Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvélcményeibő 71 A szakértői vélemény 4. pontja („Összefoglalás, követ­keztetések”) esetében az eljáró tanács megítélése sze­rint egyrészt a szakértőnek feltett kérdésekből, másrészt a szakértői megfigyelés eredményének tényszerű rögzí­téséből, harmadrészt az adott szakma által kötelezően alkalmazott kifejezésmódok, jelölések használatából fakadó kötöttségek olyan mértékben behatárolják az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatását, hogy az emiatt nem éri el a szerzői mű szintjét. Ad 2-5. (összevontan): A felperes által a megkereső bíróság útján feltett kérdé­sek közül az 1., 2. és 4. kérdés nem függ össze az Szjt.-ben szabályozott szerzői és kapcsolódó jogok érvényesítésével, továbbá nem kapcsolódik az Szjt.-ben szabályozott vagyo­ni jog gyakorlásához sem, így azok megválaszolása - a Szerzői Jogi Szakértői Testület szervezetéről és működésé­ről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában fog­laltak alapján - nem tartozik az SZJSZT feladatkörébe. A debreceni Kossuth tér térburkolatához készült üvegmozaik szerzői díja SZJSZT 34/02 A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság megkeresése A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság által feltett kérdések 1. A perbeli címer művészeti alkotás-e, az szerzői jogi vé­delem alá tartozik-e? 2. Amennyiben igen, meg kell határoznia a felperest meg­illető alkotói díj összegét. Az eljáró tanács válasza Ad 1.: A képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozá­sáról szóló 83/1982 MT rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a lektorátus „ bírálja felkérés alapján a művé­szeti alkotásokat. ” Az 5. § értelmében „A bírálat a művé­szeti alkotás művészi értékének, felhasználására alkalmas­ságának, továbbá a szerzői díj mértékének véleményezésé­re terjed ki. ” Jelen esetben a bírálatot az önkormányzatok­ról szóló 1991. évi XX. törvény 109. § (2) bekezdése írja elő. A per iratai között fellelhető az alperes megkeresése alapján a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által F/23/2001 szám alatt, 2001. július 4-én készített szakvéle­mény, amely „...a bemutatott kész müvet elfogadásra, el­helyezését engedélyezésre javasolja A hivatkozott szak­­vélemény a művet kompozíciónak nevezi, amelyet a mű­vész megkomponált. A címer egyes részleteit kárpitmíves­­séggel megoldottnak tekinti, különösen szépnek tartja a képhátterek mozgalmas kialakítását, az egy színen belüli fuga- és színkezelést. Ezek mind olyan képzőművészeti szakértői fordulatok, amelyek szerzői alkotást feltételez­nek, amely a felperes egyéni-eredeti jellegű képzőművé­szeti alkotó munkája eredményeként állt elő. A szerzői al­kotás a szerzői jog oltalma alatt áll. Az eljáró tanács a szerzői jogi védelem fennállása kérdé­sében az alábbi álláspontot alakította ki. Szerzői műről (alkotásról) két pozitív feltétel bekövetke­zése esetén lehet beszélni. Az első feltétel abban áll, hogy az alkotásnak mint eredménynek az irodalom, a tudomány, vagy a művészet területére kell esnie. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdésében foglalt példálózó felsorolás h) pontja a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét, k) pontja az épí­tészeti alkotást és annak tervét kifejezetten említi a szerzői jogi védelem tárgyaként. (Az F/4. alatti szerződés 3. pontja az alkotást az iparművészet területére sorolja.) A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1. sz. szakvéleménye (2001. 07. 04., F/23/2001) nem határozza meg, hogy a szóban forgó mozaikcímer milyen műfajtához tartozik. Az Szjt. sze­rint azonban nem csak a példálózó felsorolásban nevesitett műfajtához tartozó alkotások részesülhetnek szerzői jogvé­delemben, hanem bármilyen alkotás, amely a fent említett te­rület (irodalom, tudomány, művészet) valamelyikén készült, és megfelel az alábbiakban részletezett kritériumoknak. Az eljáró tanács álláspontja szerint a vitatott alkotás, mint az esztétikai érzékelés- és élvezetkeltésen túlmenő funkcióval is rendelkező mű, részben a képzőművészet, részben az építészet területére esik. A felperes alkotása ugyanis a térben elhelyezett építmény, műtárgy is (termé­szetesen nem épület). A szerzői jogi védelem fennállásának másik pozitív fel­tétele, hogy az alkotás, mint szellemi tevékenység ered­ménye, egyéni-eredeti jelleggel bírjon. Ez egyben az egyetlen „minőségi” követelmény is. Ez másfelől azt je­lenti, hogy a védelemnek a mű egyéni-eredeti jellegén kí­vül más feltétele nincs, nem is lehet. „Nem függ tehát mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az al­kotás színvonalára vonatkozó értékítélettől” (Szjt. miniszte­ri indokolás az 1-9. §-hoz, Szjt. 1. § (3) bekezdés). Az egyé­ni eredeti jellegnek ki kell fejeződnie a művön. Ezt úgy jut­tatják érvényre az Szjt. megalkotását befolyásoló újabb nemzetközi egyezmények (a TRIPS és a WCT), hogy hang­súlyozzák, hogy a szerzői jogi védelem a kifejezésre („expression”), és nem a kifejezéssel közölt tartalomra irá­nyul, vagyis az adott tartalom gondolati kifejezésének kell az egyéni-eredeti jelleggel bírnia. A kifejezés védelme igazodik a tartalom és a műfajta sa­játosságaihoz. Másként „mérhető” egy meghatározott, adott, kötöttségeket jelentő tartalmat formába öntő alkotás, mint egy ilyen kötöttségek nélkül készült mű egyéni-erede­ti jellege (pl. kettős könyvelést támogató számítógépi prog­ram - egy hangulatot tükröző, szinte tárgy és téma nélküli szabad vers). Az előbbi esetben a funkció és a kötöttségek (a könyvvezetés szabályai) nagymértékben szűkitik az egyéni-eredeti jelleg kifejezhetőségének terét. Összességé­ben azt lehet mondani, hogy az egyéni-eredeti jelleg megál­lapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása. A bírói gyakorlat már az 1921-es szerzői jogi törvény idején is e tételt képviselte. „Ismert adatoknak, meglevő anyagnak feldolgozása is védelem alatt álló mű, ha ebben önálló, egyéni tevékenység nyilvánul meg, és az újszerűség bélyegét viseli magán (Kúria, P.I. 3581/1934.).”

Next

/
Thumbnails
Contents