Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 4. szám - Könyv- és folyóiratszemle
62 Könyv- és folyóiratszemle delemének elkerülhetetlenül szűkös keretei között végigvezet földrészünk tájain, megismertet azok főbb természetföldrajzi jellemzőivel, és mindegyikről annyi érdekességet, szépséget mutat, ami óhatatlanul is kedvet csinál az alaposabb megismeréshez. Európa, tágabb hazánk, olykor fegyintézetünk. Mi, itt élők többnyire úgy hisszük, legalább nagy vonalakban ismerjük Európát. Nemerkényi kitűnő művének olvasása azonban a legtöbbünket nagyon gyorsan ráébreszti, hogy ez legfeljebb csak részben és nagyon is féloldalasán igaz. Amit úgy-ahogy ismerünk, az sokkal inkább az épített környezet, a városok, esetleg falvak, az üdülőkörzetek, a valódi természeti környezetről azonban legfeljebb annyi a személyes élményünk, ismeretünk, amennyi a varacskos disznóról egy állatkerti séta után. Nekünk, itt élőknek is bámulatos az a változatosság, sokszínű szépség, amely innen elébünk tárul. Megpillanthatjuk Európa számos különösen szép, érdekes vagy jellemző vidékét az izlandi és az olaszországi vulkánoktól a holland mélyföldekig, az ír partoktól a kelet-európai pusztákig, a fenséges, zord északi szirtektől a nyájas, napfényes mediterrán szigetekig. Járhatunk a Pireneusok, az Alpok, a Kárpátok, az Urál hegyvilágában, vagy éppen - ha a kedvünk úgy hozza - ízlelgethetjük Franciaország „kulináris geográfiáját”. Nagyon szép fejezete a „Városok a tájban”. Sokszínű Európa. A 12. század egyik legpontosabb világtérképét egy arab földrajztudósnak köszönhetjük, aki a szicíliai normann király udvarában élt. Olvasmányélményeinkből is ismerjük az Orosz Birodalom kelet felé nyúló felfedező - természetesen hódító szándékú - kísérleteit. Mégis, az Urálra vonatkozó első részletes térképre a 19. századig kellett várni, és az a magyar Reguly Antal nevéhez fűződik. Valóban, ez Európa. Galácz András: Óceánok, Sarkvidékek - Az Arktisztól az Antarktiszig; ISBN 963 09 4441 3 Földünk felszínének 71%-át víz borítja. így valóban kék bolygó: az űrből nézve kék fénnyel ragyog a mély fekete égbolton. Víztömegének 97%-a tengervízként hömpölyög az óceáni és a tengeri medencékben, illetve dermedten áll a sarkvidéki jégtömegekben. Mai ismereteink szerint e víz nélkül nem létezhetne az életnek az a típusa, amely bolygónkat népesíti be, s talán bizonyos mikrobáktól eltekintve annak egyetlen létfonnája sem. A víz az élet és vizek, főként az óceánok és tengerek lakóit tekintve az élet ezerszínű csodáinak tárháza. Az ember számára pedig az óceánok, tengerek vize maga a kaland, a mesékben és a való életben egyaránt. Világuk megismerése azt is vonzza, aki szinte már egy hajó látványától is tengeribeteg lesz - ezért is tartoznak a tengeri útleírások a legnépszerűbb olvasmányok közé. Az ókortól kezdődően ez a világ mindinkább egyszerre útja és akadálya az emberi civilizációk terjeszkedésének és a kapcsolatok építésének. Ezért is van, hogy kisebb és nagyobb innovációk hosszú sora szolgálta az embert hajózási képességeinek fejlesztésében. Dr. Osman Péter
