­mát a közösségi nemzetközi magánjog hatályos forrásai igyekeznek feloldani.22 A közösségi rendszer egységessége kapcsán már említésre került az a figyelemre méltó sajátossága a Rendeletnek, hogy a közösségi védjegy érvényességének kérdésében - bizonyos feltételek fennállása esetén - a közösségi védjegy-bíróság is határozhat. Másként megfogalmazva, a közösségi oltalom ér­vényességének a tárgyában indított eljárásokra - törlési, illet­ve megszűnés megállapítására irányuló eljárások - nincsen ki­zárólagos hatásköre a közösségi hivatalnak. A közösségi véd­jegy oltalmának a megsértése miatt indított eljárás esetén az alperes - egy viszontkeresetben - hivatkozhat a közösségi védjegy érvénytelenségére. A viszontkereset tárgyában - fő­­szabályszerűen - az eljáró közösségivédjegy-bíróság hatá­roz. Igaz, a Rendelet 96. cikkének (7) bekezdése biztosítja az eljáró bíróság számára annak a lehetőségét, hogy kérje az al­perestől a megszüntetésre irányuló kérelem közvetlenül az OHIM-hoz történő benyújtását, de a bíróság nem köteles erre. A közösségivédjegy-bíróság belátására van bízva, hogy saját maga kívánja elbírálni a közösségi oltalom érvényessé­gét megkérdőjelező kérelmet, vagy az egységesség elvét tiszteletben tartva inkább a közösségi hivatalra bízza ennek eldöntését. Mindenképpen nagy érdeklődésre tart számot az első olyan eljárás, amelyben egy közösségi bíróság magára vállalja a viszontkereset érdemi elbírálásának a terhét, és en­nek megfelelően aggodalommal tölti el a közösségi oltalom egysége felett őrködő OHIM-ot az első ilyen ügy. 4. Konzekvenciák a magyar védjegyjog tekintetében Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz védjegyjogi szempontból jelentős előkészületeket tett szükségessé. Első lépésként a Vt. 1997-ben lezajlott újrakodifikálása útján az Irányelvben megfogalmazott kötelezettségek nagy részével összeegyeztethetővé vált a hazai védjegyjogi kódex. Azon­ban a közösségi védjegy koegzisztenciális jellege, illetve ha­zánk közelgő csatlakozása miatt a közelmúltban további jog­­közelítés is időszerűvé vált. A jogközelítés második nagy lé­pése az egyes ipaijogvédelmi és szerzői jogi törvények mó­dosításáról szóló 2003. évi CII. törvény hatálybalépésével fog realizálódni, ez a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerző­dést kihirdető törvény hatálybalépésének napjához van köt­ve. A témában több részletes és szakmailag magas szintű publikáció látott napvilágot, ezért csupán a legjelentősebb elemekre utalunk az alábbi felsorolással. Az illeszkedési szabályok különösen az alábbi területe­ken érintik a Vt.-t:- a közösségi védjegy mint korábbi jog elismerése,- a közösségi védjegy szenioritására, illetve konverziójára vonatkozó illeszkedési szabályok beiktatása,- a jogkimerülés területi hatályának kiterjesztése, 22 Winfried Tilmann: Gemeinschaftsmarke und Internationales Privat­recht. GRUR, 2001, 8-9. sz. - a közösségi védjegyre vonatkozó használati kényszer, il­letve a belenyugvás tekintetében utalás a közösségi jog releváns forrásaira,- a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott közösségi­­védjegy-bejelentés továbbítására vonatkozó eljárási sza­bályok,- közvetve a közösségi rendszerből eredő gyakorlati megfontolások alapján a felszólalás intézményének be­vezetése. A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a felszólalás bevezetésében rejlő szemléletváltás jelentőségét érzékelteti az a tény, hogy ezzel a több mint száz éves hazai védjegyjogi gyakorlatnak fordítunk hátat, hiszen mostanáig a viszonyla­gos kizáró okok tekintetében ex officio vizsgálatot folytatott le a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az új intézmény hazai beveze­tése ugyan nem a közösségi védjegy-rendszerből eredő kötele­zettség, de több gyakorlati szempont is indokolja a változta­tást. A törvényjavaslat általános indokolása szerint: „A közösségi védjegyrendszer hazánkra való kiterjedése is a felszólalás bevezetése mellett szól. Egyenlőtlen - a ha­zai vállalkozások számára hátrányos - helyzetet eredmé­nyez ugyanis az MSZH előtti és a közösségi védjegyható­ság előtt folyó lajstromozási eljárás különbözősége. A vi­szonylagos kizáró okokra is kiterjedő teljes ex officio vizs­gálatnak a magyar jogban való fenntartása ugyanis azt ered­ményezné, hogy a közösségi védjegyeket mint korábbi jo­gokat az MSZH a nála tett - többnyire hazai vállalkozások­tól származó - védjegybejelentésekkel szemben a bejelentő költségén érvényesítené, és ezzel megtakarítaná a közössé­gi védjegy jogosultja számára a felszólalással összefüggő költségeket, miközben az MSZH-nál lajstromozott védje­gyek jogosultjainak a közösségi védj egy hatóság előtt min­den esetben fel kellene szólalniuk annak érdekében, hogy jogaikat a későbbi közösségi védjegybejelentéssel szem­ben érvényesíthessék. A Vt.-nek a felszólalást bevezető módosítása enyhítheti ezt az egyenlőtlenséget, és kiigazít­hatja a költségeknek az ebből eredő, a hazai bejelentők szá­mára kedvezőtlen eloszlását.” Zárszó Az Irányelv alapján korábban elvégzett jogharmonizációs feladatok megoldásával, illetve a jelenleg is folyamatban levő törvénymódosítással még nem zárult le a közösségi­­védjegy-rendszerhez történő csatlakozás folyamata. A munka súlyponti része ezután következik, nevezetesen a hazai jogalkalmazóknak a módosított jogszabályok alapján kell majd a napi gyakorlatukban eljárniuk, és ezen jogfor­rásokon felül ismerniük és alkalmazniuk kell a közösségi jog releváns forrásait, illetve adott esetben az Európai Bíró­ság elvi jelentőségű ítéleteit. Bármilyen szokatlanul hangzik, de a folyamatnak léte­zik egy olyan oldala is, amely szerint bizonyos ügyekben az OHIM-nak kell alkalmaznia majd a magyar védjegyjog forrásait, figyelembe véve annak magyarországi gyakor­latát. A koegzisztencia elvének érvényesülése útján - köz­vetve - a hazai védjegyjogi kultúra is hozzájárulhat a kö­zösségi jog e nagyon jelentős szegmensének az alakításá­hoz, fejlődéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents