Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései - A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február DR. MILLISITS ENDRE A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései Legutóbb az Iparjogvédelmi Szemlében 1999-ben megjelentírás1 tekintette át a Nizzai Osztályozás rövid történetét, felülvizsgálatának kérdéseit, jogi hatályát és értelmezését, a vonatkozó árujegyzék-értelmezési kérdéseket és végül a Nizzai Megállapodás jövőjét vázolta fel. Az alábbi tanulmány célja az elmúlt öt év fejlődésének áttekintése. Magyarországon 1970-ben hirdették ki a Nizzai Megállapodást, amelynek hazánk a genfi szöveg alapján részese. Az Országos Találmányi Hivatal 1991-ben adta ki aNizzai Megállapodás szerinti osztályozás betűrendes jegyzékének magyarnyelvű fordítását. A Magyar Szabadalmi Hivatal az 1997. január 1-jétől hatályos, 42 osztályt tartalmazó 7. kiadás alapján két kötetben jelentette meg 1998-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének hozzájárulásával a magyar fordítást is tartalmazó háromnyelvű kiadványt. A Nizzai Osztályozás immár 45 osztályt tartalmazó 8. kiadása 2002. január 1-jétől hatályos. A Magyar Szabadalmi Hivatal a megfelelő háromnyelvű kiadványt 2002-ben jelentette meg, és hozzáférhetővé tette - az előző kiadással párhuzamosan — saját internetes honlapjáról is. A kiadvány első része az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzéke, míg a második rész az áruk és szolgáltatások osztályok szerinti jegyzéke, egyaránt magyar-angol-francia nyelven. A Nizzai Megállapodás tagországainak védjegylajstromain kívül a Nizzai Osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján, továbbá a Szellemi Tulajdon Oltalmának Afrikai Szervezete (OAPI) és a Benelux Védj egy hivatal, végül az OHIM által végzett lajstromozásnál. A tagországok száma az elmúlt öt évben az 1998. évi 52-ről 72-re növekedett (2003. október 15-i adat). A Nizzai Osztályozás 8. kiadása A Nizzai Megállapodás eredetileg 34 áruosztályt tartalmazott, és 1961. április 8-án lépett hatályba. A szolgáltatási 1 Dr. Millisits Endre: ANizzai Osztályozás elve és gyakorlata. Iparjogvédelmi Szemle, 104. évf., 1999. április, interneten: http://www.hpo.hu/magyar/ipsz/199904/milli.htm védjegyek osztályázására szolgáló további 8 osztályt 1962- ben fogadták el, gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok nemzeti osztályázásának alapulvételével. Az eredeti, USA-beli 100. osztály a „Vegyes [szolgáltatások]” címet viselte, az ennek megfelelő nizzai 42. osztály fejezetcíme még a 7. kiadásban is tartalmazta az „egyéb, más osztályba nem sorolható szolgáltatások” megfogalmazást. A Nizzai Osztályozás felülvizsgálatára nemzetközi szakértői bizottság hivatott, amelyben a megállapodás valamennyi országa képviselteti magát, Magyarországot a Magyar Szabadalmi Hivatal képviseli. A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza („a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges”). Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz négyötödös többség kell. Módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból a másik osztályba való áthelyezését vagy új osztály létesítését kell érteni. Az üléseket a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szervezi. Ezek során a tagállamok minden egyes javaslatát megvitatják. Az osztályozás módosításának szerkesztési munkálatait is a WIPO végzi. A bizottság üléseit nemzetközi munkacsoport ülésein készítik elő. A munkacsoport 1996-ban elhatározta az osztálystruktúra reformját. A szakértői bizottság 1999. januári ülésén hozott döntése szerint az osztályok számát 42-ről 45-re növelik a következő, 8. kiadástól. A döntés oka kettős:- egyrészt meg akarták szüntetni a túl tág és logikailag nyitott megfogalmazást a 42. osztály fejezetcímének végén,- másrészt a túlzsúfolt, esetenként hasonlónak nem tekinthető szolgáltatásokat tartalmazó 42. osztályt négy osztályra bontották szét. A 7. kiadásban a szolgáltatásokra vonatkozó általános megjegyzések c) pontja szerint mindazon szolgáltatások, amelyek nem osztályozhatók az a) pont szerint, a 42. osztályba sorolandók. A szakértői bizottság ezt a megjegyzést 1999. januári ülésén törölte a 8. kiadásra nézve, mivel 45 osztály alkalmazásánál megszűnik a 42. szolgáltatási osztályban az „egyéb” szolgáltatások besorolásának lehetősége, az osztályozás „zárttá” válik.
