Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
30 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Általános megjegyzések A felek az FI. alatt csatolt, külön íven szerkesztett, 1. sz. mellékletnek és egyben véleményeltérésnek is nevezett, valójában szerződéskiegészítést is tartalmazó, címe szerint vállalkozási szerződést kötöttek. A szerződést a vállalkozó képviselője 2000. március 24-én írta alá, a megrendelő képviselője aláírásának kelte nincs feltüntetve (kipontozott, kitöltés nélküli keletmegjelölés, csak az 1. sz. mellékleten szerepel a keltezés). Sem a szerződés, sem az 1. sz. melléklet nem tartalmazza a képviselő teljes nevét, vezető tisztségviselői minőségét, illetve olyan beosztását, amelyből a képviseleti jog megléte következne. A megrendelő esetében a cégnév megjelölése is hiányzik az aláírásnál. A felek szerződése (lásd az alábbi indokolást) részben a kutatási, részben a tervezési szerződés altípusába sorolható vállalkozási típusú, valamint egy tekintetben (szakvélemény készítése) inkább megbízási típusú, tehát vegyes szerződés. A kutatási altípusra a Ptk., a tervezési altípus eredményeként létrejöhető, szerzői jogi védelemben részesülő terv(ek) felhasználásának engedélyezésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) írásbeli alakot rendel [Ptk. 412. § (2) bekezdés első mondata, illetve Szjt. 45. § (1) bekezdése]. Az eljáró tanács ezért a feltett kérdésekre adandó válaszok előtt megjegyzi, hogy kétséges, hogy a szerződés - részlegesen, egyrészt kutatási elemei, másrészt a szerződés teljesítésével létrejöhető szerzői müvek felhasználásának feltételei tekintetében - megfelel-e jogszabályban előírt alaki követelményeknek. A 7. sorszámú dokumentáció ügyszáma és kelte (1999. december hó, kirendelő végzés 1. oldal) mutatja, hogy a) esetleg mind a felek létező, de írásba még nem foglalt megállapodása, és b) teljes bizonyossággal a megállapodás teljesítése megelőzte a szerződés kétségesen elégséges írásba foglalását. Ezt bizonyitja, hogy- a 7. sorszámú dokumentáció I. kötetének (terviratok) iratain kivétel nélkül 1999. május és december közötti keltezés látható, és ezen iratok teljesítmény (terv, illetve tervtanulmány) nélkül nem készülhettek volna el;- a megrendelő a perben vitatott, öt kötetből álló dokumentációt (7. sz.) az F3 alatt csatolt átvételi elismervény szerint már 2000. április 3-án, tehát 10 nappal a szerződés aláírását követően átvette;- (a felperes keresetlevelében található előadás is megerősíti, hogy később megkötendő szerződés reményében, a költségeket részben megelőlegezve, előre teljesített). A fentiek azt mutatják, hogy a szóban forgó esetben a valós helyzetnek az felelt volna meg, ha a felek írásban rögzítették volna, hogy milyen teljesítmény áll rendelkezésre, és csak annak felhasználásáról állapodtak volna meg. (Pusztán a szerződést vizsgálva ugyanis az a hamis látszat alakul ki, mintha a felperes 10 nap alatt teljesítette volna a szerződést.) Az eljáró tanács véleményének összefoglalása Ad 1-2.: 1. A 7. sz. alatti dokumentáció a szerződés teljesítésének tekinthető. Ezt kétségtelenné teszi, hogy a szerződést az elkészült teljesítmény alapján, utóbb foglalták írásba, továbbá a szerződés szerinti paramétereknek (tartalmi követelményeknek) a dokumentáció pontosan megfelel. 2. A szerződés vegyes, tervezési, kutatási, és felhasználási jellegű szerződés. 3. Minden kutatási szerződésnek van szellemi alkotásban, mégpedig legalább szerzői műben vagy a szerzői jog által védett teljesítményben (adatbázis) álló eredménye. Ez lehet a szerződés célja is, de lehet a célt el nem érő „rész-, illetve belső eredmény” is. A jelen esetben ilyen a műszaki megoldások tervét megalapozó előzetes környezeti hatástanulmány (továbbiakban: EKHT). A szerződés szerinti EKHT, valamint az összefoglaló dokumentáció szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi mű, de - abban a részben, amelyben az elemzéssel elért eredményeket és az azokhoz vezető elemző tevékenységet írja le - elérheti a tudományos mű szintjét is, azonban a jogi védelem szempontjából e színvonalkérdés közömbös. 4. Figyelemmel arra, hogy a vállalkozó egyedileg kiválasztott és „megkutatott” helyszínre szolgáltatott a szerződés célja szerint műszaki megoldást, eleve kizárható, hogy a szolgáltatott műszaki terv, amely egyébként fogalmilag szerzői mű, a szerzői jogi védelem fennállását kizáró szolgai másolás lenne, illetve ne rendelkezne a jogvédelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel. 5. A szerződés alapján készült szakvélemények esetében, figyelemmel az egyedi feladatkitűzésre és annak megoldására, a részletes véleményben ismertetett kritériumokkal való összevetés alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a szakvélemények egyéni-eredeti jelleggel bíró szerzői művek. 6. A szerződés alapján átadott dokumentáció főbb, a fentiek szerint szerzői jogi védelem alá tartozó részein belül egyes részek, illetve művek külön-kiilön is a szerzői jogi törvény által védett müvek vagy teljesítmények közé tartoznak. Ilyenek lehetnek a térképek (helyszínrajzok, ábrák, fényképek) és az adatbázisok. 7. A szolgai másolás a felperes tevékenységének körülményeire, az EKF1T készítésére vonatkozó kutatási feladat és a műszaki megoldást jelentő terv szerződésben körülírt egyediségére, a felsorolt műveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel az adott esetben kizárt. 8. Az a tény, hogy ügyirattá váltak a szóban forgó esetben az átadott müvek, a szerzői jogi védelem fennállását nem érinti, azonban ez a funkció - adott esetben - azzal a következménnyel jár, hogy az említett alkotások - noha művek - az adott szerep betöltésétől kezdve az adott ügyirati funkcióban ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól.
