Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Technikatörténet. Reményi Péter: Perpetuum mobile – a technika fejlődésének egyik tévútja
Perpetuum mobile - a technika fejlődésének egyik tévútja 65 készített. Neki sikerült először tanúkkal igazoltan hosszú ideig működő berendezést készítenie. Orffyreus élete során többször is megépítette örökmozgó kerekét, ám sohasem fedte fel a nyilvánosságnak a kerék szerkezetét. Nagyon nagy teljesítményt tudott belőle kivenni, nehéz zsákokat és kődarabokat emelt föl a gépe folyamatosan. Kizárólag mechanikus alkatrészekből állt, és valamiféle trükkös pályán haladó súlyok tartották mozgásban a készüléket. 30 éves lehetett, amikor feleségével egy Gera nevű, kis német városkában telepedett le, ott építette meg első, kisméretű örökmozgó kerekét, amit 1712. június 6-án már be is mutatott a nagyközönségnek. Merseburgi tartózkodása alatt megvizsgálták működés közben a kereket, és közben egyik tartóállványról egy másikra helyezték át, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem az állványon keresztül hajtják. A vizsgálat eredményéről tanúsítványt is adtak a feltalálónak. De Orffyreus - amikora hessen-kasseli kormányzat adót vetett ki rá - a kereket dühében összetörte. Ezután, 1716-ban egy új helyre, Kasselbe utazott, ahol Hessen-Kassel ura, Károly választófejedelem szolgálatába állt. Kereskedelmi tanácsos lett évi 300 talléros fizetéssel, ami akkor nem volt kis összeg. Tehát állást, fizetést és rangot kapott. Károly választófejedelem a hessen-kasseli fejedelemség Weissensteinben levő kastélyában élt. Ekkor, hatvankét éves korában európai szintű előkelőségnek számított. Az ő kastélyába került a kontinentális Európa első gőzgépe. Ennek az volt a feladata, hogy a kastély előtt lévő vízesésrendszer vizét forgassa a nagyérdemű publikum csodálkozása közepette. Az uralkodó egész életét végigkísérte a technika iránti érdeklődés. Ő volt az egyetlen személy, akinek Orffyreus megmutatta a szerkezet belsejét, de nem ingyen, hanem állítólag négyezer tallérért. Az uralkodó, miután meggyőződött arról, működés közben látva a szerkezet belsejét, hogy tényleg nincs csalás a találmányban, és valóban csak súlyok mozgatják mintegy önmagától a szerkezetet, tehát valóban örökmozgó, ezután teljes tekintélyével a feltaláló és szerkezete mögé állt. Az a tény, hogy Orffyreus megengedte az uralkodónak, hogy betekintsen a gépbe működés közben, jelentősen javított ugyan helyzetén, de a kétkedőket ez sem győzte meg. Orffyreus megkérte új uralkodóját, Károly herceget, hogy támogasson egy olyan vizsgálatot, amelynek keretében több mint két héten át, ellenőrzött körülmények között, lepecsételt szobában működhet a gépe. Ez az újabb, sikeres vizsgálat is megtörtént. Az uralkodó 1718-ban dekrétumot bocsátott ki arról, hogy egy lezárt és lepecsételt szobában két hétig, majd egy ellenőrzés után még négy hétig járt a berendezés. 1719-ben publikálta Orffyreus A győzedelmes Orffyreus-örökmozgó című könyvét (6. ábra). Bár a titkot itt sem árulta el, hosszan leírja, hogy mi mindenre lehetne felhasználni a gépet, de a kötet általában csak retorikai fordulatokat tartalmaz. A gépet 1721-ben Gravesande leideni fizikaprofesszor is megnézte működés közben. A tapasztalatait megírta Isaac Newtonnak, ebből idézünk: „A többség az örökös mozgás lehetetlenségét állítja, és ezért nem kapott sok figyelmet Orffyreus találmánya. Be kell vallanom, hogy képességeim nem érik el azokét, akik már bizonyították ezt a lehetetlenséget, de el kell mondjam Önnek azokat a körülményeket, amelyek közt a gépet elkezdtem vizsgálni. Körülbelül hét éve fedeztem föl, hogy hibásan érvelnek ellene, és bár az ellenfelek állításai önmagában igazak, nem alkalmazhatóak mindenfajta ellentmondás nélkül az összes lehetséges gépre, és azóta is meg vagyok győződve, hogy lehetséges olyan gépet készíteni, amely örökké mozog. Úgy tűnt nekem, hogy Leibnitz hibázott, amikor axiomatikusán kijelentette az örökös mozgás lehetetlenségét. Ennek ellenére azonban nem hittem el, hogy Orffyreus képes ilyen felfedezésre, mert olyan találmánynak tartottam, amely nem lehetséges, ha előtte más fölfedezéseket nem tesznek. De mivel megvizsgáltam a gépet, lehetetlen számomra, hogy ne fejezzem ki meglepetésemet.” írilr JjfijU»! l>ory«.K«ti jam 641í£g8«i(Mri',~* *• MA.hirreirri»isi!rinl*; Primi Pljlní 4* Egy rajz Orfiyrew könyvéből. (A legnagyobb méretű Orffyreus-gépröl készült metszel.) A rajzon a szerkezetet, egy csavarszivattyút és ütö-zúzó malmot mozgat, mely két rúd alakú súlyból áll. Ezen a képen nem szerepel a fordulatszám szabályozására felhasznált inga. 6. ábra: Részlet Orffyreus könyvéből (az ábra nem mutatja be a kerék belsejét, csak egy lehetséges felhasználását)
