Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 35 a) a többszörözés (18-19. §), J) az átdolgozás (29. §)”. Az Szjt 18. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a jogosulatlan többszörözés mind a védelem alá eső doku­mentumrészek rögzítését, mind pedig lemásolását jelenti. Az adatbázist jelentő dokumentumrészek többszörözé­sének (ún. kimásolás) engedélyezésére az Szjt. 84/A. § tar­talmaz megfelelő utaló szabályt. Pusztán az átdolgozás en­gedélyezésére a szerzői jogi védelemben nem részesülő adatbázis előállítója nem rendelkezik kizárólagos joggal, ha azonban az átdolgozást megelőzte az adatbázis (annak jelentős része) kimásolása, akkor megvalósul a jogsértés. A 17. sz. alatti engedélyezési tervdokumentáció maga hi­vatkozik arra, hogy a 7. sz. dokumentációt felhasználta (17. dokumentáció 01. kötet, 7. o., 3. pont, első francia bekez­dés, 10. o., a talajmechanikai szakvélemény teljes terjedel­mében történő felhasználására 14. o, valamint 17. doku­mentáció 02. kötet, 3. pont). Az eljáró tanács összehasonlította egyrészt a 7. és a 17. sorszámú dokumentációk szerzőijog-védelemre alkalmas részeit (teljesítményeit), valamint a „végeredményeket” is (7. dokumentáció telepítési helyszínrajz, Hejőpapi, vala­mint 17. dokumentáció telepítési helyszínrajz, Hejőpapi). Az eljáró tanács megállapította, hogy sem a megvizsgált részek, sem a megvizsgált végeredmény esetében nem álla­pítható meg a szolgai másolás [Szjt. 17. § a) pont]. Az eljáró tanács megállapította továbbá, hogy a 17. sor­számú dokumentáció elemei, illetve „végeredménye” nem tekinthető a 7. sorszámú dokumentáció fent elemzett része­ire vonatkozó átdolgozásnak. E megállapítás indoka az, hogy a 17. sorszámú dokumentáció elemei csak olyan és annyi tartalmi elemet „vettek át” a 7. sorszámú dokumentá­cióból, amennyi a szerzői művek védelem alá nem eső tar­talmának felhasználására utal. A szerzői jog ugyanis a tar­talmat, itt a hulladékelhelyező létesítmény megvalósításá­nak algoritmusát, nem részesíti védelemben. A védelem a fonnába öntött tartalomra terjed csak ki. Ilyenformán a fel­peresi „megoldás” részbeni átvétele nem nyújt elegendő alapot az átdolgozásszintű, tehát szerzői jogilag is releváns felhasználás megállapíthatóságához. Válasz a 4. számú kérdésre: Az eljáró tanácsnak nem volt lehetősége véleményt nyilvá­nítani a jelzett megvalósíthatósági tanulmány vonatkozásá­ban, mivel azt nem küldték meg az Szerzői Jogi Szakértő Testülethez. Filmalkotás címének és betűtípusának felhasználása más termék reklámozására SZJSZT-26/03 A Hargittay Ügyvédi Iroda megkeresése A Hargittay Ügyvédi Iroda által feltett kérdések 1. A Torna üdítőitalt hirdető reklámokban alkalmazott „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” fel­irat grafikája sérti-e a New Line Productions, Inc. „THE LORD OF THE RINGS - THE TWO TOWERS”, ille­tőleg magyarul „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcím jellegzetes grafikai kialakításához fűződő szerzői jogokat, e tekintetben jogosulatlan át­dolgozásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy a grafika alkalmazásához a New Line Poductions, Inc. nem adott engedélyt? Ha igen, akkor miért? 2. Magának a „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” szlogennek az alkalmazása - írásmódtól függetlenül - minősül-e a szerzői jogi védelem alatt álló „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcím jo­gosulatlan felhasználásának tekintettel arra, hogy „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” szlo­gen használatához a New Line Productions, Inc. nem adott engedélyt? Ha igen, akkor miért? 3. Szerzői jogi szempontból van-e egyéb olyan körül­mény, amely problematikussá teszi a Torna üdítőitalt hirdető reklámban alkalmazott „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORON Y” jellegzetes betűtípussal írt feliratot a jelen ügyben? Az eljáró tanács előzetes véleménye Irányadó jogforrások: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdése szerint „szerzői jogvédelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet min­den alkotása.” Az 1. § (21) bekezdésének h) pontja szerint ilyen alkotásnak minősül különösen és többek között „a raj­zolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve”. Az I. § (8) bekezdés előírja: „Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogvédelemnek.” 16. § (2):„A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásá­hoz is.” A szerzőijog-védelem tárgyát meghatározó nemzetközi jogforrások: Az 1886. évi Berni Uniós Egyezmény hatá­lyos 2. cikke szerint „az irodalmi és művészeti művek meg­jelölések az irodalom, a tudomány és a művészet terén fel­ölelnek minden alkotást, bármi legyen is a kifejezés módja vagy alakja ...” (a hiteles francia szövegnek megfelelő for­dítás). A W1PO 1996. évi Szerzői Jogi Szerződésének 2. cikke szerint „A szerzői jogvédelem kifejezésekre, nem pe­dig ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai koncepciókra mint olyanokra terjed ki.” Az eljáró tanács válasza Ad 1„A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TO­RONY” felirat grafikája nem sérti a New Lines Poductions, Inc. szerzői jogát. A „THE LORD OF THE RINGS - THE TWO TOWERS”, illetőleg magyarul „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcím betűinek grafikai megformálása nem minősül eredeti szellemi alkotás kifejezésének. Új betűtípusok kialakításához egyrészt kevés lehetőség van az adott betűjelek sajátos megváltoztatására, másrészt bár­mely betűtípussal akárhány eredeti mű kifejezése formáz­ható anélkül, hogy új mű keletkezne. Ezért a betűtípusokat

Next

/
Thumbnails
Contents