Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Tosics Nóra: A szerzői jog nemzeti, nemzetközi és regionális kimerülésének kérdései
A szerzői jog nemzeti, nemzetközi és regionális kimerülésének kérdései 5 tevékenység felértékelését, a külföldi befektetéseket, valamint a nemzetközi kereskedelem és a fogyasztóvédelmi szabályok előtérbe kerülését, a kölcsönös nemzetközi közelítést. A párhuzamos import engedélyezése a világkereskedelem liberalizálásának tendenciájába illeszkedne, és erősítené a nemzetközi versenyt: hozzájárulna a piaci erőfölénnyel való visszaélések leküzdéséhez - állítják, mivel a jogtulajdonosnak nem állna többé módjában, hogy eltérő földrajzi piacokon ugyanazokat az árukat jelentős árkülönbségekkel értékesítse. Tagadják, hogy a párhuzamos import lehetőségének megnyitása visszaélésekhez vezetne: azt hangsúlyozzák, hogy nem a jogkimerülés hatókörének korlátozása a megfelelő eszköz a termékekkel és szolgáltatásokkal való „kalózkodás” elleni harcban. „A párhuzamos import akadályainakfelszámolása megszünteti az importengedélyek utolsó formáját is, és lehetővé fogja tenni, hogy a családok és az üzletemberek világméretekben a legjobb áron és könnyebben jussanak hozzá a termékekhez. A nemzetközi versenyképesség nőni fog és emelkedik majd a munkalehetőségek száma. Mindezzel más országok gyakorlatát követjük, amelyek hasonló megközelítéssel élve, nem ismerik a szerzői jogilag védett termékek párhuzamos importjának általános tilalmát, de továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a szerzői jogosultak védelmére... ” Ezekkel a szavakkal indokolta John Luxton, Új-Zéland kereskedelmi minisztere azt a törvénymódosítást, amelynek keretében a kormány 1998 májusában, az 1994- es szerzői jogi törvény (Copyright Act) módosításával a párhuzamos import megengedhetőségét kodifikálta. 2.1. A nemzetközi jogkimerülést ismerő országok gyakorlatának rövid áttekintése A nemzetközi jogkimerülést számos fejlődő ország törvényhozása és bírói gyakorlata egyértelműen elismeri. Ennek szélsőséges esetét Szingapúr pé 1 dája szemlélteti, ahol a nemzetközi jogkimerülést a szerzői jogban törvény módja ki, éppúgy mint a szabadalmi, illetve védjegyjogban. A jogkimerülés szabályozása a szingapúri jogban kógens, szerződéses úton nem korlátozható. A párhuzamos import megengedhetőségének törvényi rögzítését választotta Uj-Zéland kormánya is a szerzői jogi törvény 1998-as módosításával. A nemzetközi jogkimerülést ismerő államok átfogó vizsgálata azonban inkább azt mutatja, hogy a gyakorlatban legtöbbször a nemzetközi jogkimerülés részleges, meghatározott szellemi tulajdonjogok vonatkozásában való elismerése terjedt el, sokszor kifejezett törvényi elismerés hiányában, fokozatos módosítások útján — mint Ausztráliában, illetve a bírói joggyakorlat által - ezt támasztja alá Svájc példája. 2.2. A nemzetközi jogkimerülés irányába mutató jogfejlődés — Ausztrália Ausztráliában a szerzői jog tekintetében általánosságban nem érvényesül nemzetközi jogkimerülés az irodalmi, zenei vagy művészeti alkotások tekintetében. Az 1968-as ausztrál szerzői jogi törvény (Copyright Act) 37. cikke ugyanis kimondja, hogy a szerzői jogok közvetett sérelmét jelenti az, ha valaki a szerző engedélye nélkül hozza be eladási, bérbeadási, kereskedelmi vagy bármely más, a szerzőt hátrányosan érintő szándékkal a szerzői jog által védett irodalmi, zenei vagy művészeti alkotást Ausztráliába. Éppen ezért a szerző jogai még akkor sem merülnek ki a párhuzamos import megakadályozására, ha ő maga hozta forgalomba alkotását más ország piacán, kivéve, ha bizonyítható, hogy a szerző a behozatalba beleegyezett. A szerzői jogi törvény 37., irodalmi, zenei és művészeti alkotásokra vonatkozó cikkével azonos szabályozást tartalmaz a 102. cikk az „alkotásoktól eltérő szerzői jogtárgyak”, azaz a filmek, a televízióban és rádióban sugárzott műsorok, valamint a publikációk tekintetében. A 37. és a 102. cikk szerzői jogra általában érvényes szabályának a hatókörét azonban számos - és egyre növekvő számú — kivétel szűkíti, relativizálva ezáltal a nemzetközi jogkimerülés kizárásának elvét. Az ausztrál kormány a szerzői jogi törvény több újkeletű módosításával teret nyit a nemzetközi jogkimerülésnek, kizárva a párhuzamos import megtiltásának jogát meghatározott termékekre nézve. Ezek a kivételek elsősorban az áruk címkézésére, csomagolására, a könyvekre és a hangfelvételekre vonatkoznak, és voltaképpeni céljuk nem annyira a teljes liberalizáció, mint inkább a kizárólagos jog önkényes érvényesítésének korlátok közé szorítása. Egyértelműen ezt szolgálja az a módosítás, amelynek értelmében a jogosult többé nem akadályozhatja meg a szerzői jogilag nem védett termékek (pl. likőrök) importálását a címke, a csomagolás, illetve a kiegészítő termék szerzői jogi védettségére való hivatkozással. Könyvek esetében a módosítás szintén teret enged a párhuzamos importnak: nem minősül többé a szerzői jog megsértésének olyan tengerentúli („overseas”) könyv importálása, amelynek első kereskedelmi célú kiadása 1991. december 31. (a módosítás hatályba lépése) után történt. Az először Ausztráliában, vagy a módosítás előtt tengerentúlon kiadott könyv importálásának abszolút tilalmát szintén feloldja a törvényhozó, igaz, csak pontosan körülírt, szigorú feltételek mellett. Ezeknek az előírásoknak közös feltétele, hogy maga a könyvpéldány nem lehet jogsértő - azaz a könyv előállítása a szerzői jogi szabályok tiszteletben tartásával kell, hogy történjen. A hangfelvételekre vonatkozó módosítások azok, amelyek leginkább a liberalizáció irányába mutatnak: az új szabályozás fényében nem jelenti a valamely hangfelvételbe foglalható (irodalmi, drámai vagy zenei) művön, sem magán a hangfelvételen fennálló szerző jog sérelmét a műről készült hangfelvétel nem jogsértő példányának ausztál importja, ha a hangfelvételt Ausztráliában vagy más országban az adott ország joga szerinti jogosult által vagy annak beleegyezésével már megjelentették. Mindezen módosítások jelentősen korlátozzák a szerzői jogosult jogát műve párhuzamos importjának megakadályozására. Nem véletlenül állítja párhuzamba Abraham van Melle az új-zélandi reform eredetét kutatva az új-zélandi és az ausztrál módosításokat: Ausztráliában, ha lépésről lépésre haladva is, de az egyértelmű tendencia a párhuzamos import szerzői jogi térhódítása, a nemzetközi jogkimerülés fokozatos érvényesítése irányába mutat. 2.3. A szerzői jog nemzetközi kimerülésének példája - Svájc A szerzői jog területén Európában Svájc az egyetlen állam, amely a nemzetközi jogkimerülés talaján áll. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy Svájc sem az Európai
