Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseknek az UNICUM védjegyekkel való ütközéséről
A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye: UNICUM-HUNGARICUM ügy 59 Ennek következtében maga a HUNGARICUM szó olyan szabadjelzés, amely bárki által használható a kifejezésjelentésének megfelelő — tehát magyar eredetű és emellett a piacon elismert - áruján. Ha pedig - jelentésével ellentétben — a termék, amelynek megjelölésére használják, nem magyar, illetve nem sikeresnek ismert, a HUNGARICUM szómegjelölést a fogyasztók megtévesztésére alkalmasjellege miatt a Vt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja zárja ki feltétlenül a védjegyoltalomból. Az is egyértelmű, hogy a HUNGARICUM szóalak mellett a HUNGARICUS és a HUNGARICA alakok is kizárólag az áru földrajzi származására, magyar eredetére utalnak, s ilyenekként - a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján- ugyancsak ki vannak zárva a védjegyoltalomból. 4. Az előbbiekhez képest további, sajátos szempontokat is figyelembe kell venni a több elemből álló, összetett (kombinatív, kombinált) megjelölések oltalomképességének - a megkülönböztetőség szempontjából történő - megítélése során, mivel a megjelölést a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja csak akkor zárja ki a védjegyoltalomból, ha kizárólag szabadjelzésből áll. Nincs akadálya annak, hogy egy szabadjelzés valamely védjegyoltalomban részesíthető kombinált megjelölés elemét, alkatrészét képezhesse. A jogirodalom szerint is lényeges azonban, hogy „... a védjegynek kell oly alkatrészének is lenni, amelynek önmagában is van védjegyképessége. Csupa védjegylajstromozásra alkalmatlan alkatrészből összeállított...” megjelölés „... kombináltságában sem válik védjegyképessé”.22 Ebből egyrészt az következik, hogy a szabadjelzésen kívül megkülönböztetésre alkalmas, pl. „... distinktiv ábrás elemekből ..illetve „... szavakból is álló védjegyek az összbenyomásuk szerint bírálandók el .. .”;23 másrészt viszont az olyan szóösszetételek, amelyeknek mindegyik eleme szabadjelzés- mint pl. a HAVANNA RUM24 vagy a HUNGÁRIA KESERŰVÍZ FORRÁS25 —, egyértelműen ki vannak zárva a védjegyoltalomból. Valamely szabadjelzés további elemekkel - szóösszetételként, további felirattal, ábrával, térbeli alakzattal stb. - kombinált változatának oltalomképességét pedig aszerint kell az összbenyomás alapján megítélni, hogy a kizárt elem mennyire uralkodó (domináns) jellegű a többi elemhez képest. Egy ilyen összetett (kombinált) megjelölés esetén az összbenyomás formálásában lényegesen nagyobb súlya van annak, ha pl. maga a termék fantázianevét kifejező elem (ilyenként a megjelölés uralkodó eleme) szabadjelzés, mint amikor csupán a színes, ábrás címkén alárendelten szereplő - a termék fajtájára vagy értékére utaló - elem minősül a megkülönböztetésre alkalmatlannak. Akkor állapítható meg az, hogy „lényegében” kizárólag a magában véve szabadjelzésnek minősülő domináns elem határozza meg az összbenyomást, ha a többi elem „... nem ad a védjegynek oly jelleget, melynél ...” az uralkodó elem „... csak mint a védjegy alkatrésze tűnne fel”.26 5. A fentiekből következik, hogy nem csak a HUNGARICUM szómegjelölés, hanem a HUNGARICUM KESE-22 Dr. Beck Salamon: Magyar védjegyjog. Kertész, Bp., 1934. p. 35. 23 Szósz-féle Döntvénytár I. köt. p. 179. (378. eset). 24 Szász-féle Döntvénytár I. köt. p. 198. (394. eset). 25 Szósz-féle Döntvénytár II. köt. p. 250. 26 Szósz-féle Döntvénytár 1. köt. p. 63. (78. eset). RŰ szóösszetétel, amelynek mindkét eleme szabadjelzés (az egyik szó az áru eredetét és minőségét, a másik a fajtáját jelöli), egyazon okból - mivel nem alkalmas a Vt. 1. §-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztetésre - a 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján ki van zárva a védjegyoltalomból. (Ugyanígy kell megítélni a HUNGARICUM KÖRTEPÁLINKA, a HUNGARICUM SZILVAPÁL1NKA, a HUNGARICUM BARACKPÁLINKA stb. szóösszetételek oltalomképességének kérdését is.) Emellett kétségtelen, hogy a termék neveként (amelynek alapján a terméket a fogyasztó felismerheti), a HUNGARICUM szóelem egyik domináns része annak - a szines, ábrás és térbeli elemekkel kombinált — összetett megjelölésnek, amely a Győri Likőrgyár Rt. HUNGARICUM termékének az 1. sz. melléklet képein látható külső megjelenését meghatározza. Mégsem állítható, hogy ez a szabadjelzésnek minősülő domináns elem az összbenyomás szempontjából annyira háttérbe szorítja, „elhalványítja” a termék szín- és formavilágának megjelenítésében közreható többi elem szerepét, ami magával vonná a teljes kombinált megjelölésnek a megkülönböztetésre való alkalmatlanság miatti kizárását a védjegyoltalomból, a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján.27 b) Az összetéveszthetőség 1. A korábbi védjegyjogon alapuló viszonylagos (relatív) kizáró okok között a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja Írja elő, hogy nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.28 Ezt a lajstromozási akadályt-a Vt. 7. §-a szerint-az akadályozó jog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata (consent) elháríthatja. Az indokolásbeli magyarázat szerint: ha a megjelölés és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások közül az egyik azonos, a másik pedig hasonló, mint a korábbi védjegynél, a kizárás további feltétele az összetéveszthetőség. Ennek elvont zsinórmértéke a fogyasztókban általában kialakuló megítélés, amely - köztudottan — inkább alapul a felületes benyomáson, mint az alapos elemzésen. Az összetéveszthetőséget a formális hasonlóság mellett a gondolati képzettársítás (asszociáció) is megalapozhatja. 2. A fogyasztók által való összetéveszthetőség értelmezésének az oltalomképesség körében érvényesülő főbb szempontjai egyébként értelemszerűen megegyeznek azokkal, amelyek az összetéveszthetőségnek az oltalom tartalmával összefüggő értékelése kapcsán fentebb kerültek megvilágításra.29 A jogalkalmazás következetesen érvényesíti, hogy „...a megjelölés vizuális összképe, az átlagos fogyasztóra gya-27 Ez a megállapítás semmiképpen sem értelmezhető úgy, mintha a HUNGARICUM termékre vonatkozó fent említett kombinált megjelölést más törvényi rendelkezés sem zárná ki a védjegyoltalomból; vö.: II. C) rész b) 3. pont. 28 A rendelkezés szigorúan szó szerinti jelentésétől eltérően - amint ezt az indokolás kapcsolódó része külön is értelmezi - nem e rendelkezést, hanem a 4. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni abban az esetben, ha mind az összevetett megjelölések, mind az áruk azonosak. 29 Lásd: II. B) rész 2-3. pont.
