Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 75 A fejlődés és fejlesztés egy másik vonalaként láthatjuk, hogyan hozták létre Nagy-Britanniában a friss gyümölcsök és zöldségek iránti igények hatására az azok tennesztését szolgáló üvegházak iparágát, amely természetesen a paradicsomnak is fontos termelőjévé vált. Közgazdasági ínyencségekről is olvashatunk itt, pl. arról, hogyan vitte le az ehhez szükséges üveg árát az előbbinek töredékére, s adott ezzel nagy lökést az iparágnak az üvegre kivetett adó eltörlése 1845-ben. Ugyancsak a britek fiskális politikájához tartozó érdekesség, hogy egy 1896-os törvénnyel a „kerti” - üvegházi — növénytermesztést kizárták a mezőgazdaságnak nyújtott adókedvezményből, mivel az előbbit az alkalmazott modem technológiai eszközeinek okán a mezőgazdaságba nem tartozónak ítélték. Felívelés és összeomlás: egy fejezetet kitevő, részletes beszámoló mutatja be a Guemsey-szigeti üvegházi paradicsomtermelés felfutását, majd hanyatlását. A történet nagyrészt termelés- és értékesítésszervezésről szól, a hanyatlás okainak hátterében pedig lám megjelenik egyebek közt négy ismert tényező: az energiaárak robbanása, a külföldről jövő erőteljes kínálat hatása, a modem, ám a kis családi cégek számára megfizethetetlen technológiák előretörése és ezzel a hagyományos termelés ellehetetlenülése, valamint a szupermarketek üzletpolitikája. Mindez eddig a paradicsom-eposz viszonylag kicsiny, bár kétségkívül fontos része. A szerzők emellett bemutatják, hogyan fejlődtek, nőttek fel a paradicsomra épülő tevékenységek, azok technológiái, s szintúgy alkalmazott üzem- és kereskedelemszervezési struktúrái, valamint logisztikai rendszerei a XX. század gyorsuló fejlődésével, hogyan formálták mindezt a termelők és a kereskedők közötti erőviszonyok változásai a piacon. Mindeközben magának e zöldségnek a termelésében is a termék- és a termelésfejlesztés egészen kiemelkedő teljesítményei jelentek meg. A tények olykor a tudományos-fantasztikus történetek világát idézik, ezek azonban valóságos üzemi megoldásokat mutatnak be. Az pedig már ismét korunk sajátos visszásságairól szól, hogy a piachódítás érdekében létrehozott bizonyos változatokat sokkal inkább a megjelenésük, mintsem valóságos táplálkozás-élettani értékük tette sikeressé a piacon. A történetben természetesen megjelenik korunk egyik különösen nagyjelentőségű kérdése, a génmanipuláció alkalmazása. Tudjuk, ma még senki sem bízik igazán ezekben a technológiákban, hiszen mai eszközeinkkel nem vagyunk képesek előre felmérni az alkalmazásuk minden lehetséges hatását és mellékhatását, másrészt pedig olyan történeti tényanyaggal sem rendelkezünk, amely már megbízhatóan megmutatná az esetleges kockázati tényezőket. Aligha kétséges ugyanakkor, hogy a gazdasági fejlődés előbb-utóbb bevonja technológiai eszköztárába a géntechnológiákat is. És mindaz, amit a mai paradicsomiparról itt megismerünk, meggyőzően bizonyítja, hogy a fejlesztés ebben továbbra is erőteljesen halad előre, e kedves növény és az ember „szimbiózisa” - élve a szerzők szavával - tovább ível felfelé. Osman Péter
