Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 második felében
88 Hírek, események Megújultak a szakértői testületeket szabályozó jogszabályok 2003. január 1-jén lépett hatályba a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről. A jogszabály korszerűen újraszabályozta az iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben szakértői vélemény adására jogosult Találmányi Szakértői Testidet elnevezését, ügykörét és eljárásrendjét, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló (többször módosított) 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) vonatkozó módosításával összhangban. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (ISZT) az igazságügyi szakértői intézményektől független szervezet, az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki rá. Az ISZT szakvéleményt ad egyfelől a bíróságok és más hatóságok megkeresésére iparjogvédelmi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben, másfelől megbízás alapján, az érdekeltek felkérésére, iparjogvédelmi kérdésekben peren kívül is. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a rendelet meghatározza, mely ügyeket kell iparjogvédelmi ügyeknek tekinteni. Hasonlóan a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez (SZJSZT), a jogszabály az Iparjogvédelmi Szakértői Testülettel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is az MSZH-ra bízza. Az ISZT tagjait, elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter nevezi ki, az MSZH elnökének javaslatára. A szakértői tanács (eljáró tanács) ülései nem nyilvánosak, a szakvélemény kialakítása a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján, azok megvitatásával történik. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Ha az ISZT bíróság vagy hatóság megkeresésére készíti el szakértői véleményét, a rendelet mellékletében meghatározott alapdíj vagy pótdíj számítható fel. Ezt a díjat a szakértői testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja. Megbízás alapján történő véleményadás esetén a megbízás visszaigazolásában kell megjelölni az eset körülményeinek figyelembevételével megállapított díjösszeget. A rendelet két helyen módosította a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet. Az egyik módosítás az SZJSZT ügykörét érinti, szoros összefüggésben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek a 2001. évi LXXVII. törvénnyel történő módosításával. Eszerint: szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármelyjogvita. A másik módosítás az 1999-ben megállapított szakértői díjtételeket igazítja az elmúlt években bekövetkezett inflációhoz. Ez a díjszabás megegyezik az ISZT eljárására megállapított díjakkal, amelyek a következők: A szakértői vélemény alapdíja:- háromtagú tanács esetén 150 000 Ft;- öttagú tanács esetén 237 500 Ft. A további ülések pótdíja:- háromtagú tanács esetén 90 000 Ft;- öttagú tanács esetén 125 000 Ft. Dr. Kiss Zoltán
