Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai

A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátái

27

„mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez”.

Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát szerződéses rendelkezésekké formálta 1966-ban, melyek két egységokmány formájában 1976-ban hatályba is léptek. Az egységokmányhoz 140 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, azonban az USA és Kína az aláírástól távol maradt. Részben a távolmaradó országoknak köszönhető, hogy az egységokmány által nem sikerült meghaladni a territorialitás elvét. A fő ok azonban az, hogy az egységokmány nem határozza meg a szerzői jogok biztosításának mértékét, hanem csak az elfogadott jogok fokozatos biztosítására kötelezi a szerződő államokat. Jelenleg csak Luxemburg és Svájc mondott le a territorialitás elvének alkalmazásáról nemzeti szabadalmi törvényeiben.

A BUE jelenleg az 1967-es stockholmi diplomáciai konferencia által létesített „Szellemi Tulajdon Világszervezete” (World Intellectual Property Organization, WIPO) keretében működik, mint az ENSZ szakosított szerve. A WIPO keretén belül működik még az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezmény. A WIPO székhelye Genf. A WIPO az UNESCO-val együtt biztosítja a szerzői jog és az iparjogvédelem terén létrejött univerzális megállapodások szervezeti kereteit.

A számítástechnika fejlődésével új műfajok jelentek meg a szellemi alkotások terén. A számítógépes programok, integrált áramkörök, multimédiás technika, az új digitális hordozók, a számítógépi hálózati rendszerek és a műholdas adatközlés a szellemi termékek szabadabb és könnyebb terjeszthetőségét tették lehetővé. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) - amely 1947 óta létezik - felismerve a szellemi termékek világméretű kereskedelmének jelentőségét, az 1993-as, Uruguayban tartott tárgyalási fordulóján létrehozott egy, A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást (Agreement on Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS). A TRIPS-egyezmény a szerzői jog és az iparjogvédelem területére egyaránt kiterjed, és elsősorban azok kereskedelmi vonatkozásait szabályozza. Ez az első nemzetközi egyezmény, amely a számítógépi programok szerzői jogi védelméről rendelkezik. Az egyezmény a számítógép program- és forráskódjait irodalmi műnek tekinti, és védelmét is eszerint képzeli el. Szerzői jogi védelmet a számítógépes programok (dokumentációval együtt a szoftverek) számára az egyezmény 9. cikkének (2) bekezdése szerint a mű kifejezési módjára lehet szerezni, nem pedig a benne megfogalmazott gondolatokra, folyamatokra, működési eljárásokra vagy matematikai koncepciókra.

A WIPO által Genfben, 120 ország részvételével rendezett 1996-os diplomáciai értekezleten egyebek között aláírásra került a Szerzői jogi szerződés (WCT). A Szerzői jogi szerződés az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény Párizsban, 1971. július 24-én felülvizsgált szövegéhez kapcsolódik legszorosabban, de azt meg is haladja, mivel leszögezi, hogy

a) a számítógépi programok mint irodalmi művek nyernek védelmet a Berni Egyezmény 2. cikke értelmében (4. cikk);

b) a szerzői jogvédelem kifejezésekre, nem pedig elképzelésekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai módszerekre mint olyanokra terjed ki (2. cikk).

Szakmai körök nagyon várták a WCT hatálybalépését, ami a 30. állam, Gabon csatlakozását követő harmadik hónapban 2002. március 6-án meg is történt. Magyarország is tagja a WCT-szerződésnek.

Rátérve a magyar helyzetre, a szakmai körök büszkeséggel tartják számon, hogy Magyarországon a világon az elsők között született precedensértékű bírói döntés dr. Szilvái Géza tanácsában a Fővárosi Bíróság 25.P.27228/1972. számú ítéletében, és a Legfelsőbb Bíróság a 70-es években indult szoftverszerzői jogot érintő ügyben hozott IV.20.417/1982. számú ítéletében, amely hazai jogszabály hiányának ellenére is elismerte a szerzői jogi védelmet.

A magyar szerzői jogba a szoftver jogvédelmét a 15/1983. (VII. 12.)MM.r. 1. paragrafusa vezette be Európában elsőként, és a világon is az elsők között.

A szabadalmi jog rövid története

A találmányok jogi védelmének gyökerei az 1474. évi velencei dekrétumig, valamint az I. Jakab által 1624-ben kiadott „Statute of Monopolies” című dokumentumig nyúlnak vissza. A velencei dekrétum a feltalálókat kívánta ösztönözni, míg a „Statute of Monopolies” a király privilégiumadási jogát korlátozta. A két jogi megoldás közös tulajdonsága, hogy megjelentek a ma is használatos fogalmak, mint az oltalmazhatóság feltételei, az oltalmazhatóság kizárólagos jellege és időbeni korlátozása. A szerzői jogi törvénykezéshez hasonlóan elsőként az USA-ban fogadták el az alkotmányra épülő szabadalmi törvényt 1790-ben, amely a feltalálók jogait biztosította. Franciaországban a szerzői jogi törvényt megelőzően, 1791 -ben alkották meg a szabadalmi törvényt.

Németországban majdnem 100 év lemaradással, 1877- ben született meg az első szabadalmi törvény. Magyarország első szabadalmi törvénye az 1895. évi XXXVII. törvény, ami 1969-ig hatályban maradt. Az 1969. évi II. törvényt az 1995. évi XXXIII. törvény váltotta fel, ami jelenleg is a szabadalmak elbírálásának jogi alapja.

A külföldiek jogszerzésének igénye vezetett az USA által kezdeményezett és az 1873. évi bécsi világkiállítás kapcsán a bécsi kormány által is támogatott, az ipari tulajdon oltalmára kötött Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) létrehozásához. A PUE alapelvei közé tartozik a hazai és külföldi bejelentőkre vonatkozó egyenlő elbánás elve, illetve egy adott találmányra az egyes országokban szerezhető oltalmak függetlenségének az elve, valamint az egyes iparjogvédelmi intézmények tartalmát érintő minimumszabályok. Kiemelkedőjelentőségű az uniós elsőbbség intézménye, ami az unió tagállamaiban lehetővé teszi az első bejelentéstől számított egy éven belül a találmány eredeti elsőbbségi időpontjának megőrzését. A PUE-nek több mint 134 tagja van. Magyarország 1909 óta tagja az uniónak. A PUE revíziója a BUE-hez hasonlóan, rendszeresen megtörténik.

A Párizsi Uniós Egyezményhez tizenhat külön egyezmény kapcsolódik, melyek többségének Magyarország részese, vagy előírásait tagsági kötelezettség nélkül is alkalmazza. A témánkhoz kapcsolódó egyezmények a következők:- a nemzetközi szabadalmi osztályozásra vonatkozó, 1971. évi Strasbourgi Megállapodás, amely megkönnyíti a szabadalmak újdonságvizsgálatát a szabadalmak téma szerinti kategorizálásával;