Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 71 azonban úgy ítélkezett, hogy az áruknak Kínában való gyártása a Kínában lajstromozott NIKE védjegybe ütközik. Egy kínai szakember véleménye szerint az ítélet támadható, mert Hollandiában egy azonos ügyben a bíróság a spanyol cég javára döntött. 21. Kolumbia A Kolumbiai Szabadalmi és Védjegyhivatal által kiadott tájékoztató szerint egy védjegyjogot akkor lehet megadottnak tekinteni, amikor a hivatal kiadja a lajstromozást engedélyező határozatot, nem pedig akkor, amikor jó pár hónappal később kiadja a lajstromozási bizonylatot. 22. Nagy-Britannia A) A Daesang Corporation and Daesang Europe (BV) v. Ajinomoto Co. Inc. ügy azt bizonyítja, hogy az angol szabadalmi bíróság a kézenfekvőség megítélésekor hajlandó másodlagos bizonyítékokat is figyelembe venni. A japán Ajinotomo cégnek európai szabadalma van aszpartám „ipari méretekben” való előállítási eljárására. Az aszpartám egy kis kalóriatartalmú édesítőszer, amelyet számos élelmiszerben és italban használnak. A találmány az aszpartám tisztítására vonatkozik ipari méretekben végzett statikus kristályosítási eljárással. Az Aj inotomo holland és európai szabadalma alapján bitorlási keresetet indított a holland Daesang cég ellen. A Daesang az európai szabadalom alapján engedélyezett angol szabadalom (a továbbiakban: szabadalom) ellen megsemmisítési keresetet nyújtott be hiányos kinyilvánításra, újdonsághiányra és kézenfekvőségre hivatkozva. A Daesang érvelése szerint az igénypontokban szereplő „ipari méretekben” kifejezés kétértelmű, és ennek alapján a találmány ismertetése nem kielégítő mértékű. Laddie bíró megállapította, hogy bár a használt különböző kifejezések nem voltak pontosak, egyetlen szakember számára sem jelenthetett nehézséget azok jelentésének megállapítása. Nézete szerint az igényelt eljárás rendkívül egyszerű, nevezetesen statikus kristályosítási eljárás alkalmazása keveréses kristályosítási eljárás helyett. A bíró arra figyelmeztetett, hogy az újdonság megítélésénél kerülni kell a találmány megítélését a találmány ismeretében (synthesis ex post facto), majd megállapította: „Minél kisebb egy találmány, annál könnyebb azt elemezni, magyarázni és rossz hírét kelteni”. Ezért nem fogadta el a hiányos kitanításra vonatkozó hivatkozást. A Daesang mind újdonsághiány, mind feltalálói tevékenység hiánya kapcsán egyetlen anterioritásra, egy japán közrebocsátási iratra (JP ’267) hivatkozott, amely aszpartám többféle módszer kombinálásával végzett tisztítási eljárására vonatkozott, ahol a módszerek mindegyike magában foglalt kristályosítási lépést. A japán leírás szerint az eljárás célja aszpartám tisztítása volt ipari módszerrel. A JP ’267 általános kitanítása semmit nem mondott a kristályosítási módszerről; a Daesang azonban azt állította, hogy a statikus kristályosításra a leírás alapján legalább következtetni lehetett. Laddie bíró azon a véleményen volt, hogy a japán irat nem nyújtott világos és egyértelmű útmutatást statikus kristályosítás alkalmazására, és még ha nyújtott is, nem adott kitanítást arra, hogy ezt hogyan kell ipari méretekben végezni. A japán irat összes példája laboratóriumi méretekre vonatkozott. Ezért a bíró az újdonságrontásra való hivatkozást megalapozatlannak minősítette. A feltalálói tevékenység hiányára vonatkozó, a Daesang általi hivatkozás kapcsán a bíró megállapította, hogy az „ipari méretekben” határozó csupán a kereskedelmi és a laboratóriumi tevékenység közötti különbségtételt szolgálta. Szerinte az ipari méretű kristályosítás általánosan ismert módszerének a keveréses kristályosítási eljárás tekinthető. Azt is megállapította, hogy a bejelentés időpontjában a statikus kristályosítási eljárást olyannak ismerték, mint amely számos komoly hátránnyal jár. A JP ’267 nem tartalmazott olyan megállapítást, hogy a keveréses módszer nem alkalmazható, és nem tartalmazott olyan utalást, hogy statikus rendszert kell alkalmazni ipari megvalósítás esetén. Valójában tehát semmilyen műszaki ok nem volt ismert, amelynek alapján statikus kristályosítási eljárást kellett volna alkalmazni. ítéletében Laddie bíró súlyt helyezett arra a tényre, hogy az aszpartámot a szabadalom elsőbbségi napja előtt mintegy 16 évvel fedezték fel, és ennek ellenére senki sem gondolt arra, hogy kereskedelmi mennyiségű aszpartámot statikus kristályosítási eljárással tisztítson. Az Ajinomoto szakértője azt a nézetet hangoztatta, hogy az igényelt eljárás „intúicióellenes és az adott időpontban az elfogadott tudástól távoli” volt. A bíró elfogadta ezt a nézetet, és megállapította, hogy a szabadalom nem volt kézenfekvő. B) A Société des Produits Nestlé SA v. Mars UK Ltd. ügyben a Felső Bíróság (High Court) helybenhagyta a Védjegyhivatalnak azt a döntését, hogy elutasította a Nestlé HAVE A BREAK védjegyének lajstromozási kérelmét. A bíróság a döntést arra alapozta, hogy a védjegy a használat révén nem szerzett megkülönböztető jelleget. 23. Németország Egy düsseldorfi bíróság elutasította a „BigBen.de” doménnevek egy olyan cégre való átruházását, amely a „Big Ben” kifejezést cégnevének rövidített változataként használja, és a Big Ben lajstromozott védjegy tulajdonosa. A bíróság ugyanis megállapította, hogy az alperes jóhiszeműen lajstromoztatta a doménnevet, még mielőtt a felperes céget a cégbíróság bejegyezte volna. 24. Olaszország A Playboy Enterprises Inc. v. Giannattasio ügyben a Nápolyi Bíróság elrendelte a „playboy.it” interneteimnek a Playboy számára való átadását. Az ítéletben a bíróság a védjegyek és a doménnevek olasz törvény szerinti viszonyával kapcsolatban megállapította, hogy a doménnevek - sajátos jellegükből következően - nem elemezhetők ugyanolyan módon, mint a védjegyek. 25. Pápua Új-Guinea Pápua Új-Guinea kormánya 2003. március 14-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való
