Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Szabolcs: A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése
24 Farkas Szabolcs tudomásul venni a javasolt technológiák kockázatait. Ez nem más, mint a közvélemény erejének lebecsülése, nem véve figyelembe, hogy a közvélemény számára érthetetlen módszerek és tudományos következtetések nem azt a hatást váltják ki, hogy a kérdést rábízzák a tudósokra, hanem azt, hogy a közvélemény még inkább bizalmatlan lesz. Az igazi információcsere a kockázatokat illetően a szakértők és a közvélemény között nem megy végbe. A közvetítő szerepet köztük a sajtó vette át, és ez nem válik előnyére a kommunikációnak. A sajtó jellegénél fogva az eladható, felkavaró történetekre koncentrál. Némely hátborzongató történet, legyen az akár valódi, akár kitalált, végigfut a helyi sajtón, átjut az országos sajtóba és más médiához, és elterjed világszerte. Amellett, hogy az ilyen történeteknek nincs statisztikai hátterük, a sokféle lehetséges kockázat közül esetleg nem is a legveszélyesebbek kerülnek előtérbe, hanem a leglátványosabbak, így a közvélemény minőségileg és mennyiségileg egyaránt torzított képet kap a lehetséges kockázatokról. Az ilyen módon informált közvélemény törvényi beavatkozást követel, és gyakran meg is kapja, hiszen a politikusok nehezen fognak kardot rántani a tudomány mellett, ha a közvélemény másképp kívánja, akár igaza van, akár nincs. A manipulált közvélemény nyomja a politikusokat, a politikusok, ha a demokráciában nem szokásos betiltást nem is alkalmazzák, szigorítják az ellenőrzéseket, ezzel rendkívül megdrágítják az új technológia termékeit, közvetve kivonásra kényszerítve a tőkét egy adott beruházási területről. Az új technológiák gazdasági kockázatai tehát alig vannak korrelációban a technológia tényleges tudományos kockázataival, ehelyett szinte csak a manipulált közvéleménytől függenek. A közvélemény meghódítása nélkül tehát ígéretes, a köz érdekeit szolgáló kutatások vethetők vissza akár évtizedekre is. A bírósági hatáskörrel szemben az ügynökségi szabályozási rendszer számos előnnyel bír. Az ügynökségek (FDA, NIH) állandóan tájékozottak a legújabb technológiai fejleményekben, és rendeleteikkel szabályozni, azaz befolyásolni tudják ezeket. Ezek az ügynökségek intézhetnek körkérdéseket, gyűjthetnek adatokat, rendelkezhetnek technikai erőforrásokkal, azaz alkalmasak következetes döntésekre, és a legalkalmasabbak a kockázatok felderítésére, amelyre a bírók nem lehetnek képesek. 10. Következtetések- A biotechnológia fejlődésének ösztönzésében a kormánynak aktív szerepet kell vállalnia; — a modem biotechnológia robbanásszerű fejlődésével a jogalkotás sehol sem tud lépést tartani; — a jogalkotáson belül még viszonylag az Amerikai Egyesült Államok reagál a leggyorsabban a fejlődésre; — a gyors fejlődéssel való lépéstartás érdekében a kutatók csak a saját kutatásaikra képesek koncentrálni, és elmarad a közvélemény és a kutatók közötti értékes információcsere;- a sajtó közvetítő közegként történő szerepvállalása nem használ az új biotechnológiai kutatásoknak;- valami ellen érvelni mindig könnyebb, mint valami mellett. Irodalom Frigyest Veronika: A biotechnológia fejlődésének nemzetközi gazdasági feltételei. Ipargazdasági Szemle, 24. évf. 2. sz. 1993. p. 87-108. Frigyesi Veronika: A biotechnológia-transzfer kormányzati és piaci intézményei az Amerikai Egyesült Államokban. Ipari Szemle, 15. évf. 4. sz. 1995. p. 24-29. Frigyesi Veronika, Nagy Miklós, Pék János: A biotechnológia-transzfer intézményei és szervezetei; Gazdaság-vállalkozás-vezetés, 1997. 5. sz. p. 36-40. Nagy Miklós: A biotechnológiai üzlet lehetőségei az ipari parkok fejlesztésében; http://sgicenter.oai.hu/kerekasztal/ XlII./nagy.htm Dr. Petzné dr. Stifter Mária: A biotechnológiai találmányok jogi szabályozása külföldön - Európa. Biotechnológiai találmányok oltalma, Magyar Szabadalmi Hivatal, 2001, p. 31-46. Dr. Szarka Ernő: Biotechnológiai találmányok jogi szabályozása külföldön - Amerikai Egyesült Államok és Japán. Biotechnológiai találmányok oltalma, Magyar Szabadalmi Hivatal, 2001, p. 47-63. Dr. Szarka Ernő: A génbeviteli technológiák kockázati tényezői (kézirat) Dr. Szarka Ernő - Szitáné dr. Kazai Agnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz. Ipaijogvédelmi Szemle, 102. évf., III. szám, 1997. június.
