Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai
A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátái 31 b) A technikai hozzájárulás egy olyan hozzájárulás a technika állásához, amely műszaki területre esik, és ami nem nyilvánvaló a szakmában járatos embernek.” (A definíció következménye, hogy az irányelv alkalmazási területén a találmány újdonságát nem szükségszerűen kell, hogy technikai jellemző biztosítsa. A technikai hozzájárulás megléte nem az újdonságvizsgálat, hanem a feltalálói tevékenység során vizsgálandó.) A 3. cikk a számítógéppel megvalósított találmányt a technika egyik területének tekinti. „A tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a számítógéppel végrehajtott találmányokat úgy tekintik, hogy azok a technika egyik területéhez tartoznak.” (A 3. cikk a TRIPS-egyezményre reflektál, mivel a számítógéppel megvalósított találmányokat a technika részének és szabadalmazhatónak is tekinti, újdonság, feltalálói tevékenység valamint ipari alkalmazhatóság megléte esetén. Egy, fizikai környezet hiányában definiált algoritmus azonban nem tartozik a számítógéppel megvalósított találmányok körébe, és nem esik a technika egyetlen területére sem.) A 4. cikk a szabadalmazhatóság feltételeit fogalmazza meg. 1. „A tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmazható legyen, amennyiben kielégíti az ipari alkalmazhatóság, az újdonság feltételeit, és tartalmaz feltalálói tevékenységet.” (Ez a megfogalmazás az Európai Szabadalmi Egyezmény 52 (1) szerinti követelményeknek felel meg.) 2. „A tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a feltalálói tevékenység feltétele azt jelentse, hogy egy számítógéppel megvalósított találmánynak technikai hozzájárulást kell biztosítania a technika állásához képest.” [Ez a meghatározás nem helyettesíteni, hanem pontosítani kívánja a (2. cikknél alkalmazott definíció segítségével) az Európai Szabadalmi Egyezmény 56. cikkében megfogalmazottakat. Ezeknél a találmányoknál a korábbiakkal ellentétben lehet nem technikai is a hozzájárulás. Ha a hozzájárulás kizárólag nem technikai jellegű, akkor a találmányt úgy kell tekinteni, mint amelyik nem teljesíti a feltalálói tevékenységre vonatkozó feltételt, még akkor is, ha a nem technikai hozzájárulás nem nyilvánvaló.] 3. „A technikai hozzájárulást azáltal kell megállapítani, hogy van-e különbség az igényponti jellemzők által oltalmazott — akár technikai és nem technikai jellemzőkkel jellemzett - találmány alkalmazási területe mint egész és a technika állása között.” [Az ESZH Műszaki Fellebbviteli Tanácsának a „Nyugdíjakat ellenőrző rendszer” (Controlling pension benefits system) 2000.09.08-án hozott, T-0931/1995 jelű, valamint a T26/86-os ügyekben hozott döntései már tükrözik azt a felfogást, hogy a műszaki hozzájárulás vizsgálatánál a találmányt mint egészet kell tekinteni. További tanulság az is, hogy a műszaki hozzájárulásnál nem kell súlyozni, hogy a műszaki vagy a nem műszaki jellemzők járulnak-e hozzá nagyobb mértékben a találmány sikeréhez. Mindezekből következik, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. cikkének 2. pontja alá eső kizárások elvesztik érvényüket, ha egy adott találmány (például egy üzleti módszer) nem nyilvánvaló műszaki hozzájárulást valósít meg. Egy további logikus következménye ennek a megközelítésnek, hogy egy érvényes szabadalmi igénypont mind technikai, mind nem technikai jellemzőket tartalmazhat, de nem lehetséges tisztán nem technikai jellemzők monopolizálása elkülönítetten a technikai jellemzőktől. Fontos tény, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa a T208/84 jelű, úgynevezett „Vicom” ügy kapcsán már hosszú évek óta használja a „technikai hozzájárulás” fogalmát. A technikai hozzájárulás származhat:- a találmány alapját képező problémából, amelyet az adott találmány megoldott; — műszaki jellemzővel rendelkező eszközökből, amelyek a találmány alapját adó probléma megoldását képezik;- a felvetett probléma megoldásánál megvalósuló hatásokból; — műszaki célok (megfontolások, tényezők) szükségességéből, amelyeket a számítógéppel megvalósított találmány az adott jellemzőkkel elér.] Az 5. cikk az igénypontok lehetséges fajtáit határozza meg. „A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a számítógéppel végrehajtott találmányok termékként legyenek oltalmazhatok, oly módon mint programozott számítógép, programozott számítógépes hálózat vagy más programozott berendezés, illetve eljárásként, amelyet egy számítógép vagy számítógépes hálózat vagy más programozott berendezés szoftver futtatása során hajt végre.” [A TRIPS-egyezmény 27 (1) cikkével összhangban a számítógéppel végrehajtott találmányokra is lehet termék, illetve eljárás formájában oltalmat kapni. Látható, hogy a várakozásokkal ellentétben, magukra a programokra mint olyanokra, vagy azok bármely hordozón tárolt formájára nem lehet szabadalmat kapni.] A 6. cikk a számítógépes programok szerzői jogi védelmét tárgyalja. A többi cikk előírja az irányelv életbelépése után az irányelv hatásainak figyelését, a felmerülő problémákra vonatkozó beszámolás kötelezettségét, majd meghatározza az irányelv végrehajtása és érvénybelépése körülményeit, címzettekként a tagállamokat tüntetve fel. Konferencia az irányelvjavaslatról Az IBC Global Conferences Brüsszelben, a Renaissance Hotelben rendezett konferenciát 2002. június 19-én az irányelvtervezetről. A konferencián az Európai Unió, az európai szabadalmi hivatalok szakemberei, valamint cégek és szabadalmi irodák képviselői vettek részt. A Magyar Szabadalmi Hivatalt Hámoriné Gál Éva képviselte, aki a számítógéppel megvalósított találmányok elbírálója. Az általa készített beszámoló kitér az irányelvtervezettel kapcsolatos bírálatokra, javaslatokra is. A hozzászólók közül Peter Hayward a UK Patent Office részéről - az Egyesült Királyság kormányának véleményét tolmácsolva - egyebek között kifejtette, hogy az irányelvtervezet nem teremt feltétlenül tisztább és átláthatóbb helyzetet a szoftveres cégek számára. Keith Beresford, Londonban működő európai szabadalmi ügyvivő szerint a számítógéppel végrehajtott találmányok szabadalmasaival szemben elkövetett jogsértések tipikus formája a szabadalmazott eljárást megvalósító program gyártása és forgalmazása. A jogsértéssel szembeni fellépés egyik lehetséges eszköze az adathordozóra vonatkozó igénypontok enge-
